Örömhír adó ? Makkosmária története

Budakeszi mostani városvezetésének tagjaként úgy éreztem, meg kell ragadni a lehetőséget, hogy felhívjuk a figyelmet arra a hagyományra, mely különleges módon kiemeli városunkat a többi település közül. Ezért született meg a Makkosi Kegyhely történetét bemutató színmű, Varga Lóránt: Kővel, kő nélkül című darabja, és ezért kértem Filó Kristóf plébános atya támogatását egyházközségi képviselő testületi ülésen, hogy a makkosi kegytemplom falára tegyünk táblát, melyen minden arra járó elolvashatja a zarándokhely történetét, és a közeli tölgyfára kitett Mária ábrázolást is cseréljük ki. Kőrösiné dr. Merkl Hilda asszony vállalta, hogy méltó módon elkészíti a tájékoztató szöveget, és az ő ötlete volt, hogy a kegykép fotóját kell a közeli tölgyfán elhelyezni.

A kegytemplom mellett elhelyezett esztétikus, környezetbe illő tábla megalkotásával a lehető legjobb megoldást találták meg a megvalósítók.

Kőrösiné dr. Merkl Hilda, városunk díszpolgára élére állt annak a kezdeményezésnek, hogy a civil szervezetek támogatásával bemutassuk a kegyhely történetét az eredeti helyszínen, a szeptemberi búcsú időpontjában, hivatásos színészek és a város lakóinak részvételével, Lázár Csaba színész, a Katolikus Rádió vezetőbemondójának rendezésében. A megvalósítás forrása az előre eladott jegyek árából teremthető meg, ezért kérünk mindenkit, aki szeretné, ha ez városi hagyomány lenne, vegyen részt a produkció megvalósításában!

Bakács Bernadett

Makkosmária, az országosan kedvelt búcsújáróhely évtizedek óta sok idegen és környékbeli zarándokot vonz. A tavaszi és az őszi búcsú, a minden vasárnap fél 12-kor kezdődő szentmise és sok érdekes, figyelemre méltó rendezvény miatt érdemes ellátogatni a festői környezetben fekvő kegyhelyre, mely évszázadok óta ismert, és testi-lelki felüdülést nyújt az egyéni látogatóknak, családoknak és a nagyközösségeknek.

A budakeszi iskolák tanulói korábban minden madarak és fák napját a kegytemplom előtti hangulatos téren töltötték, és örömmel emlékeznek az akkori élményekre. A kitelepített budakesziek vagy az 1956-ban az országot elhagyni kényszerülők  hazalátogatásakor elsőként  Makkosmáriára zarándokolnak.

A kegyhely történetéről azonban nem álltak rendelkezésre pontos információk a látogatók számára, pedig az tükrözi az elmúlt közel három évszázad minden ideológiai és politikai viharát.

A hiányos tájékoztatás pótlására készült az új makkosmáriai információs tábla és az új kép a tölgyfára. Mindez, mint az ?igaz? ügyek általában, sok önzetlen ember támogatásával és munkájával született meg.

Az ötlet felvetődésekor egyszerű tájékoztató füzetet terveztem, mely kézbe adható, amit azonban használói rendszerint el is dobnak. Ezért egy időtálló változat mellett döntöttem, és kaptam azonnal segítséget Rácz Istvántól, a Herbárium munkatársától és Gábor Emese szobrászművésztől, akik önzetlenségükről és szakmai erényeikről már korábban tanúbizonyságot tettek.

A szép tábla grafikai terveit Rácz István készítette, aki e tekintetben valóban világméretű tapasztalatokkal rendelkezik. Különösen szépek a botanikai szempontból hiteles csertölgy levelek és a makk, melyeket felhasznált tervében, ezzel is utalva a kegyhely nevének kialakulására. A templom korábbi romos állapotát bemutató képek a Budakeszi évszázadai című könyvből Kőrösi Katalin válogatta és szkennelte. A szöveget magam állítottam össze, és Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója ellenőrizte. Tanácsai hasznosak voltak. Az időjárás viszontagságait tűrő tábla elkészítését Virágh Szabolcsnak és Beának köszönhetem, akik nagylelkűen adománynak szánták mind a munkát, mind az anyagot.  A tábla fakeretének a környezetbe illeszkedő terveit Gábor Emese álmodta meg, és Szilágyi István, valamint Varró László, a Prohászka Gimnázium műszaki szakemberei készítették el a gimnázium műhelyében, és szállították  Makkosmáriára, majd állították fel a templom oldalán. Köszönet Török Csaba igazgató úrnak, hogy engedélyezte munkatársainak a kivitelezést.

A virágládát Rapp Antal és az önkormányzat adományozták és szállították Makkosmáriára. Az elhanyagolt terep rendezésében Gábor Emese, Csirke András, Kőrösi András és jómagam vettünk részt. Nagy öröm volt felfedezni, hogy a vastag hordalékrétek és csenevész gyomok alatt szépen lerakott, nagyméretű bazaltkockák rejtőznek.

A tölgyfán, mely az eredeti jelenés helyén áll, szintén megújult a kép. A kegyképről, melyet  Henrik Josef Falconer festett, Bánkuti Ákos készített két fotót. Az ezüstszínű keretet is mutató változat a tábla középpontjában található, a tölgyfán keret nélkül jelenik meg a gyermekét tápláló Szűzanya teljes szépségében. A fóliázott kép a Budakeszi Kultúra Alapítvány ajándéka. A kis esővédő tetővel ellátott fakeret és a kép elhelyezése szintén Varró László és Szilágyi István munkája. A szükséges anyagi forrásokat a Kőrösi család biztosította.

Dr. Boda Zoltán, a Budapesti Erdészet vezetője, aki mindvégig készségesen állt rendelkezésünkre szakmai kérdésekben, reményeink szerint segíteni tud majd két új pad elhelyezésében, melyekkel a tölgyfa környezete teljes egészében méltóvá válhat a Fogolykiváltó Boldogasszony üzenetének közvetítésére.

Az új információs táblát és a jelenés helyére felerősített kegykép fotót Filó Kristóf plébános úr szentelte meg 2013. június 30-án a szentmise után összegyűlt népes közönség jelenlétében.

Köszönet mindenkinek, aki segített abban, hogy a Makkosmáriára látogató hazai és külföldi zarándokok, kirándulók megismerjék a kegyhely történetét, és felismerjék a hely szellemének mindig időszerű, problémamegoldó üzenetét, mert a modern kor ?rabjainak? (szenvedélyek, kábítószer, alkohol, játékfüggőségek stb.) szenvedéseire is létezik gyógyír.

Kőrösiné Merkl Hilda