Budakeszi Zeneiskola – Ahol a zene szeretetének az átadása a legfontosabb
A mai budakesziek – az újabb generációk és az elmúlt évtizedekben városukban otthonra leltek – számára teljesen természetes az, hogy egy zeneiskola is működik településünkön. Pedig ha jól belegondolunk, mikor a 60-as évek elején szerény körülmények között elindult a zeneoktatás Budakeszin, városunk egy mindössze 4-5 ezer fős, fővárossal határos kis falu volt. A kezdetekről, az intézmény mindennapjairól és terveikről szól ez az írásunk.
A ma már Czövek Erna Alapfokú Művészeti Iskola néven ismert zeneiskola megalakulása és 60 éves történelme kapcsán egy emberről mindig szót ejt a krónika. Czövek Ernát a magyar zenetörténet úgy tartja számon, mint a kodályi gondolat jegyében a vidéki állami zeneiskolai szervezet felállításának megteremtőjét, aki szerencsénkre 1961-ben éppen Budakeszire költözött. És ha már itt talált otthonra ez a kivételes zongoratanár személyiség és remek szervező, akkor azonnal munkához is látott. Lakásán, a Petőfi u. 15-ben zeneoktatói munkaközösséget alapított néhány kollégájával, melylyel gyakorlatilag megteremtette településünkön a mai napig működő alapfokú zenei oktatást. Zongoratanítványai közül többen sikeres művészek és egyetemi oktatók lettek. Köztük van Szokolay Balázs Liszt Fe-renc-díjas magyar zongoraművész és tanár, akit – még kisgyermekkorában – ötéves korától Budakeszin tanította zongorázni 1966-tól 1970-ig.
Czövek Erna 1968-ban elköltözött ugyan Budakesziről, de településünk fejlődésével párhuzamosan a zenei okatás az évek múlásával egyre jobban kiterebélyesedett. 1991-ben aztán mint önkormányzati zeneiskola önállósodtak, fenntartójuk 2013-tól az Érdi Tankerületi Központ lett.
Barcsik Hédi igazgató asszony 20 éve vezeti az intézményt. Elmondása szerint ma 430 növendékük van, ami óriási szám. Ebből a budakeszi székhelyű iskola zsámbéki tanintézményét 170-en látogatják, Budakeszin pedig 260 tanulójuk van. Hat tanszak van az iskolában: vonós-, fúvós-, billentyűs-, ütős-, vokális- és akkordikus tanszak, melyeken belül közel húsz hangszerből választhatnak a tanulók. Mintegy negyven főállású és néhány óraadó tanár vesz részt a tanításban.
Klasszikus és népzene oktatás folyik az intézmény falai között. Kiemelkedő jellemzője az zeneiskolának, hogy a méretéhez képest a zenetanulás hangszerválasztéka igen széles skálán mozog. A legfiatalabb tanszak az ütős, mely 2020-ban indult. Az általánosan közismert hangszereken kívül a választható ritka hangszerek között van Budakeszin a kürt és a népi hegedű, Zsámbékon pedig a népi citera, népi furulya és a harmonika oktatás.
Az új budakeszi iskola átadása óta az iskola közben működő intézmény már teljes egészében – nyolc termében – a zeneoktatást szolgálja, ezen kívül még tizenegy tanteremben tanítanak délutánonként a SZIA két telephelyén és a WUDISULI épületében.
Az igazgató asszony szerint néha talán nem feltűnő a falakon belüli munkájuk. Ez olyan, mint mikor a kis hangyák egyenként rakják a homokszemeket egymásra. Hosszú az út a látvány, a siker megszületéséig. Náluk a sikerhez elengedhetetlenül szükséges alapok lerakása a legfőbb cél. Ennek két lényeges ága van. Az egyikben tanulóik elsajátítják az alapvető hangszerkezelést és a kottaolvasást. Belőlük lesznek az amatőr zenészek, az értő koncerthallgatók, akik majd felnőve, újra jelentkeznek náluk, ezzel is ösztökélve gyermekeiket a zene szeretetére. Ők a 99%-os többség. A másik, 1%-os kisebbségből lesz előadóművész vagy éppen zenetanár, aki magasabb szinten folytatja zenei tanulmányait.
Sokat pályáznak, elsősorban hangszervásárlásra és a különféle országos versenyeken való részvétel költségeire. Évről évre számos díjat hoznak el a gyerekek ezekről a versenyekről.
Tanítványuk volt egykor Janicsák Veca, Hámori Máté, Liszt-díjas karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője is, de hosszan lehetne folytatni sort. Az iskola legfiatalabb tanára, Szirmai Jenő is több neves, világjáró együttesben muzsikál időről időre.
Harminc éve tanár Budakeszin a több fúvós hangszert is oktató Velenczei Anna. Az ő és az akkor itt tanító fúvóskollégák növendékeiből jött létre a zeneiskola fúvószenekara 1996-ban. Az intézmény tanítványaiból álló fúvószenekarral néhai Csepregi Gyula, az egykor Budakeszin élt Európa-hírű jazz szaxofonos is fellépett három alkalommal 2004-2006-ban. Ebből az együttesből alakult meg néhány éve a Budakeszi Fúvószenekar, mely ma már a Budakeszi Német Önkormányzat együtteseként működik, és tagjai között Velenczei Anna több egykori tanítványa is játszik.
Ma is együtt játszik az egykor az intézményben alakult Ad Libitum Gitárzenekar is, akik régebben Kozma László tanítványai voltak. Házasságot és gyermekáldást is hozott már ez a kétévtizedes együttzenélés az együttesben.
Barcsik Hédi egy kis nosztalgiával szólt arról, hogy se szeri, se száma az intézmény működéséhez fűződő történeteknek. Számára is tanulságos volt a Covid-járvány karanténos időszaka, mikor csak online voltak kapcsolatban a tanítványaikkal. Bármenyire is meglepő, ez a sajátos helyzet nem gyengítette, hanem erősítette a gyakorlási hajlandóságot és úgy érzi, hogy a zenében sokan egyfajta lelki kapaszkodót találtak.
Jelentősen nőtt a zenetanulás iránti vágy az elmúlt években, mely késztetést talán a járvány is okozhatja. Sajnos jelenleg az iskola befogadóképessége nem bővíthető, és újabb zenetanárokat sem tudnak felkérni oktatói munkára. Most az a legfőbb céljuk, hogy tovább erősítsék az oktatás minőségi feltételeit.
Horváth Jenő