A mozi volt az életem

Borda Mihály Budakeszin él, 42 éve mozigépész. Élete a mozi. Sajnos, a digitális technika teljesen kiszorította az analóg filmszalagot. Erről, a mozi kezdetéről és jelenéről is mesélt a Katolikus Rádiónak.

 

 

 

 

http://katolikusradio.hu/download/HANGANYAGOK/L%c1T%d3HAT%c1R%202013.02.13.mp3

A riportot 2 hét múlva folytatják, ahol egészen a 4D-s filmig kalauzol majd el Borda úr minket.

 

Balczó Kornélia

?Hallod-e, Rozika te, gyerünk a moziba be?? ? Beszélgetés Borda Mihállyal

Az Uránia Nemzeti Filmszínház ex-mozigépésze, most fog nyugdíjba menni. Nagyon sok mesélnivalója van a filmezés múltjáról, a jelenről, de az elkövetkezendőkről is.

Először is a múltról. Nem hinnénk el, de tulajdonképpen már az őskori ember barlangrajzaiban is mozgásfázisokat ábrázolt. Ma ezt animációnak neveznénk. A későbbiekben az ember számára az volt a legfontosabb kérdés: hogyan ?moccanjon? meg a lepedőn a kép? Edison filmszalagja (persze, ez még igazából nem volt az) egy 35 mm-es, zselatinnal és bróm-ezüsttel bevont anyag, szélére lyukakat ütöttek. Később egy képelemhez 4 lyuk tartozott (perforáció). A nagy áttörést a kezdetleges felvevőgép megjelenése jelentette, amit tulajdonképpen egy ?sorozatlövő? fényképezőgépnek is mondhatnánk. Ez először mechanikus hajtású volt. A stabilitás miatt mind a két oldalra került perforáció. A film létrehozása rendkívül primitív folyamat volt, problémát jelentett a szállítás, a feltekerés.

Az első filmek ? mai szemmel nézve ? dokumentumfilmek voltak (a századforduló környékén). A leghíresebb darab A vonat megérkezése az állomásra. Ez film két szalaggal készült és háromdimenziós! Közismert, hogy a film megtekintésekor nézők ijedtükben a padok alá bújtak, nehogy elüsse őket a vonat. Hogy több helyen is vetíthessék őket, kópiákat készítettek. Ezek a másolatok aztán szépen el-eltűntek? Még manapság is találnak teljesen új állapotú kópiákat. Ezeket a képsorokat ? a modern technika segítségével ? újra ki fogják adni. Az analóg filmszalag közben ?elment nyugdíjba?, 2013-tól a mozik már csak digitális technikával dolgoznak.

A celluloid technika az első időszaktól kísérője volt a filmezésnek, később a polietilén váltotta fel. Ha elszakadt a film, így tudták megragasztani. A ?kritikus elemeket tartalmazó kockák? (pl. egy látható női mell) meg voltak számozva, ebből nem hiányozhatott egy sem. Érdekes módon, itt valahogy mindig elszakadt a film?

Egészen különleges, de volt olyan film, amit egyszer sem nézett meg! Beindította a szerkezetet, és egyébbel is el tudta magát foglalni. De Az arany embert 116-szor, A fekete tulipánt 80-szor látta. A 60-as években főleg ?népi demokratikus? filmek garmadáját vetítették Magyarországon, de megjelentek az olasz, francia kosztümös filmek, illetve a magyar irodalom klasszikusai is filmvásznon. Amerikai filmek alig? (E sorok írója nagy moziba járó volt ebben az időben ? Ugocsa mozi matinéi! ?, kiválóan szórakoztunk, az ár is jobban megfizethető volt.)

Borda Mihály leginkább a vígjátékokat szereti, főleg a klasszikus musicalokat. Érdekességként említette, hogy az USA a West Side Storyt 18 évig nem adta ki, a Ben Hur 25 évet várt magyarországi bemutatójára.

Ma egyszerűbben jut el egy film pl. Amerikából. A nagyobb forgalmazók szoros kapcsolatban vannak az amerikai cégekkel, akik már a forgatókönyv elkészülte után küldik az információkat, s ha ez érdekel bennünket, küldik az előzeteseket, a reklám anyagokat. Ezeket kötelezően le kell játszani.

Korábban 10, majd 18, manapság kb. 40 példányban kapjuk a filmeket, 60 előzetessel. Így szét tudják osztani a mozik között.

A színes filmek megjelenése ? a technicolor ?  természetesen magyar találmány. Már 1918-ban volt ilyen filmhíradó, de ez akkor még költségesnek számított.

A hang megjelenéséről a filmvásznon egy következő beszélgetésen lesz szó.

 

Szabó Tibor Mihály

 

Megosztom a cikket