Húsvétváró

A keresztények a legnagyobb ünnepükre, húsvétra készülnek. Ebből az alkalomból mondta el gondolatait Filó Kristóf, Budakeszi plébánosa, kanonok, tiszteletbeli főesperes.

 

 

A húsvéti ünnepkör virágvasárnap kezdődik. Ebből az alkalomból tartják a barkaszentelést. A szertartás során a Bibliából Jézusnak a virágvasárnapi bevonulásáról szóló részt olvasták fel.

Keveset tudunk a húsvét szakrális jelentéséről ? vetette fel a Buda Környéki Televízió riportere. “Nem csoda, erősen szekularizált világban élünk, ahol az összes keresztény vallás képviselői törpe kisebbségben vannak” – reagált a plébános úr. A húsvétot kvázi örököltük, hiszen zsidó eredetű ünnep, a peszah, aminek a jelentése: “ugrálni”. A zsidók az egyiptomi fogságból való kivonulást, tulajdonképpen a zsidó nép megalakulását ünneplik. Kb. 3000 éves ünnepről van szó.

A keresztények Jézus halálát és feltámadását ünneplik, amikor is az egész emberiség (tehát nem csak a keresztények) bűnöktől való megváltásáról emlékezünk meg. A keresztények első ünnepe a vasárnap volt, ma is ezt tekintjük a hét első napjának. Jézus feltámadása után ez a vasárnap, húsvét, lett az elsődleges ünnep.

A zsidó és a keresztény húsvét szétválása az utolsó vacsorán válik szét erőteljesen, ami eredetileg pászka vacsora volt. Ekkor Jézus olyan, egészen más dolgokat beszélt és cselekedett, mint azt évezredek óta tettek.

A húsvétot megelőzi a nagyböjt (van ún. kisböjt is, az advent), amely eleinte nem volt ilyen hosszú, azaz negyvennapos. Természetes, ebbe a vasárnapok nem számítódnak bele. A 40-es szám egyébként fontos szám a Bibliában (a zsidók 40 éves pusztai vándorlása, Jézus 40 napos böjtje stb.).

A korábbi időszakban sokkal szigorúbb előírások voltak a böjtre: pl. a szem, a fül, a száj böjtje mind valamilyen korlátozást, önmegtartóztatást jelentett. Mára a hamvazószerda és a nagypéntek maradt meg szigorú böjti napnak, amikor hústilalom is van, illetve a három evés során csak egyszer lakunk jól.

A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap (eredetileg a pálmák vasárnapja). Ilyenkor Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezünk meg, ami bevezeti, mintegy nyitánya a szenvedés hetének. Az események az ún. három szent napban csúcsosodnak ki. Nagypénteken történik Jézus kereszthalála, húsvétvasárnap a feltámadása. Nagyszombaton az egyház előírása szerint semmilyen templomi szertartás nincs. Ezért tartják a vigília szertartásokat nagyszombat éjjelén. Itt rajzolódik ki a húsvét igazi lényege. A tűz megáldásával (tűzszentelés) kezdődik, amit a keltáktól vettünk át. Ezután az Ünnepi éneket zengenek az angyalok című ének következik, ami a világ történetét mondja el a kezdetektől Jézus feltámadásáig, ezt a húsvéti gyertyák meggyújtása követi.

Az Alleluja után szenteli meg a pap a keresztvizet. Érdemes tudni, hogy eredetileg csakis húsvétkor kereszteltek a szabad ég alatt, és kizárólag felnőtteket.

Érdekes színfoltja a húsvétvasárnapi szentmisének az ételszentelés, ami mára a nyugati egyházból elmaradt. A plébános úr úgymond visszahozta ezt az ősi szertartást ide, Budakeszire. Egyre többen teszik ki az oltár mellé a szebbnél szebb kosarakat, megrakva enni- és innivalóval. Ma főleg a görög katolikus és görögkeleti vidékeken folytatják az ősi hagyományt.

A húsvéthétfő jelzi azt, hogy valaha ezek az ünnepek 8 naposak (!) voltak. Mára csak a húsvét, a pünkösd és a karácsony számít kétnapos ünnepnek. A mai időkben ilyenkor összegyűlnek a családok, régebben a kis családok minden rokont végiglátogattak.

A külsőségeknek is fontos szerepe van az ünnepekben (“Ha nincs kancsó, nem tudom mibe önteni a vizet!”), hiszen a szertartások sem csak külsőségek. “A lényeg: az ünnepre lelkileg is készülni kell, és az ünnepnapnak erősen különböznie kell a hétköznapoktól” – fejezte be ünnepváró gondolatait Filó Kristóf plébános úr.

 

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket