Somos Miklós: Már túl a falakon

Kiemelkedő kulturális-művészeti rendezvény színhelye volt a Nagy Gáspár Városi Könyvtár. Egy verseskötet bemutatása mindenképpen ennek tekinthető, különösen akkor, ha a szerzőt elsősorban mint festőművészt ismertük.

 

 

Albert Zsuzsa, Budakeszin élő költő baráti kapcsolatokat ápolt Somos Miklóssal, aki úgy volt képzőművész, hogy gondolkodó filozófus is volt egyben. A festmények és a versek így együtt nagy ajándéknak számítanak.

Somos Miklóst mint költőt Albert Gábor író mutatta be. „Politikai értelemben nem aktuálisak versei. Inkább ontológiai, lételméleti, filozófiai szempontból közelítik meg a legfontosabb kérdéseket: hogyan lehetne és kellene élnünk; hogyan kellene a felsőbb világgal kapcsolatot létesíteni ez a kötet legfőbb mondanivalója” – kezdte a bemutatást az író. Maga a kötet esztétikailag is mutatós, mert nemcsak gyönyörű versek vannak benne, hanem csodaszép képzőművészeti alkotások is.

Versei korábban alig jelentek meg, a kötet valójában egy síron túli ajándék, meglepetés mindenkinek. A Hitel c. folyóirat 2000. évi húsvéti számában versei mellett grafikái is megjelentek. Huszonévesen, útját kereső fiatal költőként „…még költőnek (is) éreztem magam, ma már festőnek is alig.”

2008-ban, egy kiállítás megnyitóján így fogalmazott Albert Gábor: „Aki belép Somos Miklós festői világába, első benyomása valamiféle tisztaság érzés. A kék szín dominanciája figyelhető meg, ami az őselemekre emlékeztetnek bennünket.” A Benső karéj c. versének kapcsán megjegyezte: a szeretet egyformán szórja fényét mindenkire.

A Már túl a falakon c. kötet nagy ajándék. Külső megjelenésében is csodálatos. Kilencvenkilenc verset tartalmaz, úgy érzi az ember, kell jönnie a 100.-nak. Valóban: ez a válogatás csak egy része az életműnek. A családnak legyen a feladata a versek felkutatása. Állandó visszatérő motívumokat figyelhetünk meg: az útkeresés főleg a „belső utakat” jelenti, a halál figyelmeztetést, a lét a kiírt szót. Ontológiai kérdésekkel viaskodik: „A lét önmagában értelmetlen, értelmezhetetlen, célokat valami transzcendens adhat neki. Ez nem menekülés, hanem hazatalálás.”

A következőkben nagy átéléssel három versét olvasta fel: Benned, Csak ti ketten, illetve a Láttam három kőművest címűt. „Ezek a versek önmagukat magyarázzák” – fejezte be a rövid bemutatást Albert Gábor.

Ezután a kötet címadó versét Kopek Janka színművész szavalta el.

Jelen volt a könyvbemutatón a néhány évvel ezelőtt elhunyt Somos Miklós fia, Somos Gyula. Elmondta, hogy amikor édesapja a verseket írta, ő még gyerek volt. Csak halála után találkozott verseivel, hamar megfogalmazódott benne: ezeket a költeményeket közkinccsé kell tenni.

Az est létrejöttéért külön köszönte a művész Budakeszin élő lányának, Somos Évának.

 

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket