Olvasó tinik

Olvasnak-e a kamaszok? Ha igen, mit? Ha nem, akkor hogyan lehet rávenni őket?

Pest megye könyvtárosai és a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője a közelmúltban erről a kérdésről tanácskoztak Érden.

A szakemberek tudják, fontos az olvasás. Azok a fiatalok, akik olvasással is töltik a szabadidejüket, nemcsak gazdagabb szókinccsel rendelkeznek majd, hanem empatikusabb, nyitottabb, a világra érzékenyebb felnőtté válnak. Problémamegoldásuk és önismeretük is fejlődik.

Örök kérdés, hogy kinek a felelőssége az olvasás megszerettetése a gyerekkel. Sok szülő úgy gondolja, hogy ez az iskola feladata. Az olvasáskutató Nagy Attila véleménye azonban az, hogy a családban dől el, hogy a gyerek megszereti-e az olvasást vagy sem. Az olvasásra nevelést nagyon korán kell kezdeni. Fontos a korai mondókázás, mesemondás, meseolvasás mellett az is, hogy látja-e a gyermek, hogy mi, a szülei olvasunk, hallja-e, hogy beszélgetünk az olvasmányélményeinkről. A személyes példának van a legerősebb hatása.

A kis gyerekeknek először mesét kell adni, majd a kicsit nagyobbaknak olyan hősöket, akikkel azonosulhatnak. Ám mit adjunk a kamaszoknak?

Nehéz kérdés, hiszen kamaszkorban a kortársak véleménye válik a legfontosabbá, kevésbé fogadják el a felnőttek buzdítását.

Mi érdekli a fiatalokat? Az ifjúsági irodalom legkedveltebb darabjai a fantasy (Greorge R.R. Martin: A tűz és jég dala, James Dashner: Útvesztő-trilógia) mellett a tini-problémákkal, a felnőtté válással foglalkoznak. Új jelenség a tabutémákat feldolgozó könyvek népszerűsége. Kendőzetlenül beszélnek pl. az öngyilkosságról (Pacskovszky Zsolt: Szabadesés, Németh Eszter: Kötéltánc), az iskolai erőszakról (Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek) vagy a családon belüli erőszakról (Guus Kuijer: Minden dolgok könyve), az elhanyagolásról, az alkoholizmusról (Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek), az online bántalmazásról (Kalapos Éva: Massza), a nem kívánt terhességről (Annalisa Strada: Két rózsaszín csík), az áldozathibáztatásról (Louise O?Neill: Te kerested a bajt). A magyar szerzők művei is népszerűek, hiszen a mai problémákat mutatják be hazai viszonyok között (Leiner Laura: Szent Johanna gimi). Sokat számít, ha a szerző megközelíthető, lehet vele beszélgetni.

A témaválasztás mellett fontos az előadásmód is. Az ingergazdag környezetben élő, linkekben gondolkodó fiatalok sajnos sok klasszikus művet lassúnak találnak. Az úgynevezett fiatal felnőtt (Young Adult ? YA) könyvekben az akción van a hangsúly, a párbeszédek teszik pergővé, hiányoznak a leírások.

Ha a téma valamiért fontos a fiatalok számára, elolvasnak hosszú, klasszikusnak számító műveket is, mint pl. a Gyűrűk Ura. Sokszor érvényesül a film-könyv kölcsönhatás. A film felkelti az érdeklődésüket, kíváncsiak lesznek részletekre, ezért szívesen veszik kézbe a könyvet (Abigél). Vagy fordítva, a sikeres könyv után várva várják a megfilmesítést (Harry Potter).

A kötelező irodalom korosztályhoz igazodó megválasztása is segítheti az olvasás megkedveltetését. Péterfi Rita olvasásszociológus szerint nem feltétlenül kell A kőszívű ember fiait kiadni kötelező olvasmányba, az néha még egy felnőttnek is kihívás.

A fiatalok azt várják egy jó regénytől, hogy szórakoztató legyen, kikapcsolódást nyújtson.

Megkerülhetetlen kérdés az olvasmány hordozója: papír vagy okos eszközök? Felmérések szerint a kamaszok szívesen töltik le a szépirodalmat is, talán drágák a könyvek, talán kényelmesebb számukra ez a megoldás.

A megye könyvtárosai és az ifjúsági könyvek kiadója egyetértettek abban, ha fel akarjuk hívni a fiatalok figyelmét a könyvekre, az olvasásra, fontos a fiatalos design, a figyelemfelkeltő kreativitás, illetve a kortársak véleménye.

A budakeszi könyvtárba sok ifjúsági könyvet vásárolunk. Sárga-zöld csíkozással jelöljük a könyveket a gerincükön, hogy könnyebben megtalálhatók legyenek a könyvtár polcain. A honlapunkon elérhetővé tesszük fiatal olvasóink könyvajánlóit kedvenc olvasmányaikról.

Ádám Éva

Nagy Gáspár Városi Könyvtár