Augusztus 20.
Augusztus 20-án ünnepeljük azokat, akik előttünk jártak az úton, ?s annyi balszerencse közt, oly sok viszály után? életük munkájával felépítették, vérük árán megtartották, szeretetükkel újra és újra megújították hazánkat, Magyarországot és a bennünket hordozó közösséget, a magyar nemzetet. Államalapító Szent István királyunk ünnepnapján erőt meríthetünk, hiszen erre a múltra ? minden bűne, tragédiája és balszerencséje mellett! ?, erre a sikeres múltra érdemes büszkének lennünk!
A mai nap egyik legfontosabb üzenetét éppen a legnagyobb magyar foglalja össze nekünk. Gyakran mondjuk: nehéz napokat élünk. Ha végignézünk az előttünk járók életén, láthatjuk, hogy az élet soha nem volt könnyű, mindig is kifejezetten küzdelmes volt. Szent István uralkodásának jelentős részét a fegyveres harc töltötte ki. Több véres háború élethalálharcában kellett győznie. Győzött, mert ő mérte fel helyesen az erőviszonyokat, s mert ő tudta végül összefogni a nemzetet.
Ki tudná felsorolni a Római Birodalom bukása óta előttünk itt megforduló népeket, amelyek a népvándorlás viharától hajtva ezen a helyen próbáltak letelepedni, hazát alapítani és új életet kezdeni? Több nagy birodalom jött létre, és omlott össze itt néhány évtized alatt. Nem csak az avar és a hun birodalom, hanem Nagy Károly impériuma is tiszteletét tette errefelé. Szent István műve valami teljesen újnak a kezdete: a magyar állam évezredes útjának alapja. Történelmünk a megmaradásért folytatott küzdelmek sorozata: túléltük a mongol és az oszmán hódítást, és Herder jóslatához képest, amely a magyarság eltűnését jövendölte, még mindig itt vagyunk.
Ám a túlélés idejét leszámítva a lényeges dolgok mégis béke idején történtek. Nézzünk végig például Budakeszi parasztházsorain, kapaszkodjunk fel a Kálváriára, és sétáljunk az erdőben. Vagy menjünk végig a Fő utcán, és közben alaposan figyeljük meg a régebbi korok nyomait, a végigdolgozott életek egymásra épülő, tisztes gyarapodásának emlékeit.
Az a nagy kérdés, hogy a békét miként használjuk? Gyarapodunk-e, gazdagodunk-e? Többek, jobbak, igazságosabbak leszünk-e, mint az előttünk járó, a várost felépítő nemzedékek? És mit hagyunk utódainkra? Tovább tudjuk-e adni az életet, az anyanyelvet? Tudunk-e szeretni, megbecsülni, s ami e kettővel rokon, tudunk-e alkotni? Lesznek-e otthonok, házak, lesznek-e vívmányok, alkotások, melyekre azt mondhatják majd az utánunk jövők a város utcáit róva: ezt azért nagyon jól csinálták!
Ezeket a kérdéseket újra meg újra fel kell tennünk, hiszen erre minden nemzedéknek felelnie kellett. Nekünk is választ kell adnunk az itt és most élő budakeszieknek mint helyi közösségnek, mint a magyar nemzet részének, s mint Európa polgárainak.
Augusztus 20-a a magyar állam, a törvény és a jog ünnepe. Azé az államé, amely a magyar nemzetet és minden polgárát hivatott volt szolgálni az elmúlt ezer esztendő alatt. Keretet adott a mindennapi élet számára, a közösség megmaradására és gyarapodására. A törvény és jog ünnepe, amelyek következetes érvényesítése nélkül nem lehet békés, gyarapodást hozó életet élni.
Természetesen közös államunk és közös jogrendünk folyamatosan alakult az idők folyamán.
Mióta mi magunk dönthetünk arról, hogy kik vezessék az országot és ezt a várost, azóta mindannyian sokkal inkább felelősek vagyunk ezért a városért és ezért az országért, mint eddig bármikor a történelem folyamán. Az, hogy a dolgok jól vagy rosszul mennek, csak rajtunk múlik.
Kívánom mindannyiunknak, hogy lelkesítsen minket az elődök példája, kivált Szent Istváné!
– Részlet dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia 2012. augusztus 20-ai ünnepi beszédéből –
Kapcsolódó cikkek:
2012. augusztus 20-ai ünnepi díszülés
Budakeszi Díszpolgára 2012
A Buda Környéki Televízió által Pátyon készített 2013. augusztus 20-ai ünnepség megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: