Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár és a keleti nyitás

Szijjártó Péter államtitkár volt az első Budakeszin, aki személyesen tájékoztatta a helyieket a kormány tevékenységéről, a rá bízott feladatok állásáról. A kormány országjáró programja keretében korábban Pintér Sándor belügyminiszter látogatott szomszédainkhoz, Zsámbékra, valamint Varga Mihály az IMF tárgyalásokkal megbízott miniszter is.

 

 

 

A program szerint, a helyi Fidesz-KDNP szervezet rendezésében megtartott összejövetel nyilvános sajtótájékoztatóval kezdődött, melyet zártkörű megbeszélés követett.

 

A sajtótájékoztató bevezetőjeként dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia köszöntőjét követően az államtitkár a következő, általa legfontosabbnak tartott ügyekről beszélt.

 

Megengedhetetlen, hogy a magyar emberek fizetik a legtöbb rezsit a környékbeli országokban élő állampolgárok közül. A magyar családok bevételeik több mint a felét rezsire költik. A kormány régóta dolgozik azon, hogy az előző kormányok hibáját kijavítsa, tudniillik az előző szocialista kormányok időszakában a rezsiköltségek az inflációt jelentősen meghaladó mértékben nőttek. A célkitűzés egyik legfontosabb állomásához érkezett a kormány azzal, hogy bejelentette a gázár 10%-os csökkentését. Ez a korrekció nagyon széles tömegeket érint kedvezően, és a szakszervezetek elismerő nyilatkozatai alapján, még a minimálbér emeléséről szóló vitát is pozitívan befolyásolta.

 

A másik, nagyon aktuális kérdés a hallgatói keretszámok csökkentése volt. Ezzel kapcsolatban Szijjártó államtitkárúr elmondta, hogy a 2011-ben ismertetett, a hallgatói önkormányzat vezetőinek is bemutatott program szerint zajlik a felsőoktatás átalakítása. Azóta semmilyen változtatás nem történt. Minden érintett egyetértett azzal, hogy tarthatatlan a felsőoktatás régi rendszere. Nem megengedhető, hogy a kezdő egyetemisták, kevesebb mint fele végezze csak el az egyetemet, szerezze meg a diplomát. (Nálunk az induló 23 főből 6-an szereztünk öt éven belül, azaz ugyanabban az évfolyamban diplomát ? szerkesztő.) Ez az adófizetők pénzének az elherdálása. Továbbá, nem tartható az a szabályozatlan állapot, mely szerint nem a munkaerőpiac, a Magyarországon dolgozó vállalatok elvárásainak, a jelentkező keresetnek megfelelően képeznek szakembereket, akik így ? a természet rendje szerint ? diplomás munkanélküliek lesznek. Nem megengedhető, hogy a magyar adófizetők pénzén képezzék azokat is, aki önszántukból vagy kényszerből, a jó fizetés reményében külföldre költöznek, mert ez szintén az adófizetők pénzének felelőtlen elköltése.

Fontos, hogy mindenki tudja, hogy az állami ösztöndíjak és a részösztöndíjak rendszere, valamint a diákhitel program segítségével mindenki tanulhat, senkinek nem kell kimaradnia a felsőoktatásból. A sportolók, a pedagógusok számára külön ösztöndíj programot dolgoztak ki, melyben már a tanulás évei alatt jelentős mértékű havi juttatásban részesülhetnek azok, akik a gyermekeket fogják tanítani. Ettől a tanári pálya megbecsülését, az oktatás színvonalának emelkedését várják. Bejelentették, hogy a közszférában elhelyezkedők tartozását az állam átvállalja, és a vállalkozásokat adókedvezménnyel ösztönzik a diákok hiteleinek átvállalása esetén.

 

(Lapunk megjelenése előtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök úr, hogy a keretszámokat eltörlik, és erről a pontról folytatják az egyeztetést a végleges felsőoktatási törvény tartalmáról ? szerkesztő.)

 

Szijjártó Péter közvetlen megbízatásához tartozó külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy nagyon fontos a hagyományosan jó nyugati, elsősorban német kapcsolatok építése és erősítése mellett ? ellentétben a korábbi kormányok gyakorlatával ? szükséges és elengedhetetlen új keleti partnerekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés. Ennek érdekében nyitottak kelet felé a kínai, a volt szovjet utódállamok és az arab világ országai felé. A frissen felavatott bakui kereskedőház után, amely egy sorozat első lépése, jövőre Oroszország, Szaúd-Arábia, Kína, Kazahsztán és Üzbegisztán fővárosaiban nyílik kereskedőház. 2014-ben Dél-Amerika államai következnek, valamint a Maghreb-országok: Marokkó, Algéria, Tunézia. ?Abban vagyunk érdekeltek, hogy az Ázsiából Európába áramló áruk elosztási központja Magyarországon legyen.? Ennek fontos lépése az azeriekkel kötött megállapodás, hogy a kínaiakkal és a törökökkel együttműködésben épülő, és az ázsiai, Európába irányuló áruforgalmat bonyolító vasútépítési fejlesztésbe Magyarország is bekapcsolódik. A külkapcsolatok fejlesztése az ország exportorientáltsága miatt nagyon fontos! A kapcsolatok kiépítésével aktívan támogatni kívánják a magyarországi kis és közepes vállalatok exportra termelését is.

Az államtitkár úr elmondta, hogy fejlesztik a szerbekkel közös vasúti összeköttetést. A közelmúltban írta alá a két miniszterelnök a magyar?szlovák új határátkelők létesítését, a Kassát Miskolccal összekötő autópálya fejlesztési tervét, valamint az új komáromi híd megépítéséről szóló szerződést.

A Buda Környéki Televízió képviselője megkérdezte Szijjártó urat, hogy milyen nyelvet taníttatna  gyermekének  mint a külgazdasági kapcsolatokkal megbízott vezető? A kérdés mosolyt csalt az államtitkár arcára, és ezt követően elmondta, hogy szerinte az angol nyelv ismerete elengedhetetlen, de második nyelvnek a bátrak vállalhatják akár a kínait is, mivel a világ abba az irányba halad, hogy a kínai gazdaság 20 éven belül megelőzheti az USA gazdaságát.

A televízió másik kérdésére kifejtette, hogy a záhonyi vasúti kapcsolat fejlesztését az előző kormányzat rendesen elrontotta. Ennek eredményeképpen a hangsúly átterelődött a szlovák folyosó felé, de az ügy még nincsen lefutva, ezen is keményen dolgoznak.

Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester bejelentette, hogy a képviselő-testület döntése alapján Budakeszi testvérvárosi kapcsolatot kíván létesíteni egy kínai várossal. Ezzel kapcsolatban kérdést tett fel az államtitkár úrnak, hogy tud-e tanácsot adni, hogy merre keresgéljenek, kitől kérjenek segítséget, és érdemesnek látja-e az ötletet. Az államtitkár úr mindenképpen hasznosnak látja a kezdeményezést ? a környékbeli országokban ápolt testvérvárosi kapcsolatok ápolása mellett ?, hiszen ez általában az emberi kapcsolatokon túl gazdasági együttműködést is jelenthet.

Sajnálatos módon konkrét ötlettel nem tudott az államtitkár úr szolgálni a Buda Környéki Televízió azon kérdésére, hogy milyen befektetőt, milyen vállalkozást csábítson Budakeszi a szabadon álló területére, hogy jól működő vállalkozásokkal a helyi érdekeket segítse. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nyilvános és áttekinthető, például a magyar állam kínai gazdasági szereplőkkel aláírt szándéknyilatkozata, valamint azon típusú beruházások listája, amelyekben a részvételt akár a Magyar Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének felhasználásával az állam is támogatna. Szép feladat lehet ez a sajtótájékoztatón megjelent tanácsnokok részére!

 

B. P.

Fotógaléria

A Buda Környéki Televízió rövid összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket