Jégviharba került a budakeszi óceánrepülő

Sok ember vágyik egy életen át a nagy kalandra, mások pedig éppen kerülik azt. Az egyik belesodródik a kalandba, a másik keresi azt. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Németh Zsigmond kereste a kalandot. Élete nagy kalandjáról és persze sok minden másról is beszélgettünk vele.

 

Németh Zsigmond 1944. november 23-án született Újvidéken. Mindössze egy hónappal késte le a magyar állampolgárságot, mert 1944 októberében még Magyarország volt Újvidék, novemberben pedig már Szerbiához tartozott. Családjával 1945-ben érkezett meg Magyarországra, majd 1946-ban Budakeszin telepedtek le. Tősgyökeres budakeszinek vallja magát, szüleivel a Fő utca 138-ban laktak egészen 1968-ig, amikor is Nyugatra távozott, 1969-ben pedig Amerikában telepedett le. A tavalyi 50 éves budakeszi osztálytalálkozón ismét találkozott a hajdani barátaival, Fónagy Miklóssal, Szabó Zsolttal, Berta Gáborral, Bodola Sándorral, Pintér (Pfendtner) Józseffel, meg a többiekkel, és közösen idézték fel Németh Zsigmond 1981-es nagy óceánrepülését is.

Egykori budakeszi honfitársunk szerencsés rajtot vett Amerikában, hiszen autószerelő szakmájával azonnal kapott állást. Először egy Volkswagen szervizben dolgozott, majd hamarosan a General Motorshoz került New Jersey-be. Azt mondja, hogy a repülés szeretetét édesanyja munkahelye ihlette, aki a Ferihegyi repülőtér forintváltó pénztárát vezette. Így aztán Németh Zsigmondnak számtalanszor adódott lehetőség az akkoriban divatos sétarepülésekre. Repülőt, motoros gépet vezetni azonban csak 1980-ban kezdett el tanulni. Egyébként ez sem egy mindennapi történet! Édesanyja kollégája volt ugyanis Rojkó Károly repülőgép-szerelő, aki később ugyancsak New Jersey-ben telepedett le, és lányát éppen abba a hétvégi magyar iskolába járatta, amelynek társadalmi munkában Németh Zsigmond volt az igazgatója. Ő keltette fel beszélgető partnerünk érdeklődését Endresz György és Magyar Sándor 1931-es, a trianoni döntés ellen tiltakozó repülése iránt, amelynek során a két magyar aviátor Harbour Grace-ből (New Funland, Kanada) indulva Bicskéig értek el egy 470-es Lockheed Sirius géppel. A gép oldalára a ?Justice for Hungary? (?Igazságot Magyarországnak?) feliratot festették.

1980-ban Németh Zsigmond sikeres pilótavizsgát tett, és barátaival, Rojkó Károllyal és Krúg Lászlóval elkezdték szervezni életük ?nagy kalandját?. Utóbb azonban Rojkó Károly megbetegedett, így végül a kalandkeresők ketten maradtak. Sajnos az amerikai magyarok nem nagyon támogatták álmuk megvalósulását: mindössze 1700 dollárt adtak össze a 60 ezer dollárba kerülő utazáshoz. A tízéves Bonanza-gépet 49 ezer dollárért vették meg, s mindketten kölcsönből finanszírozták a rájuk eső részt.

Magyarországon először nem lelkesedtek az ötletért. Irredenta, feltűnést hajhászó ötletnek tartották elképzelésüket. A New York-i magyar konzul, Kasnyik Károly segítségével azonban végül megkapták a ferihegyi leszálláshoz szükséges engedélyeket. Megegyeztek abban, hogy a gépre nem lesz ráfestve a ?Justice for Hungary?, csak a nemzeti színű zászló, és a két repülés dátuma: 1931?1981.

Felidézve az emlékezetes napot, Németh Zsigmond elmondta, hogy a 18 órás út során több veszélyes helyzet is adódott. Felváltva vezettek, és vigyáztak egymásra, mert nem volt nyomás alatt, a gép és ezért oxigénpalackot kellett használniuk. Már az út elején elromlott a nagy hatótávolságú rádiójuk, így csak a szerényebb képességű készüléket használhatták, ami lehetőséget adott, hogy a légtérben a big brotherek (vagyis a nagy utasszállító gépek) segítsenek a navigálásban. Egy alkalommal hatalmas jégviharba keveredtek, és eljegesedett a gép szárnya. Ilyen időjárási esemény utazásuk évszakában csupán száz évente egyszer fordul elő!

Végül szerencsésen földet értek Ferihegyen, ahol mintegy 15 ezer ember várta őket. A köszöntők között a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Repülőszövetség és a Közlekedési Múzeum is képviseltette magát, a magyarországi amerikai nagykövet pedig fogadást adott tiszteletükre. Három hétig maradtak Magyarországon a sikeres repülés után. Rengeteg meghívásnak tettek eleget. Megkoszorúzták Endresz György óceánrepülő sírját, és elmentek az Endresz-Magyar emlékkőhöz is, Bodmér határában.

Németh Zsigmond 2004-ben aztán hazatért Magyarországra, társa, a 83 éves Krúg László ma is az Amerikai Egyesült Államokban él.

Horváth Jenő

Megosztom a cikket