Márton napi felvonulás
November 9-én sok kis lámpás és mögötte egy-egy kisgyerek vonult a Széchenyi István Általános Iskola udvara felé. A menet élén a Zeneiskola fúvósai, mögöttük a város apraja-nagyja, ovisok, iskolások és szüleik. Már napokkal az ünnepség előtt elkezdődtek a készületek, lámpások születtek üvegből, papírból, drótból, mécsesből sokféle technikával és lelkesedéssel.
Az iskola udvarán tűz lobogott, kezdetét vette a megemlékezés. Megelevenedett Szt. Márton legendája, volt tánc, közös ének, vers, mondóka. Ovisok, iskolások, zeneiskolások és tanáraik együtt adtak műsort.
A mai Szombathely környékén született szerény, IV. századi püspök legendája vált élővé.
Márton, egy római tribunus Kr. u. 316-ban született fia, apja kívánságára a légió katonája lett. A legenda szerint 18 éves volt, amikor lováról leszállva odaadta palástját egy didergő koldusnak. Nem sokkal ezután megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. 371-ben a Loire-menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton (alázatból) a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet, így ?kénytelen volt? a püspökséget elvállalni. Úgy tudni, meggyőző, hiteles, jótékony püspökké vált. Időszámításunk szerint 397-ben hunyt el.
Halála után váratlanul igen népszerűvé vált: ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra.
November 11 körül a gyerekek lampionos felvonulásokkal, a felnőttek inkább a Márton-napi libával emlékeznek rá máig, és más népszokások is élnek még, amelyek e naphoz kötődnek. A gyerekek mindig örömmel várják ezt a vidám ünnepet, amely egyben a tél kezdetét is jelenti. Ilyenkor tilos volt takarítani, mosni, még teregetni sem lehetett. A Márton napján szedett, az állatok terelésére használt vesszőt az istálló ajtaja fölé helyezték, amely megvédte az állományt a betegségektől. A szőlővidékek némelyikén azt is mondták: ha Márton-napkor még zöld a szőlő levele, bizonyosan enyhe télre számíthatunk; s ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő évi szüret is bőséges lesz.
Köszönet a Német Önkormányzatnak, hogy idén is megszervezte az ünnepséget, így a hagyományt élővé tették. Vendégül látták a családokat: a kicsiket süteményből készült libákkal, a felnőtteket meleg teával és zsíros kenyérrel.
Végezetül álljon itt egy ehhez a naphoz kötődő közmondás: ?Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.?
Czifra Zsuzsanna
Széchenyi István Általános Iskola
igazgató
Fotógaléria itt.
A Buda Környéki Televízió felvételének megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: