A barátság és a béke cédrusa

Libanoni cédrust ültettek Budakeszin a Schieli-kápolna melletti parkban.

 

Angol nyelven üdvözölte a Libanoni Cédrusok Őrzői Alapítvány elnöke a megjelenteket a Libanoni Cédrus Baráti Társaság nevében. (A fordítást Debreczy Zsolt, a Nemzetközi Dendrológiai Társaság igazgatója végezte.) Egy libanoni mondást idézett, amely szerint a libanoni cédrus Szűz Máriával egyenlő.

Az ország jelképének is tekintett libanoni cédrusok veszélyeztetett helyzetben vannak. Látták ezt néhányan, és elhatározták, hogy valamit tesznek értük. (A baj tényleg nagy lehet, hiszen a valaha több ezer hektáros erdőből mindössze 10 hektár maradt!) Világossá vált, hogy nem elég csak ezt a kis foltot védeni, hanem az erdő mögött lévő 3000 m-es, kopár, erodált hegyoldalt kell beültetni cédrusokkal. Az is nyilvánvaló, mindez csak közösségi összefogással lehetséges. Elhatározták, hogy mindenkinek adnak egy oklevelet, aki elültet egy cédrust. A szám és név szerinti oklevél az illetőt összeköti az elültetett fával. Libanonban annyira tisztelik a cédrust, hogy úgy érzik az emberek: ha elültetnek egy cédrust, közelebb kerülnek Szűz Máriához. A mozgalom lassan indult, aztán jelentősen kiszélesedett. Voltak olyan vállalkozók, akik 20-25 ezer fát is ültettek. Így a cédrus erdő ma több százezer fára tehető. Ha valaki ma elmegy Libanonba, azt tapasztalja, hogy több kisebb cédrus erdő is van. A cél: ezek összekötése.

Érdekes a világ, hiszen Magyarország nem tud hathatósan odahatni Székelyföld autonómiájáért, ugyanakkor hazánk cédrus erdővel rendelkezik Libanonban.

 

Bakács Bernadett alpolgármester asszony kiemelte, hogy egy misztikus híd jött létre hazánk és Libanon között. “Aki cédrust ültet, az hisz az örökkévalóságban, és hisz a békességben.”

A cédrus elültetése után Debreczy Zsolt kifejtette: a cédrusok az örökkévalóságra szólnak Libanonban is. A fenyőfélék a legridegebb termőhelyeken élnek, és hihetetlen ellenálló-képességük van.

 

“Fenyvesek

 

Hol gyantaillat kél,

s az ég dalát szaggatva hordja a szél

s a lelkét kitárva

daloló madárka sebesen csapongva,

szárnyalva és ugyanazon ágra ér

ott fenn a hegyekben otthon vagyok veletek,

gyönyörű fenyvesek.”

 

Gábor Emese

 

 

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket