Nagy felelőssége van a sikeres sportolóknak

Az Ismerős ismeretlen sorozatunkban ezúttal dr. Hargitay András (alias Hares), világ- és Európa-bajnok úszó nyilatkozott a Buda Környéki Televízió munkatársának.

Először is gyerekkoráról, a kezdetekről mesélt. Kilencéves korában kezdett el úszni, Széchy Tamáshoz került, aki már a kezdetekkor nagy úszó karriert jósolt neki. 1969-ben Trentóban rendezett versenyen a KSI úszó szakosztálya tarolt: Soós Csaba, Verrasztó Zoltán és Hares verhetetlennek bizonyultak. Már 13 évesen részt vett az ifjúsági Eb-n, és 13 évesen nyert a 15 évesek között.

Ezen a ponton érdemes megállnunk: nem mehetünk tovább anélkül, hogy ne beszéljünk egy pár szót Széchy Tamásról, az Öregről. ?Ő több volt, mint edző? ? mondta Hargitay András. Eredetileg atléta volt, de különböző okok miatt nem lehetett nagy versenyző. Először a KSI-s vízilabdázók úszni tudásáért volt felelős. Ő volt az az edző, aki megtanította úszni versenyzőit, egészen a világbajnoki győzelemig.

1972-ben a müncheni olimpián, 16 évesen bronzérmet nyert. ?Túl fiatal voltam, nem volt meg a hitem?.  Az 1973-ban első alkalommal megrendezett úszó-világbajnokságon a 400 méteres vegyes úszás bajnoka lett, ezzel a magyar úszósport első világbajnoki címét szerezte. A következő évben két Eb-aranyat és egy harmadik helyezést szerzett. Az 1975-ös vb a két vegyes szám elsőségét hódította el. 1976-ban volt a legjobb mindenben, mégis a montreali olimpián ?csak? negyedik lett (taktikai, mentális hiba?). Igen nagy volt az elvárás vele szemben. Az év elején megrendezett amerikai bajnokságon 400 méter vegyesen az első 3 helyet mi szereztük meg!

A régi társakkal most is találkozik (Soós Csaba, Verrasztó Zoltán). ?Olyanok voltunk, mint a testvérek? ? emlékezik vissza. ?Zoli sebész orvos, Csaba a TF-en tanszékvezető. Az élmény rendkívül összeköt bennünket? ? folytatta. Tartalmasan élték az életüket, ez bizony más, mint manapság. ?Az elvégzett munka után jött az eredmény.?

Az 1977-es Eb-n 200 vegyesen lett első. 1978-ban a világbajnokságon utoljára szerzett érmet világversenyen. A moszkvai olimpián (1980) ismét negyedik helyezett volt 400 m vegyesen, pedig fantasztikusan felkészült, de a betegség közbeszólt.  1981-ben még elindult az Európa-bajnokságon, de már nem tudott döntőbe kerülni.

1982-ben véget ért versenyzői pályafutása. ?Szerencsére, ekkor, hiszen az, hogy hazánk nem vett részt az 1984-es Los Angeles-i olimpián, nagy pofon volt a magyar sportnak.?

1982-ben szerzett a TF-en edzői oklevelet. 1985-től 1988-ig az úszó-válogatott kapitánya volt. Erre az Öreg kérte meg, mert csak úgy lehet dolgozni, ha biztos háttere van? A Magyar Úszó Szövetség alelnöke, 1990. január és 1991. február között megbízott elnöke volt. A rendszerváltozás körüli időben igen nagy volt a káosz, szinte létbizonytalanság fenyegetett.

1982-ben diplomázott az Állatorvos-tudományi Egyetemen. Ezután a budapesti Állatkórház munkatársa lett.

A következőkben családjáról mesélt. Egy budapesti polgári családból származik. Apja zenész volt, karmester, egyházi kórust vezetett. Ebben a kórusban énekelt édesanyja. Szülei, elsősorban édesanyja azt szerette volna, ha zongorázik. Ő a sportot választotta, leginkább a kerékpár és a lovaglás érdekelte. Később vízilabdázónak jelentkezett, és önszántából lett úszó.

Kényszeríteni nem érdemes, hiszen ?ha belülről nem jön a gondolat, nem fogja megcsinálni a gyerek.?

Sok minden szeretett volna lenni gyerekkorában: erdész, zongorista és természetesen állatorvos is. Ehhez a mintát a szomszédban élő család szolgáltatta, ahol mindenki ezt a hivatást választotta. Sopronba azért nem ment az erdészeti iskolába, mert akkor ott még nem volt uszoda. A montreali olimpia után döntötte el végleg, hogy állatorvos lesz. Az Öreg nem nagyon bízott ebben. Rengeteget kellett tanulni, sokat segítettek az egyetem dolgozói, mondhatni mindenki.

? Köztudomású, hogy állatorvosként Budakeszin praktizált. Adódik a kérdés: hogyan került ide?

? Riskó Géza, aki akkor már Budakeszin lakott, kérdezte meg egyszer: Te, Hares, miért nem veszel egy lakást Budakeszin. Így kerültem ide.

Úgy jött ide, mintha vidékre jönne: nem volt gáz, csatorna, telefon, valóban falusias környezetbe került.

Családi okok miatt ma már nem praktizál városunkban, elvált ugyanis. Így csak a budapesti Állatkórházban dolgozik.

Budakeszi közéleti tevékenysége közismert. Nagyon sokat tett azért, hogy V. Majzik Mária Himnusz-szobor című alkotása a megfelelő helyre kerüljön. ?Egy sportolónak hihetetlenül sokat jelent a Himnusz!?

Két gyermeke van, egyikük sem élsportoló. A nagyobbik fiú fotózással foglalkozik, rengeteg munkát fektetett bele. A kisebbik másodéves egyetemista, pilóta szeretne lenni. Mindkettőjükben benne van a belső tűz, az alázat a munka iránt.

Az is köztudomású, hogy rendkívüli módon ragaszkodik a hagyományokhoz. Feleségével is a teremtői rendhez való igazodás hozta össze. Régebben ez határozta meg az ember munkáját (öltözéke, eszközei, a munka és az élet minden területe). Ebből a legfontosabb az ember lelke, amelynek temploma maga az emberi test.

Fontos problémának tartja, hogy a nők nem tudnak nővé, a férfiak nem tudnak férfivá válni. Ennek egyik külső jele az emberi ruházat, hiszen az öltözködésünknek tükröznie kell mindent.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Szent Korona-tanról komoly előadásokat tart. Ez egy olyan szakrális erő, amiről ma sem tudunk mindent. A képi programja irányt tud mutatni, ami minden mai fontos kérdésre választ tud adni, hiszen a teremtői rend rájuk is érvényes, mint ahogy a Szent Korona-tan is.

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: