Aratás Budakeszin az 1930-as években…

Ez a cikkünk éppen az aratás idején jut el olvasóink kezébe, megidézve a 30-as évek paraszti hangulatát, az akkor még falusi település szorgos lakóinak kemény, verítékes munkáját. A budakeszi udvari fényképész, idősebb de Ponte József 1930-as években készült két aratási fotója az alkotó életművének legkiemelkedőbb darabjai közé sorolható.

Az egyik kép egy részben beállított csoport felvétel háttérben a templomtoronnyal. A ház, amelynek udvarán csépelnek, kb. a később megépülő Nagy Sándor József Gimnázium környékére azonosítható.

Külön érdekessége a képnek a bal oldalon látható néhány 10 év körüli kissrác, akik mezítláb segítenek a munkában – ez a mai ember számára elképzelhetetlen volna, hiszen a learatott búzaszalma nagyon tud szúrni. Persze az akkori paraszti világban sok nehézséget el kellett viselni.

A másik fotó számomra egy különösen nagyra értékelt alkotás, amely az 1945 utáni olasz neorealista filmek operatőri ábrázolásának egyik előfutára a maga nyers, dokumentarista látásmódjával, az eredeti helyszínnel. A cséplés után bezsákolt búzát hátukon cipelők, szekérre pakolók dinamikus mozdulatsorának – a megismételhetetlen pillanatnak – a mesteri megörökítése ez a kép.

Köszönet Nádas Annának, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház vezetőjének, aki a nyilvánosságban most először látható cséplők csoportképét lapunk számára megküldte.

Horváth Jenő

Forrás: Budakeszi Hírmondó 2026/7. szám, 12. oldal