Az időt nem mi mértük, de az időben mi méretünk meg…?

Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőre emlékeztünk egy versünnep keretében, neve napján a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban. Gondolták volna kedves Olvasóink, hogy Gazsi, azaz Nagy Gáspár költő, író már 7 éve nincs közöttünk? 2007. január elején szólította őt az Úr magához, de azóta is életünk része, itt van közöttünk.

A Prohászka Ottokár Gimnázium aulájában tartott versünnep háziasszonya Kőrösiné dr. Merkl Hilda, a Széchenyi Baráti Kör elnöke volt, aki megnyitóját egy magvas Prohászka-idézettel kezdte: ?A kultúra az isteni gondolatok megvalósítása.? Majd így folytatta: ?A valódi költészet isteni, égi üzenetet közvetít a Földön küszködők számára. Nagy Gáspár ilyen költő volt.?

Először Szakolczay Lajos irodalomtörténész méltatta Nagy Gáspár munkásságát. Kiemelte: már az 1975-ben megjelent Koronatűz c. kötetében látszott: soha nem tagadta meg, honnan indult, s hová érkezett, hiszen az ember a szülői házhoz, a körülményekhez ragaszkodik, hiszen innen hozza a szokásokat, a hitet, az erkölcsi tartást. Nagy Gáspár költészetében a paraszti valóság, a bibliai látomás és a modern kor ötvöződik. Álljon példaként a következő idézet: ?katapultos szamárháton röpíts szavad ki a kertből/ ezért a mákszemnyi kincsért lopd el szíved Názáretből.?

A rövid beszéd további részében kiemelte: Nagy Gáspár prózáját kevéssé ismerjük, pedig érdemes elolvasni az 1995-ben megjelent Augusztusban, Ludvík Jahn nyomában (legény-részlet) c. regényét, illetve novellásköteteit.

A következőkben Szabó András előadóművész az Öreg pap esti tűnődő imája c. Nagy Gáspár-verset szavalta el, amelynek érdekessége, hogy dr. Németh László egykori plébános úrnak írta, aki tevőlegesen sokat tett a Prohászka gimnázium létrejöttéért, ahol ez a rendezvény is zajlott. Ezután az Égi megbízás c. alkotást mondta el, amely Kondor Béla emlékének állít emléket.

Köztudomású, hogy Nagy Gáspár nagyon szerette Balassi Bálint személyiségét, költészetét.  1591-ben írt, a Kegyelmes Isten című, fantasztikus hatású versét műsora végén idézte Szabó András.

Nagy Gáspár rengeteget tett azért, hogy beinduljon hazánkban a Magyar Katolikus Rádió. Itt volt munkatársa Juhász Judit, aki a Vallomás c. önéletrajzi művének részleteivel emlékezett a költőre. ?Eligazodási nehézségeim nem voltak, bármennyi 180?-os fordulat volt is életemben.? Számára két embertípus létezett: az igazmondó és a hazug. A Bemutatkozás karácsonykor c. alkotása 1973-ban jelent meg a Magyar Ifjúságban, amelyben kifejtette: ?a költészet a töretlen gerincűek kopogtatása.?

A következő műsorszámban Faragó Laura énekművész Gárdonyi Géza Füveskönyvből adott elő részleteket.

Nagy Gáspár jó ismerője volt a magyar irodalomnak. Ahogy korábban említettem, Balassi Bálintot tekintette kedvenc költőjének. Sudár Annamária előadóművész Nagy Gáspár Esztergomi apokrif c. alkotását szavalta el rendkívül szuggesztíven. A mű Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik. Az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: ?Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum? (?A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam?.). Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. De Dobokai Sándor György évek múltán, emlékezetből, hogy a költőt megidézhesse hallgatóságának, rakosgatta össze szavait.

Ezután Sudár Annamária egy vidám Balassi-művet, egy Júlia-verset (az Ötvenötödik címűt) adta elő. (A vers alcíme megéri, hogy pontosan leírjuk: Mindezekre is a versszerző találmányokra, kiket a könyörgése után ide írt, midőn Juliától sem izenetbe, sem levélbe semmi választ nem vehetne, búsul magában, és sápolódván azon, hogy menekedhessék meg Julia haszontalan szerelmétől, Cupido tanácsot ad neki).

Befejezésül Weöres Sándor Rongyszőnyeg c. írásából adott elő részleteket a művésznő.

A műsor Lázár Csaba színész, rendező produkciójával folytatódott, aki Nagy Gáspár Boldog karácsonyom c. írásából adott elő részleteket. Engem nagyon megkapott a következő mondat: ?Csuda tanító néni csodát tett? ? utalva arra, hogy a kisfiú Nagy Gáspár milyen hamar megtanult olvasni, és mennyire szerette az olvasást.

A következő zenei blokkban Huzella Péter, a költővel egyidős legendás zenész, a Kaláka együttes tagja megzenésített verseket adott elő.

Rubold Ödön színművész Dsida Jenő Kóborló délután kedves kutyámmal c. versből adott elő részleteket.

Illusztris vendége volt az összejövetelnek Szabó Ferenc atya, jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, a Vatikáni Rádió magyar adásának főszerkesztője, aki nagy tisztelője volt Nagy Gáspárnak. Október magasában című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó prózájából olvasott fel részleteket.

Az est egyik híres meghívottja Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész volt, aki nemcsak a nagy, világmegváltó beszélgetésekben volt társa, hanem gyakran a focipályán is. Számomra örvendetesnek bizonyult Orosz István csodálatos verseit hallgatni. Egészen különleges hangulat, gazdag szókincs jellemzi ezeket a verseket.

A Buda Környéki Televízió riportere azt kérdezte az est háziasszonyától, hogy milyen ember volt Nagy Gáspár ?civilben?? Kőrösiné dr. Merkl Hilda válaszában elmondta, hogy a legszebb jelző: nagybetűvel EMBER volt. Őszinte, megértő, következetes, magával szemben nagyon szigorú, mindenhol és mindenki szerette. Sokat tanult tőle, mindig meríthetünk műveiből.

A versünnep végén a kivetítőn a Félelem túli tartomány című naplójából láthattunk részleteket, ahol megszólalt maga a költő is.

Csodálatos esténk volt. Együtt tölthettük az időt Nagy Gáspárral, aki verseiben, műveiben továbbra is köztünk van, irányítja lépéseinket.

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

 

Megosztom a cikket