„A boldogsághoz nem vezet út, az út maga a boldogság.”

Kit ne érdekelne, különösen a mai rohanó világban: hogyan legyünk boldogok? Erre a nem egyszerű kérdésre próbált válaszolni előadásában Hofher József. Tényleg olyan nehéz ezt elérni?

Előadásának elején Sonia Lybimirski pszichiáter könyvére hívta fel a figyelmet (Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai). A könyv nem a boldogság teológiai fogalmát magyarázza, annál inkább: különböző gyakorlatokat ajánl, ami megerősít bennünket hétköznapi vallásgyakorlatunkban. Rengeteg olyan gyakorlat, út van, amely növelheti bennünk a boldogság érzetet, ami az öröm állapotot kísérő hormonok növekedését mutatja. Melyek ezek a gyakorlatok? A hála kifejezése, az optimizmus gyakorlása, a társas összehasonlítás elkerülése, a jó cselekedetek, kapcsolatok ápolása, a traumák kerülése, áramlat élmény, kötelezzük el magunkat céljaink eléréséért, vallásgyakorlás, spiritualitás, s végül: törődjünk testünkkel.

Az ember felfedezi, hogy vannak gyakorlatok, amelyek a boldogság állapotába emelnek. De ne felejtsük el: az öröm nem egyenlő a boldogsággal. Örülni sok mindennek lehet, de ez mulandó. A boldogság isteni állapot, egy élet állapot, és mi, keresztények boldogságra vagyunk teremtve, ezt szeretnénk megtapasztalni a különböző gyakorlatokban.

Rendkívül fontos a célok kijelölése: mi visz igazán a természet szerinti cél felé, és mi az, ami természetellenes az embernek.

?Rengeteg lelkigyakorlatot vezettem e könyvből, ez a könyv a forgatókönyv? ­? folytatta előadását az atya. Az első a hála. A hálaadás olyan gyakorlat, amely növeli bennünk az öröm érzését. A szentmise is hálaadás. A rácsodálkozás különböző dolgokra, hogy nem vettem eddig ezt észre! Tudom, hogy bűnös ember vagyok, de szeretett bűnös! Mennyi jó dolog van életünkben, amiért hálát adhatunk Istennek, amit közvetlenül az Istentől kapunk vagy embertársainkon keresztül. A pszichiáternő javasolja, hogy írjunk össze 5 olyan dolgot, amiért hálásak lehetünk.  Majd kéthetenként ismételjük meg. ?Vedd észre az apró örömeket!?  Ez szemléletbeli kérdés, de ezek az én életminőségemet növelik. Természetesen ezek nem tárgyi örömök.

Ami igazán a legmagasabb rendű boldogság: a jó cselekedetek, a személyes emberi kapcsolatok (család, barátok, szerelem). Ez sohasem fogyatkozik. A 100 évvel korábbi társadalom tagjainál hússzor-ötvenszer boldogabbnak kellene lennünk, hiszen ennyivel több anyagi javakat birtokolunk. És mégis: a mai ember könnyebben boldogtalan. Tehát: az anyagiak nem tesznek igazán tartósan boldoggá. Az igazi boldogság: az együtt megélt közös élmények, a hűség, a háládatosság, amely a legnagyszerűbb emberi tulajdonság: képes vagyok mindenért köszönetet mondani, nem természetes, hogy téged szeretnek, hogy te mindent megkapsz, hiszen minden ajándék; ezek kitágítják a világodat, átlépünk az örökkévalóságba. Mindezek hatására változik önképünk, pozitív mértékben erősödik.

?Kölcsönösen életre támadunk egymás hatására? ? e megható szép mondattal folytatódott az előadás. Legfontosabb vágyaink: tartozzam valakihez, hogy szeressenek és én is szeressek másokat, önmagam legyek. Követnünk kell azokat a vágyainkat, amelyek nem az anyagiakkal kapcsolatosak. A szabadságodat mindig másoktól kapod. Így kezdődik tulajdonképpen a Szentírás: megkapja Ábrahám ezt a négy legfontosabbat, aki képes ott hagyni mindent, és útja során az Isten megerősíti őt, illetve ezeket a vágyait. Az emberi boldogság lényege: van értelme és célja az életemnek. A szeretetkapcsolatok sokasága tesz minket igazán boldoggá. Az igazi boldogság korlátozhatatlan, örök időknek szól.

A vallásgyakorlat és a spirituális élet is a boldogság forrása, része. Az aktív vallásgyakorlók nagy valószínűséggel egészségesebb életet élnek. A böjt például egészségessé, éberré tesz. Ha két hétig nem eszik az ember, ez eufórikus örömöt okoz. Például kevesebbet alszik az ember, szellemileg felfrissülünk.

A vallásos emberek között kevesebb a bűnözés aránya. A vallási közösségek barátságot, emberbaráti segítséget hirdetnek, erősebb az identitásuk. Többet jelent a haza, a család, a közösségek, mint a többi embernek. A vallás a közösség felé hajt bennünket.

Manapság nagyon népszerű dolog az önkéntesség gyakorlása. Jót tenni jó! ? hirdette először az egyház egy plakáton. Olyan jó örömet szerezni, lényeg: hogy szeress. Az igazi öröm a megosztott öröm, nagyon fontos, hogy ezt a fiatalok megismerjék.

Igazi öröm az imádság. A legjobb imádságok a ritmikus szövegek (rózsafüzér, a zsolozsma). Kiemelkedően jó és hatásos a névvel való imádkozás, amely ? többek között ? a gyógyítás eszköze. Mert egyedül Jézus Krisztus az úr.

A testünkkel való törődés is nagyon lényeges. A keresztény embereknek nem szabad félniük a testünktől. Igen fontos a napi egy óra meditáció, esetleg a gyaloglás, a futás. A meditáció az ima és a mozgás összekapcsolása, ez a teljes ember, ez a teljes boldogság. A vallásgyakorlat, a testi gyakorlatok, a meditáció mind egy rendszert alkot, ezt átadom egy lelkigyakorlatban. ?Úgy rákaptak az emberek, mint a tyúk a törekre? ? ezzel a humoros fordulattal fejezte be érdekes előadását Hofher atya.

SZTM

A Buda Környéki Televízió felvételének megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: