A Borostyán Nyugdíjas Klub karácsonya
Szép szokás, hogy városunk civil szervezetei karácsonyi összejöveteleket tartanak. Ezúttal a Borostyán Nyugdíjas Klub karácsonyi megemlékezéséről számolunk be, ahol tiszteletét tette dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony, valamint Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselőnk.
A megjelenteket dr. Mészáros Árpádné Julika, a nyugdíjas klub elnöke köszöntötte. Rövid beszédében kiemelte: a karácsony a legkedvesebb és a legfontosabb ünnepünk. Gyerekkorunkat juttatja eszünkbe, hiszen akármilyen szegény is volt egy család, ez az ünnep az övéké volt.
Nagy szeretettel üdvözölte a klub megjelent tagjait a polgármester asszony. Személyes példán keresztül mutatta be az ő családja karácsonyi előkészületeit. Ilyenkor gyermekeivel keresni szoktak egy karácsonyi történetet, mesét. Ezúttal Lev Tolsztoj Panov apó meséjét olvasták együtt újra. Tudjuk, a klasszikus művek mindig valamilyen új szempontra hívják fel a figyelmet, mindig tudnak számunkra újat mondani. A történet ismerős, a megható befejezést azonban érdemes felidézni: „Éhes voltam, és adtál ennem, szomjas voltam és adtál innom, nem volt ruhám és felruháztál. Amikor segítettél az embereken, nemcsak rajtuk segítettél, velem is jót tettél.”
Nem nagy belemagyarázás, ha annyit mondunk: ez a kis mese a szeretetről szól. Arról a szeretetről, amire nem csak karácsony környékén van szükség. Gondoljunk ilyenkor az egyedül maradottakra, örömmel segítsünk másokon.
Részt vett a karácsonyi összejövetelen Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő is. „Nagy megtiszteltetés itt lenni, hiszen a nyugdíjas klubok a legösszetartóbb civil szervezetek, ahol leginkább érezni a családi hangulatot” – jelentette ki.
A karácsony a legfontosabb ünnepünk. Visszatekintve életünk különböző szakaszaira, másért és másért volt érdekes. Kisgyerekkorunkban az volt a legfontosabb: mit kapunk a Jézuskától? Később azon törtük a fejünket, hogyan lephetnénk meg családtagjainkat. Felnőtt korunkban családunk határain túl is kell tekintenünk, hiszen az egyedül lévőknek ezek a legnehezebb napok. Lényeges hogy ne hagyjunk senkit egyedül, gondoljunk szomszédainkra, az utcában lévő magányos emberekre.
Ami ezután következett, az volt az igazán szívet melengető. Megható volt látni, hallani a sok szép verset, karácsonyi éneket, az őszinte, tiszta érzések kimutatását.
Záró gondolatként álljon itt egy klasszikus, Pál apostol: „Ha szeretet nincsen pedig énbennem, semmi vagyok.”
Szabó Tibor Mihály
Buda Környéki Televízió felvételének megtekintéséhez kattintson az alábbi képre: