Megemlékezés Gr. Széchenyi István halálának 158. évfordulójára

 

Reménnyé váljon az emlékezet

Arany János

Gr. Széchenyi István halálának 158. évfordulójára emlékeztünk 2018. április 9-én a legnagyobb magyar budakeszi szobránál. A Széchenyi Általános Iskola, a Czövek Erna Alapfokú Művészeti Iskola, a Nagy Sándor József Gimnázium és a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjai, tanárai, az intézmények igazgatói tisztelegtek Széchenyi emléke előtt.Az Önkormányzat, a Német Önkormányzat, az Erkel Ferenc Művelődési Központ (segítségükkel biztosíthatjuk évek óta a kiváló technikát) , akik rendszeresen velünk emlékeznek, képviselték városunk polgárságát a szervező Széchenyi Baráti Kör tagjaival együtt. Az eseményt a Buda Környéki Televízió is megörökítette.

A fiatalok, amint ezt évek óta tapasztaljuk, ráéreznek a gróf alakjának és hazafias tetteinek nagyságára, példamutató erejére, ezért felnőttekhez illő komolysággal és némi megilletődöttséggel mondják el a kiválasztott verseket és prózaszövegeket, melyek kiválasztásában és megérlelésében kulcsszerep jut a felkészítő tanároknak. A SZIA alsó tagozatos kórusa Gulácsy Orsolya tanárnő vezetésével népdalokkal és 1848-as dalokkal adta meg az ünnepség alaphangját, majd Ungvári Emília (SZIA 8. osztály) szavalta hitelesen a Széchenyit megéneklő számtalan vers közül, a mindmáig legveretesebbet, Arany János : Széchenyi emlékezete című költeményét.

A Prohászka Gimnáziumból Berki Júlia (10. oszt.) a forradalmi jelentőségű Hitel című mű előszavával szólaltatta meg Széchenyi tiszteletét a nők és anyák iránt. A zeneiskolai növendékek Szabó Zsófia és Czifra Vera Kodály Zoltán: Háry János szvitjének hangjaival kapcsolódott a Széchenyi Iskola kórusa által megteremtett hangulathoz.

Az ünnepi beszédet Illisz Balázs, a SZIA fiatal történelem tanára tartotta, rámutatva Széchenyi önmérsékletére és a haza érdekében tanúsított együttműködő készségére a Kossuth Lajossal fennálló minden nézetkülönbsége ellenére. Képes volt hátra lépni, sőt nem fukarkodott ellenfelének erényeit és éleslátását is kihangsúlyozni 1848. márciusának forradalmi napjaiban. A honért vállalt hatalmas teher és az éleslátásból fakadó következtetések, melyek a forradalom bukását vetítették előre, megtörték erejét és a súlyos beteg gróf 1848. szeptemberében Döblingbe került. De még ott is, a családján kívül, csak a hazával gondolt. Tizenkét évi kezelés után 1860-ban önkezével vetett véget életének.

Rendületlen hazaszeretetével, különleges képességeinek a közjó szolgálatba állításával elévülhetetlen példaként áll minden korok fiataljai és magyarjai előtt.

Végül Ratkó József: Mégiscsak ők című, Erdei Róbert (Nagy Sándor József Gimnázium 11. oszt.) előadásában elhangzott költeménye előzte meg a Szózat közös éneklését.

A két fiatal tanár, Gulácsy Orsolya és Illisz Balázs (egykori prohászkások) nemrégen még diákként vettek részt e megemlékezéseken (úgy tűnik nem hiába) és értőn adják tovább az örökséget saját diákjaiknak.

A nemzeti színű koszorúk és virágok több napon át figyelmeztetik majd az arra járókat a megemlékezésre. Ha tudnak, álljanak meg egy percre, gondoljanak gr. Széchenyi nagy alkotásaira (például Lánchíd, Magyar Tudományos Akadémia, Hengermalom, Vaskapu, Tisza szabályozás, Balatoni gőzhajózás, Hitel, Világ, Stádium) és velünk együtt adjanak hálát, hogy ilyen példák segítenek és köteleznek mindnyájunkat mindennapi feladataink vállalására és igényes megvalósítására közösségeink javára!

 

Kőrösiné dr. Merkl Hilda

Széchenyi Baráti Kör elnöke

 

Megosztom a cikket