Kányádi és a Kaláka

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ különleges koncertre invitálta a nagyérdeműt: a 45 éves Kaláka együttes és a 85 éves, Kossuth-díjas költő, a magyar irodalom legnagyobb élő klasszikusa, Kányádi Sándor közös előadására.

 

Úgy gondolom: a zene és a költészet műfaját nem nehéz egymás mellé állítani. A Kaláka együttes?Kányádi együttműködésnek évtizedes története van.

 

A Buda Környéki Televízió riportere azt kérdezte a költőtől: mi számít a legnagyobb elismerésnek? ?Ha a jelenlegi gyerekek unokái, dédunokái is emlékezni fognak rá, olvassák, hallgatják műveit? ? hangzott a magától értetődő válasz. ?Az Úristenen kívül mindenben kételkedni kell, s ez a jóhiszemű kételkedés viszi előbbre a világot. Az illető művész halála után derül ki, milyen művész is volt, ez lesz az igazi kitüntetés.?

 

A mai, informatikai világ ? érdekes módon ? hozzásegít ahhoz, hogy visszatérjünk a homéroszi világhoz, amikor a verset mondták és énekelték. Ezért is társult szívesen a Kaláka együtteshez. A könyvnyomtatás óriási találmány volt, de száműzte a könyvekbe a verseket. A vers az a műfaj, amit mondani kell, a mondott versből kihullanak a fölösleges elemek. A Kaláka együttes a versben rejlő muzsikát hangosítja ki. Ez nagyon nagy dolog, mert így teszik közismertté a verseket. Így tényleg visszatérhetünk a homéroszi világhoz, Balassi Bálinthoz, Tinódi Lantos Sebestyénhez. Kányádi Sándor a budakeszi fiataloknak azt üzeni: szeressék a verseket, a muzsikát.

 

Gryllus Vilmos, a Kaláka együttes egyik alapítója, Kossuth-díjas zeneszerző elmondta: 1981-ben Egerben találkoztak először Kányádi Sándor verseivel, utána kezdődtek el a megzenésítések (Hangzó Helikon kötetek). Az együttes már korábban megalakult, az, hogy ilyen sokáig együtt maradtak, a harmóniának sok feltétele teljesült: leginkább az, hogy hasonló stílusban szeretnek játszani, s hogy ilyen sokáig elviselik egymást.

 

Leginkább először a vers dallamát hallja meg, utána születik meg a zene, az ?énekelt versek?, ez a legfontosabb. Maguk számára alakítják a verset, a zene és az ének eszközével tudják átadni az embereknek a mondanivalót. Ezért nincs kifejezett zenei stílusa a zenekarnak (blues-os, latin-amerikai, népi zene stb.). Még keresik az újabb és újabb lehetőségeket (pl. az interneten való megjelenés).

 

Gryllus Dániel szintén az alapítók közé tartozik, és szintén Kossuth-díjas művész. ?A legfontosabb az, ha a muzsikából és a versből derül ki a mondanivaló. Természetesen hosszabb távon az emberi tényezők tarthatják össze az együttműködést (tudjunk együtt nevetni, bocsánatot kérni, egymásért izgulni)? ? vélekedett. Valaki egyszer azt mondta nekik: amikor ti négyen fönt vagytok a színpadon, nemcsak négye vagytok.

 

Generációk nőttek fel a nótáikon. Először nem is gondoltak zenekar alapításra. Aztán fokozatosan váltak profikká (prozódia, színpadi megjelenés).

 

A felelősséget érezzük, hogy az elvárásoknak meg kell felelni? ? jelentette ki Gryllus Dániel.

 

Az előadás teltházas volt. Tiszteletét tette Bakács Bernadett alpolgármester is. Nagyon örült ennek a programnak, és meglepetéssel látta sok fiatal korosztálybelit. A legfontosabb: közösséget formáló ünnep a zene és a költészet találkozása.

 

A megkérdezett gyerekek egyöntetűen nagy szeretettel nyilatkoztak a műsorról. A Radics testvérpár kedvence például A bicikli című szám. ?Akkor jó a vers, ha nem túl hosszú, izgalmas, rímelése jó, könnyen megjegyezhető, és nem alszunk el alatta.? Lehet ennél jobban dicsérni ezeket a számokat?

 

?Fantasztikusak a hangszerek (doromb, citera). Attól jók a versek, ha jó költői fordulatok vannak benne, metaforák (!), jól rímelnek, dallamosak? ? nyilatkozta egy nagylány.

 

Vajdics Anikó költő nagyon szereti azokat a Kányádi-verseket, amelyek mind a felnőtteknek, mind a gyerekeknek szólók. ?Egy versnek mindenképpen őszintének kell lennie, mélyről jövőek. Tükröznie kell, hogy aki írta, abból kiáradt, s tovább kell adnia az embereknek? ? fejtette ki röviden véleményét.

 

Kislányával együtt jelen volt az előadáson Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is. ?Mivel az irodalom igényességre nevel, ezért a legfontosabb? ? mondta. Szabadidejében a gyermekével együtt mindig valamilyen kulturális rendezvényre mennek.

 

?Budakeszi rengeteget fejlődött az utóbbi években, mind az építészeti környezet, mind kulturális tekintetben? ? nyilatkozta a miniszterelnök-helyettes úr.

 

Kun Csilla művelődésszervező szerint nem az első telt házas koncert volt a Kányádi?Kaláka. Ami különösen örvendetes: több korosztálynak adott színvonalas szórakozást, valamint sokan jöttek Budapestről és a Zsámbéki-medence különböző településeiről.

 

Szabó-Tibor Mihály

 

KÉPTÁR a koncertről itt tekinthető meg

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre: