Halottak napi megemlékezés a budakeszi temetőben

A Budakeszi Hagyományőrző Kör Egyesület, a Budakeszi Szépítő Egyesület, és Budakeszi Város Német Önkormányzata szervezésében november elsején, Mindenszentek napján az Emlékezés keresztjénél, és a II. világháborús emlékműnél emlékeztünk halottainkra.
Az asszonykórus csodálatos dallamokkal idézte fel az elődök emlékét. Krizsán Edit arra kért minden emlékezőt, beszéljünk rokonainkkal emlékeinkről, családi történeteinkről, hogy a képek láttán majd ők is tovább mondhassák a család történetét gyermekeiknek, unokáiknak.
Kurilla Ignác elszavalta Apa című, megindító versét. Bokor Ildikó Wass Albertnek a Kereszt a falu végen című látomásos versét szavalta el.
A virágok és mécsesek elhelyezése után a II. világháborús emlékműnél folytatódott az emlékezés, melyhez Szemereki Zoltán emeritus polgármester is csatlakozott.
Kőrösiné dr. Merkl Hilda díszpolgárunk beszédben azt hangsúlyozta, hogy remény nélkül elviselhetetlen lenne az elmúlás tudata. Az ismét dúló háborúk figyelmeztetnek arra, az ember nem tanul. A béke, ami elkerülhetővé tenné a háborúkat, a szívünkben van. Ha nem tudjuk a másik ember iránt legalább a tiszteletet megőrizni, soha nem lesz béke. Mindenki, aki meghal, az Isten teremtménye, mindenki a boldogságra teremtetik, függetlenül a vallásától, vagy attól, hogy egyáltalán hisz-e. Őrizzük meg a békét magunkban, az emlékezés erőt ad. Sziénai Szent Katalint idézte:” Egy nagy szerencsénk van nekünk, az emberiségnek, hogy az Úristen irgalma az igazságosságánál nagyobb.”
A kórus háborús emlékeket idéző szép dalai után itt is elhelyezték a tisztelet és emlékezet koszorúit.