Budakeszi kötődésű immunológus is segíti a koronavírus elleni fellépést

Nagy lendülettel halad a koronavírus elleni magyar gyógyszerfejlesztés. Egy Budakeszihez sok szállal kötődő immunológus professzor, dr. Kacskovics Imre, egy hazai gyógyszerkutató konzorcium vezetője. Az ELTE Természettudományi Kar dékánját, az Immunológiai Tanszék vezetőjét nyugodtan mondhatjuk budakeszi illetőségűnek, hisz’ ide született, itt járt általános iskolába, és csak másfél évvel ezelőtt költözött el városunkból. Közvetlen rokonai ma is itt élnek. Őt kérdezzük a kutatás menetéről és a várható eredményekről.

Márciusban hallottunk először a magyar fejlesztésű koronavírus gyógyszerfejlesztés kapcsán az Ön által vezetett konzorciumról, miután a parlament megszavazta a rendkívüli intézkedéseket. Kik a tagjai ennek az összefogásnak, és hol tart most a kutatás?

Konzorciumunk célja egy olyan készítmény kifejlesztése, amely megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket és betegséget okozzon. Ilyen lehet az általunk is fejlesztett ’ACE2-Fc fúziós fehérje’, ami egy molekuláris csapda, mivel a vírus ehhez kötődik, nem pedig a sejtekhez. A vezetésemmel létrejött konzorcium tagjai a hazai akadémiai és gyógyszerkutatói szféra kiválóságai, az ELTE TTK biológus és vegyész kutatói, a Dr. Bogsch Erik által irányított szakértő kutató-fejlesztő csoport, akik a gyógyszerkutatás és biotechnológiai fejlesztésben nemzetközi szinten is élen járnak a megfelelő biotechnológiai gyártási kapacitásokkal rendelkező Richter Gedeon Nyrt-ben; a Jakab Ferenc professzor által vezetett virológus-kutatócsoport, akik a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet, valamint a Szentágothai János Kutatóközpont tagjai, és az irányításom mellett működő, a biotechnológiai fejlesztéseket nemzetközi szinten végző ImmunoGenes Kft. genetikus szakértői. A terápiás fehérje első „prototípusa” elkészült, a múlt héten sikerrel teszteltük, ill. igazoltuk, hogy nagyon erősen kötődik a koronavírus tüskefehérjéihez és megakadályozza, hogy a vírus sejteket fertőzzön meg. Még sok hasonló elemzést kell végeznünk, ill. állatokban is tesztelnünk kell a hatóanyagot, mielőtt a humán klinikai vizsgálatok megkezdődhetnek.

Mi a végcél, hisz a világban számos helyen folynak hasonlóképpen lázas ütemű kutatások?

Ha a rendkívül éles nemzetközi versenyben sikerrel jár a projekt, annak eredménye akár a következő évtizedekre is meghatározhatja a koronavírus, és hasonló megbetegedések kezelését Magyarországon, és biztos hátteret nyújt a magyar betegek ellátásához. Ezen felül olyan hazai kutatás-fejlesztési bázist hoz létre, amely hasonló betegségek esetén is azonnal bevethető.

Az átlagember gyakran csak kapkodja a fejét, mikor nap, mint nap egymásnak ellentmondó híreket hall mindenhonnan. Az egyik szerint a megszülető vakcina csak részleges-, a másik szerint örökös védelmet fog adni. Egyes hírek szerint már az ősszel elkészülhet az ellenszer, máshonnan meg azt halljuk, hogy legkorábban csak a jövő év második felében.

Egyelőre nagyon keveset tudunk arról, hogyan védekezik a szervezet a koronavírus ellen, márpedig a legtöbb esetben ez az immunvédelem nagyon is sikeres, hiszen a fertőzöttek túlnyomó többsége enyhén vagy egyáltalán nem betegszik meg, ill. hamar felgyógyul. A koronavírus esetén is elengedhetetlen az immunválasz jobb megismerése a sikeres vakcina fejlesztés szempontjából. Tudomásul kell vennünk, hogy a védőoltás fejlesztése általában éveket vesz igénybe. Fontos szempont, hogy a védőoltással mindenkit, egészséges gyerekeket, fiatalokat és az időseket kell majd beoltani és nem szabad, hogy az egészséget komolyan veszélyeztető mellékhatás alakuljon ki náluk. Ez igazán nagy kihívás! Látnunk kell, hogy a sikeres vakcinákat sok év alatt fejlesztették ki, sokszor több alkalommal is be kell oltani az embereket, hogy a hatékony és évekig tartó védettség kialakuljon. Mindezek alapján reálisan inkább a következő évben-években várom a hatékony védőoltás megjelenését és hazai alkalmazását. Szeretném hangsúlyozni, hogy még hatékony védőoltás esetén sem lesz mindenki védett! Mindazonáltal, ha sok ember szervezete ellenáll a fertőzésnek, akkor kialakul az ún. nyájimmunitás és a járvány nem tud jelentős mértékben terjedni. Fontos, hogy csak akkor térhetünk vissza a korábban megszokott életünkhöz, ha a védettség globális lesz, ehhez pedig több milliárd embert kell majd beoltani.

 

Egyre többet hallani, hogy Magyarország az immunológiai kutatatásban Közép- Európában vezető szerepbe került. Ez mennyire áll közel a valósághoz? 

A hazai egyetemeken és a kutatóközpontokban megvan a versenyképes tudás, kutatói kapacitás és infrastrukturális háttér, továbbá biológiai terápiák esetén a Richternek megvan a szaktudása és a hazai gyártóbázisa is. Fontos hangsúlyozni, hogy a koronavírus mellett más fertőzések is hasonló globális pandémiát okozhatnak, és az ilyen bonyolult és költséges eljárással előállított – és valószínűsíthetően globális szinten korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló – terápiás szerek nem biztos, hogy azonnal eljutnak a magyar lakosokhoz. Ezért is fontos a magyarországi kutatás-fejlesztés és gyártóhely létre hozása és folyamatos rendelkezésre állása.

 

(Horváth Jenő)

https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/07/Hirmondo-2020-07.pdf

Megosztom a cikket