Egyházi hírek

Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek

Augusztus 6-án a Budakeszi Evangélikus Egyházközség és a Budakeszi Evangélikus Templomért Alapítvány útjára indította a Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek című programsorozatát. A rendezvények között lesz zenei est és kiállítás, irodalomtörténeti előadás és templomismertetés is. A legelső, szombati alkalmon egy nem mindennapi anya-lánya koncertet élvezhettek az evangélikus templomba látogatók.

Móré Irén fuvolaművész és Szebik Borbála orgonista adott elő barokk és kortárs darabokat. A nyárközépi időpont és a kánikula ellenére szép számú közönség gyűlt össze az esti fél nyolcas kezdésre. Lacknerné Puskás Sára köszöntőjével és rövid áhítattal indult az alkalom, utána pedig megszólaltak az orgona és a fuvola hangjai. Móré Irén minden darabot lényegre törő, könnyed ismertetéssel vezetett be, zeneszerzőkről és zenedarabokról is fontos információkhoz jutott a közönség.

A főszereplő természetesen a zene volt, csodálatos dallamokat és előadást élvezhettünk egy órán keresztül. A programot szeretetvendégség zárta, a szabadban, az árkádok alatt lehetett pár falat mellett beszélgetni.
Fotók: Virágh Beáta

https://www.facebook.com/budakeszi.evangelikus.templom/posts/pfbid0ws3mvzzaSQ41gravwjiY4Vfyt2UUQt8pyCKg2ZqQx2NqyZ9BPfdJTnaP4t5CHJeml

Megosztom a cikket

Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek

A Budakeszi Evangélikus Egyházközség és a Budakeszi Evangélikus Templomért Alapítvány zenei, és irodalmi esteket, valamint képzőművészeti kiállításokat szervez a templom épületegyüttesében.

A Budakeszi Evangélikus Kulturális Estek sorozata egy nyár esti koncerttel indul. 2022. augusztus 6-án Móré Irén fuvolaművész orgonista lányával, Szebik Borbálával zenél. Talán nem mindennapi kombináció, hogy Both Márton ütőhangszeres kíséretével egészül ki az anya-lánya páros.

2022. szeptember 3-án templomunk felszentelésének első évfordulóját ünnepeljük. Ez alkalommal Finta Gergely orgonaművész szólaltatja meg azt a hangszert, ami 2017-ben a speyeri dóm oldal kápolnájából érkezett Budakeszire, s egy éve épült újjá mostani szolgálati helyén.

Ebben az évben először van módunk bekapcsolódni az Ars Sacra Fesztivál eseményeinek sorozatába: Szeptember 18-25 között lesz látható a kiállítás, ahol gyülekezethez kötődő képzőművészek  mutatják be alkotásaikat: Bukrán Edit kerámia tervezőművész, Beliczay Zsófia textiltervező, keramikusművész, Kisteleki Margit selyemfestő művész, valamint Balogh Éva + lelkész-keramikus. Ez alatt több ízben lesz lehetőség a templom Ybl-díjas tervező mérnöke, Benczúr László vezetésével, az ő szemével látni a templomot; Dr Lackner Pál püspök előadásának útján adózni a modern kori keresztyén mártírok emlékének; Pál Anikó zeneművész orgonajátékát és biblikus gondolatokat hallgatva elcsendesedni. Ennek részleteiről az Ars Sacra fesztivál honlapján tájékozódhatnak az érdelkődők: https://ars-sacra.hu/prg.php?prgid=6318

A Hylarion Énekegyüttest már jól ismeri a helyi közönség akár gyülekezeti szolgálataik, akár más itteni zenés-irodalmi rendezvények révén. Az énekegyüttes művészeti vezetője Mechler Anna. 2022. október 16-án hallgathatjuk őket a sorozat keretében.

2022. november 11-én irodalmi alkalom következik: a sorozat érdekessége lesz Dr. Fabiny Tibor anglisztika professzor Shakespeare-estje.

Még egyeztetés alatt áll annak a böjti estnek az időpontja, melynek zenei szolgálatát Németh Sándor orgonaművész vállalta.

Rendezvényeinket a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja.

Bővebben a www.evangelikustemplom.hu/ oldalon találhatók információk.

Lacknerné Puskás Sára

Megosztom a cikket

Boldog, kóser Peszachot!

A zsidók kivonulása Egyiptomból a legfontosabb esemény a zsidó történelemben és vallásban. A pészah így nemcsak a felszabadulás ünnepe, hanem a zsidóság születésnapja is. A zsidó újév a Tórában a pészahhoz, a szabadság napjához kapcsolódik. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékeztet.
A zsidók úgy döntöttek, hogy elhagyják Egyiptomot, ahol több évszázadon át a fáraók rabszolgái voltak. Az akkor uralkodó fáraó nem akarta szabadon engedni a zsidókat, amiért az Úr tíz csapást küldött az egyiptomiaknak. A Vörös-tenger vize kettévált, a zsidók el tudták hagyni Egyiptomot, elérték a Sínai-hegy lábát, ahol Mózes megkapta Istentől a tízparancsolatot. Hosszas vándorlás után a zsidók elérték az ígéret földjét, ahol megalapították államukat.
A pészah fő üzenete a szabadságélmény
Isten vigyáz rád, és szabad vagy.
Részletek:

https://index.hu/belfold/2022/04/15/peszach-zsidosag-unnep-kulturkor
https://mazsihisz.hu/peszach-2022/szedereste/mi-az-unnep-lenyege-miert-fontos-forgatokonyv-szederestehez
https://mazsihisz.hu/peszach-2022/szedereste/peszach-2022-unnepi-fogalomtar

Megosztom a cikket

Vízkereszt ünnepe – január 6

A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.

https://naptarak.com/jeles-nap/vizkereszt-unnepe-januar-6

https://colore.hu/szelavi/kultura/mirol-szol-a-vizkereszt-nem-a-karacsonyfabontas-a-legerdekesebb-benne

https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220106/mit-unneplunk-januar-6-an-vizkereszt-napjan-hagyomanyok-nepszokasok-vizkeresztkor-1120812

Megosztom a cikket

Advent harmadik vasárnapja van.

Pintér Dezsö:

Örömvasárnapnak is nevezik, hiszen közel már az ünnep, advent második felében járunk.
A kép Szent Józsefet, a háttérben maradt, szorgalmas ácsot, a családfőt és a Gyermeket ábrázolja.
Józsefet, akit Názáretben Jézus atyjának, Mária férjének ismertek, s aki az Isteni Terv önfeláldozó, csendes végrehajtója volt. A munkás, aki – miközben körülötte angyalok mindenható üzeneteket kézbesítettek, s környezetében minden óra közelebb vitte a világot a megváltáshoz – arca verítékével teremtette elő a napi betevőt.
A harmadik adventi gyertya lobbanjon fel hát a családok kérges kezű, hallgatag szentjeiért, élőkért, holtakért.
Édesapámé ez a nap számomra.
+++
A képet a bolognai Guido Reni (1575-1642) festette.
https://youtu.be/iO7ySn-Swwc

Megosztom a cikket

Az advent története

Idén, 2021-ben, november 28-ára esik advent első vasárnapja, a karácsonyi időszak kezdete. De mi is az az advent és honnan ered?
Adventnak a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – kezdődő és karácsonyig tartó időszakot nevezik. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a).

Advent eredete a 4-5 századig nyúlik vissza.
A karácsonyt megelőző böjti idő volt, amely Szent Márton ünnepével kezdődött, november 11-én. Történelmi források arra utalnak, hogy maga az advent ünnepe Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma is átvette, és a böjti időből öt liturgikus hét lett. VII. Gergely pápa végül négyre csökkentette az adventi vasárnapok számát. Az advent négy hete a Messiás születése előtti várakozást idézi, felkészülés a karácsonyra és Krisztus második eljövetelére.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az adventi koszorú hagyománya a pogány időkből ered, amikor is a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font „szent ” koszorúkkal a gonosz szellemek elől védelmezték a házat.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben (más forrás szerint: 1839-ben) Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A különböző örökzöldek külön-külön is más jelentéssel bírnak:
– a babér a szenvedés és üldöztetés feletti győzelmet jelképezi,
– a fenyő, tiszafa a halhatatlanság szimbólumai,
– a cédrus erőt és gyógyulást jelent.

Ma az adventi koszorú többnyire fenyőágból készül, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja.
A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.

A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
1. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
2. A zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
3. Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
4. Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Források: Katolikus Lexikon; Wikipédia;
Kép: A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával.

Megosztom a cikket

Ma este köszönt be – az idén együtt a keresztény adventtel – az egyik legmeghittebb zsidó ünnep, a hanuka

Nyolc napon át meggyújtják a színes gyertyákat, minden este eggyel többet, mert a Talmud szerint „a szentség dolgában csak növekedni lehet”. A hanukai menórának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelõ nyolc tartó, és egy kilencedik, ebben a sámás, vagyis a szolga ül: ez az a gyertya, amelyikkel a többit meggyújtják.

A hanuka, a fény ünnepe annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött. Amikor i. e. 165-ben felszabadították Jeruzsálemet, a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, azonban csupán egy napra való olajat találtak. Az új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A talmudi történet szerint azonban a kis korsó cseppnyi olaja csodálatos módon nyolc napon át égett, addig, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. A hanuka jelentése: felavatás, arra utal, hogy újra az Örökkévaló oltalmába ajánlották a Templomot.

Az olaj csodájára emlékezve sok zsidó családban ilyenkor olajban sült ételeket tesznek az asztalra, például fánkot vagy látkét (latkeszt), azaz burgonyaérmét, amely krumpli, liszt, hagyma, só és tojás hozzáadásával készül.

Az ünnepen különös figyelmet szentelnek a gyermekeknek, akik ajándékot kapnak, s a család játékkal, beszélgetéssel tölti az estét. Ilyenkor a tenderli (pörgettyű) a hagyományos játék. A tenderli négy oldalán egy-egy héber betű olvasható, egy mondat szavainak kezdőbetűi. Ez a mondat: Nész Gádol Hájá Po (vagy Sám) – azaz Nagy Csoda Történt Itt (vagy Ott) – attól függően, hogy Izraelben, vagy attól távol kezdik a játékot. A tenderli mondata az olaj csodájára utal. Arra is emlékeztet, hogy Antiókhosz görög király a Tóra tanulását megtiltotta a zsidóknak, akik ezt természetesen titokban mégis folytatták. A pörgettyűket azonban mindig a zsebükben hordták, s a görög katonák megjelenése esetén úgy tettek, mintha csak a játék miatt gyűltek volna össze.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2970046506639175&id=1869523993358104

Megosztom a cikket

Hanuka az 5782. esztendőben

Frölich Róbert országos főrabbi az ünnepről mesél – 2020-ban a 8. napon

A Budakörnyék Fejlődésért Egyesület szeretettel és tisztelettel meghív mindenkit a Hanuka ünnepére, a fény ünnepére, Budakeszire az Erkel Ferenc Művelődési Központ melletti közösségi térre.

Gyertyagyújtásokat a következő időpontokban kezdjük:
1. nap: november 28.  – 18:00
2. nap: november 29.  – 18:00
3. nap: november 30.  – 18:00
4. nap: december 1.  – 18:00
5. nap: december 2.  – 18:00
6. nap: december 3.  – 15:30
7. nap: december 4. – 18:00
8. nap: december 5.  – 18:00

Budakeszi Hírmondó 2021 október

Megosztom a cikket

Október a reformáció hónapja

Az egyháznak mindig meg kell újulni, mindig reformálni kell! Ecclesiam semper reformare debet! – hangzott a jelmondat a reformáció századában.

A protestáns egyházakban október 31-én ünnepeljük a Reformáció napját. Ez az esemény 1517-hez kötődik, amikor Luther Márton szerzetes október 31-én 95 pontból álló tételsort szegezett ki a wittenbergi templom kapujára.
Az akkori egyházzal szemben négy olyan sarkalatos mondatot fogalmazott meg, melyek a mai napig is érvényesek.
Az első mondat a Sola Gratia elv. Kegyelemből, mégpedig ingyen kegyelemből van üdvösségünk – mondta Luther. Ezt a kegyelmet kiharcolni, kierőszakolni, kiérdemelni nem lehet. Elfogadni, azonban szabad.
A második fontos mondat: egyedül hit által – Sola Fide. Az igaz ember pedig hitből él. A hit a bizalom és hűség szavakkal is rokon. Hittel, bizalommal ráhagyatkozni az Isten kegyelmére.
A harmadik oszlopa a reformációnak a Solus Christus. Egyedül Krisztus. Jézus Krisztus az egyedüli közbenjárónk, nincs rajta kívül más. Az ő halálának áldozata elég ahhoz, hogy Isten engem, téged, minket elfogadjon. Nincs senki más és nincs semmi más, aki vagy ami által Istenhez közelebb kerülhetünk. Nem is kell más közbenjáró. Ő, Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet.
A negyedik oszlop: a három előzőnek és az életnek a zsinórmértéke egyedül a Szentírás legyen. Ez a Sola Scriptura elv. Isten kijelentette és kijelenti magát a Bibliában, ezért annak rendszeres imádságos olvasása által a Szentlélek Isten szól hozzánk és erősíthet meg.
Mindezekért pedig SDG, azaz Soli Deo Gloria – egyedül Istené a dicsőség. Ahogyan Kálvin János, genfi reformátor tanította nekünk.
Az egyháznak és benne mindannyiunknak szól ez minden időben. Folyamatosan meg kell újulni. Miben? A gondolkodásunkban, a szemléletünkben, a közösségeinkkel, városunkkal, szomszédjainkkal való kapcsolatunkban. Formálódni, újra formálódni. Ebben a megújulásban ismerhetjük fel Isten mérhetetlen szeretetét. Ezt hozta nekünk a reformáció 1517-ben, és ezt hozhatja 2021-ben is.

 

Budakeszi Hírmondó 2021 október

 

Megosztom a cikket