Az avarégetés szabályai

A jó idő beköszöntével eljött az ideje a kertekben a tavaszi munkálatok megkezdésének, köztük a kertészkedés során felgyülemlett gallyak, levelek eltakarításának.

 

Tisztelt Lakosok!

 

Ma még nem kap elég hangsúlyt, így kevesen tudják, hogy az avar és kerti hulladékok elégetése során nagyon sok egészségkárosító anyag szabadul fel. A jelentős szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így az anyagok nem vagy csak részben égnek el. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.

 

A településen az avar és kerti hulladék eltávolítása történhet ugyan égetéssel, de környezetünk és a levegő védelme érdekében javasoljuk inkább a komposztálást és közszolgáltató útján történő elszállítást.

 

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerülhető a hatalmas légszennyezés és értékes humusz, növényi trágya keletkezik.

 

A környezetbarát komposztálás mellett az idei évben újra lehetőség van arra, hogy a zöldhulladékot zsákba gyűjtve elszállíttassák. A Depónia Nonprofit Kft. évi 12 alkalommal szállítja el a lakosságtól a hulladékszállítási naptárban jelölt napokon a zöldhulladékot. A 2017. évi naptárban a szállítási időpontok a lakosság igényeit figyelembe véve lettek kialakítva.

 

2017. március 3. napján lépett hatályba az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), melynek 225. § (1) bekezdése értelmében: “Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

Tekintettel arra, hogy az összegyűjtött száraz fű, levél, fahulladék, fanyesedék elégetésének szabályait az avar és a kerti hulladékok égetésének szabályairól szóló Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2008. (VI.19.) önkormányzati rendelete tartalmazza, így Budakeszi közigazgatási területén belül ennek a  helyi rendeletnek a  szabályait kell alkalmazni.

 

Budakeszi közigazgatási területén a rendelet szerint az avar és kerti hulladék égetését évente két időszakban lehet végezni:

tavasszal: március 1. – május 31. között;

ősszel: szeptember 1. – november 30. között.

A megjelölt időszakokon belül kizárólag pénteken 8-21 óra között, szombaton 8-12 óra között – az ünnepnapok kivételével – lehet az égetést végezni.

Avarnak és kerti hulladéknak minősül a kertészeti munkálatok végzése során keletkezett fű, lomb, szár levél, kaszálék, nyesedék és egyéb növényi maradvány. Egyéb hulladékok . különösen műanyag, üveg, sörös palack, gumiféleségek, csomagoló- és festékanyagok, fémtárgyak, stb.“, valamint belterületen lábon álló növényzet, tarló égetése szigorúan tilos!

Az égetést telken belül kell elvégezni, figyelemmel arra, hogy a tűzgyújtás erős szélben tilos!

 

Külterületen lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését az ingatlan tulajdonosa a tűzvédelmi hatóság engedélyével irányított égetés formájában végezheti, maximum 10 ha egybefüggő területen. Az engedélyre irányuló, 3000 Ft illetékköteles kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani a területileg illetékes tűzvédelmi hatósághoz, amelyet a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírál el.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

–          a kérelmező nevét és címét,

–          az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

–          az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

–          az irányított égetés indokát,

–          az égetéssel érintett terület nagyságát,

–          az égetés folyamatának pontos leírását,

–          az égetést végző személyek nevét, címét,

–          az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét,

–          a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

–          a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, valamint az égetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, és a parázslást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni.

Az irányított égetés esetén a tarlót minden oldalról felgyújtani, és lábon álló gabona mellett tarlót égetni tilos.

A tarlót égetés előtt 3 méter szélességben körül kell szántani, vadriasztást kell tartani, a fasorok védelme érdekében legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.

Amennyiben 10 ha-nál nagyobb területen szükséges tarlót égetni, az csak és kizárólag szakaszosan végezhető. A tarló égestése során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámokkal, megfelelő létszámú kioktatott személy jelenlétét biztosítani kell.

 

Szabadtéren keletkező tűzesetek kapcsán, tűzvédelmi szabályok megszegése esetén a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek értéke 100 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig terjedhet.

 

Kérem, a rendeletben foglalt szabályok betartását, saját és lakókörnyezetünk védelme érdekében! A szabályok megsértése esetén az elkövetővel szemben hatósági eljárás indul.

 

 

dr. Remete Sándor s.k.

jegyző

Megosztom a cikket