?A gyümölcsészet olyan, mint a szeretet vallása: megnemesíti az emberi lelket??
A természeti értékek megőrzését fontosnak tartó Pilisi Parkerdő Zrt.-nek köszönhetően megnyílt a Budakeszi Tündérkert új, a Zsámbéki-medence régi gyümölcsfajtáit bemutató része.
Zámbó Péter ügyvezető igazgató beszédében elmondta: az erdészekre a legfontosabb, leggazdagabb örökség lett rábízva, az erdő. Az erdőt ugyanis nem tulajdonba kaptuk, hanem megőrzésre. Ezt megértve és elfogadva a Pilisi Parkerdőgazdaság a Zsámbéki-medence régi gyümölcsfajtáinak megőrzéséra indított mozgalmat.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszédében kifejtette: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ezt a célt, a természeti értékek megőrzését a hazai őshonos gyümölcstájfajták szaporításáról és forgalmazásáról szóló rendelettel segíti. Az államtitkár úr úgy fogalmazott: a hazai tájfajták megmentése, megőrzése olyan ügy, amit szívesen támogat az ország, a VM is támogatást ad erre a célra az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, a növényi génmegőrzésre szánt forrásokból. Az EU-s támogatás mértéke 80%-os, 20% az önrész, amit génmegőrzésre lehet kapni. Az lenne a kívánatos, hogy mindez visszaépülne a mindennapjainkba, egyfajta vidékfejlesztési eszközzé válnék. A tárca olyan jogszabályt hozott, hogy a tájfajták szaporítását, forgalmazását egyszerűsített és illetékmentes eljárással lehessen elvégezni ? fűzte hozzá. V. Németh Zsolt hozzátette: ezeknek a fajtáknak a megőrzése nemcsak a biológiai sokszínűség fennmaradását szolgálja, de hozzájuk kapcsolódva fennmaradhatnak a hagyományok, ?a megőrzött régi receptek?. Ezek a fajták nem igényelnek permetezőszert. A családok életében minőségi változást jelentene, ha ezeket a növényfajtákat újból tudnánk hasznosítani.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő szóvivője elmondta: a cég a környékbeli gazdák felajánlásai alapján másfél hektáros ültetvényt alapított a Zsámbéki-medence régi, hagyományos gyümölcsfajtáinak megmentésére. Megjegyezte: a programra 2013 januárjában meghívást kaptak a környékbeli lakosok, gazdák, akik oltóvesszőt küldtek a környékükön található gyümölcsfákról. Számukra a Pilisi Parkerdő Zrt. a megeredt oltványokból átad egy-egy példányt, hogy az egyes fajtákat a fák eredeti származási helyén is elültethessék.
Ezután Kovács Gyula erdész-pomológus emelkedett szóra. Beszédében kifejtette: hihetetlen az a fajtagazdagság, amit az évezredek alatt a Kárpát-medencében létrehoztunk. 1100 körülről való az első almafajta, 1257-ből az első körtefajta leírása. Hihetetlenül fontos, hogy ezt a gazdagságot tovább vigyük, adjuk át utódainknak. Jó úton járunk, hiszen jelenleg a Kárpát-medencében 50-nél több ilyen gyűjtemény van (kiemelve a Kalotaszeget, Csíksomlyót és Magyarvalkót). Mindenkit arra biztatott, hogy próbáljuk felkutatni és megőrizni a régi magyar fajtákat, hiszen. ?aki múltját elveszíti, annak jövője nem lesz.?
Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek Szarvas József színművész, aki elkötelezett híve társaival ennek a mozgalomnak. Ahogy humorosan megjegyezte: ?Ambrus Lajos ír a gyümölcsészetről, Szarvas József beszél, Kovács Gyula meg csinálja.? Mint elmondta: ahogy fogyott a gyümölcshagyatékunk, úgy fogynak a falvaink és velük együtt a kultúránk. Felelősen gondoskodnunk kell régi gyümölcsfajtáinkról.
Szani Zsolt, a VM munkatársa nagy szeretettel és átéléssel beszélt a Zsámbéki-medencéről, melynek helynevei mutatják, hogy a honfoglalás óta mindig lakott terület volt. A gyümölcstermesztés mindig jelentős szerepet játszott az itt élő embereknek. A különböző gyümölcsfajták ?ujjlenyomata? visszatükrözi a környezet éghajlati adottságait.
A török hódoltság utáni évtizedekben különböző népek jöttek ide, svábok, tótok. Teljesen természetes volt, hogy a parasztgazdák 3 nyelven is tudtak, és az is, hogy a kultúrák, így a gyümölcskultúra is hatott egymásra. Az állattenyésztés mellett a szőlőtermelés volt a húzóágazat. Ebben nagy szerepet játszott Budapest közelsége, amely még a gyümölcságazatot is fellendítette. 1959-ben egy nagyon alapos, szinte katonai szigorral végrehajtott gyümölcsfaszámlálás volt hazánkban. A budai járásban ekkor kétmillió gyümölcsfát számoltak, csak Budakeszin pedig 40 ezret! Legjelentősebb volt az őszibarack, cseresznye, meggy, alma, dió, végül a körte. Ez utóbbi olyan jövedelmezőnek bizonyult, hogy ez az özvegyek jussa volt, meg lehetett belőle élni. Az utcákat diófák övezték és szederfák. Új fajtákat is befogadtak, a teljesség igénye nélkül: császárkörte, cukorkörte, Kálmán-körte, Napóleon-körte; az almák közül az arany ranett, jonatán alma, leánycsecsű alma, a téli piros pogácsa alma, édes alma; az ananász kajszi, schlukedli szilva stb.
A folyamatosság a legnagyobb érték: még a saját kertjeinkben megtaláljuk ezeket a fajtákat. A tulajdonosoknak meg kellene tartani ezeket a régi fajtákat. Egy ilyen gazdaságban a gyerekek munkára nevelése is teljesen egyértelmű.
Csizmadia Andrea, a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársa a telepítés rejtelmeiről beszélt. Az almát 5 X 5 m, a körtét és a szilvát 6 X 6 m, a cseresznyét 7 X 7 m sor- és tőtávolságra ültették. Minden gödörbe 15 kg trágyát tettek, ültetés után folyamatosan locsolták. A tél végén annak rendje és módja szerint metszeni kell, a 3. évüket betöltött fák már formás kis koronával rendelkeznek. Kb. 160 fáról eredtek meg a hajtások, sok esetben csak termés után lehet meghatározni a fajtájukat.
Nádas Anna, a Budakeszi Tájház munkatársa a gyümölcsök hasznosításáról mesélt. A budakeszi svábok gyakorlatias, spórolós emberek voltak. Pontosan tudták, melyik gyümölcsöt hogyan lehet feldolgozni, miből lesz aszalvány, gyümölcslé, lekvár, melyiket eszik meg frissen vagy éppen pálinkát főznek belőle. A szilvalekvár, amelyet pergamenpapírral fedtek le, évekig elállt, a körtéből, cseresznyéből a meggyből befőttet készítettek, de készítettek birsalmasajtot is.
Részt vett a rendezvényen dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, városunk polgármestere is. A korábbi jó kapcsolatra építve, a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. az őshonos fajták budakeszi telepítését javasolja. ?Nagyon fontos, hogy ezeket az őshonos fajtákat megpróbáljuk megmenteni. Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel segíti a Tündérkert mozgalmat? ? fejezte be rövid tájékoztatóját városunk első embere.
A Tündérkert címe: Budakeszi Erdészet (2092 Budakeszi, Telki út)
Szabó Tibor Mihály
A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: