?Bátorság és bajtársiasság? ? Törökbálinton is lobog a székely zászló
2013. 02. 15-én – Szabolcs Attilától, a XXII. kerület Budafok-Tétény polgármesterétől bensőséges ünnepség keretében átvett székely zászlót – Turai István, Törökbálint polgármestere kitűzte a törökbálinti Városháza homlokzatára.
A zászlókitűzés ünnepségével Törökbálint vezetése kifejezésre szeretné juttatni együttérzését erdélyi testvéreinkkel.
Napjaink egyik legnagyobb port felvert külpolitikai témája, hogy Románia jelenlegi baloldali kormánya ? mindenféle szokásjogot, nemzetközi szerződést felrúgva ? Székelyföld közigazgatási átrendezésére készül. Nagy tiltakozáshullámot indított el ez a tervezet, ennek egyik külső jele az volt, hogy meg akarják büntetni azokat a székely településeket, amelyek kitűzik a székelyek ősi zászlóját.
A magyarországi tiltakozáshullám egyik állomása Törökbálint volt, ahol hamar elhatározták: szolidaritást vállalnak a székely településekkel, és ennek jeléül a polgármesteri hivatalra kitűzik a székely zászlót.
?Mint magánember nem lepett meg a román hivatalos intézkedés, hiszen Székelyudvarhely megyei jogú város a testvérvárosunk, így napi szinten képben vagyunk az ottani eseményekkel? ? kezdte rövid interjúját Turai István, Törökbálint polgármestere. ?A városban működő Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete már korábban megkereste a városvezetést, hogy nem akarjuk-e szolidaritásunkat kifejezni a székely zászló elhelyezésével. A válasz természetesen igen volt.?
Néhány nappal ezelőtt az országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök úr többször is ismételte ezt a két szót: bátorság és bajtársiasság. Fel kell vállalni a konfliktusokat, hiszen a konfliktusok megélése és kezelése nélkül nincs eredmény. Az eredmények eléréséhez szövetségesekre van szükség. A bátorságot látjuk székely testvéreinktől, akik így is kifejezésre juttatják önazonosságukat. Ezért ma Romániában büntetés jár, mégis vállalják. A bajtársiasságot, a szolidaritást viszont nekünk kell vállalnunk. A kitűzött székely zászló kifejezésre juttatja, hogy együtt érzünk velük. Törökbálinti magyarként ? hisz nekünk sváb vér is van ereinkben ? mi igazán tudjuk, mit jelentenek a nemzetiségi jogok, a vallás szabadsága. Nekünk ez mind megadatott.
A Buda Környéki Televízió kérdésére Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács Elnöke kifejtette: Székelyföld státuszának megváltoztatása nemcsak a székelyeket érinti hátrányosan, hanem ellentétes Románia nemzetközi felelősségvállalásaival is. Szinte egyenlőségjelet lehet tenni az 1988-as falurombolási tervvel ? Nicolae Ceausescu eszement ötletével ?, amely a széles hazai tiltakozás mellett megmozgatta az európai kormányokat is. Székelyföldön mindenki örül a magyarországi kiállásnak, így aztán a nemzetközi sajtónak kénytelen- kelletlen foglalkoznia kell ezzel a problémával. Az ilyen sötét terveknek az egyik legjobb orvossága a nyilvánosság. Itt látszik egyértelműen, hogy a diktatúra ? lopakodó módon ? vissza akar térni, amely csak külsőségeiben szűnt meg Románia európai uniós csatlakozásával. Valójában sem a politikai kultúrát, sem a közgondolkodást nem lehet európainak nevezni. Ma nem falurombolás történik Romániában, hanem az ország közigazgatási térképét akarják átrajzolni. Azt a Székelyföldet akarják adminisztratív úton szétszedni, ahol Trianon után 93 évvel még mindig a lakosság 75%-a magyar! A székelységnek mindig megvoltak a területi keretei, akárhogy is nevezték éppen őket (székek, vármegyék, autonóm terület, megyék), ahol dönteni tudtak a legfontosabb kérdésekben. Ennek megőrzése mindennél fontosabb!
Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere volt a kezdeményezője, hogy minden magyarországi önkormányzat ? szolidaritása jeléül ? tűzze ki a székely zászlót. Azért hirdették meg az akciót, hogy a román embereknek is felhívják a figyelmét a jogtalanságokra. Az EU nagyon kényes arra, hogy ne legyenek megkülönböztetve állampolgárai, de úgy néz ki, hogy ezek a kívánalmai csak Magyarországra legyenek érvényesek, szomszédainknál nemigen vizsgálják. Tíz nap alatt 50 zászlót osztottak ki, a duplája is elfogyott volna. Így került ki a székely zászló államiságunk jelképére, a Parlament épületére is.
Ezek után Fábik István, az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesületének elnöke nagy átéléssel elénekelte az Ott, ahol zúg az a négy folyó kezdetű éneket. Rövid nyilatkozatában elmondta, hogy a hivatalos román politikai vonal ? azzal, hogy leveteti a zászlókat, és büntet érte ? nem irthatja ki a székelyekből az autonómiatörekvéseket, hiszen ezt a szívükben hordozzák.
A rendezvény Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből c. versének elmondásával folytatódott. A székely ruhába öltözött Kovács Krisztina tolmácsolta a szép művet.
A vers elhangzása után Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő nyilatkozott: ?Nem hagyhatjuk erdélyi testvéreinket olyan helyzetben, amelyek sértik az európai normákat. A magyar 1000 éve őshonos nép Erdélyben, nem holmi bevándorlók.? A magyar kormány politikai és diplomáciai eszközökkel mindent megtesz Székelyföld autonómiájáért. Románia sohasem volt nemzetállam, még ha alkotmánya ezt is deklarálja. Ha ezt a görcsöt román barátaink levetik, akkor ők is jól járnak vele.
Mindeközben Turai István polgármester úr ? nagy tetszésnyilvánítások közepette ? kitűzte az önkormányzat épületére a székely zászlót.
A megható ünnepség a Szózat közös eléneklésével fejeződött be.
Szabó Tibor Mihály
és Balczó Kornélia
A Buda Környéki Televízió összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:
Kapcsolódó cikk: