Honnan ered a húsvéti locsolkodás?

A húsvéti locsolás hagyománya egészen a pogány időkig nyúlik vissza. Őseink hittek abban, hogy a víznek tisztító és megújító ereje van, ezért tavasszal a fiatal, hajadon lányokat jelképesen „megtisztították” vele.
A kereszténység később új jelentéssel ruházta fel ezt a szokást: egy legenda szerint Jézus feltámadását hirdető asszonyokat vízzel öntötték le a sírt őrző katonák, hogy elhallgattassák őket.
Bár sokan magyar hagyománynak gondolják, a locsolkodás mai formája valószínűleg szláv eredetű. Már a XIV. századi Csehországban is említik, Magyarországon pedig a XVII. században írtak róla először.
És egy érdekesség 
Régen nem csak a fiúk locsoltak! Erdélyben például szokás volt a „visszalocsolás”: húsvét harmadnapján a lányok is „visszavágtak” 
A hagyomány régen sokkal vadabb volt: a lányokat akár a folyóba is dobhatták! Később ez vödrös locsolkodássá szelídült, ma pedig inkább kölnivel történik – szerencsére.
 A jutalom viszont maradt: piros tojás, édesség vagy egy kis vendéglátás.
Ma már nem csak a hajadon lányokat locsolják, hanem minden hölgy részesülhet a „vizes áldásban” – a szépség és a fiatalság jegyében.
Önök melyik verziót preferálják: vödör, kölni… vagy inkább kihagynák?