Orbán Viktor adta át a törökbálinti Bálint Márton Általános és Középiskolát + videó

A 2013/14-es tanévtől a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola új épülettel bővült, melyben az általános iskola felső tagozata, illetve a középiskola kapott helyet. Törökbálint Város Önkormányzata és a Magyar Állam együttműködésében felépített épület uszodájával, sportcsarnokával, előadó- és szaktermeivel a 21. század iskoláját idéző környezetet teremt tanulói számára, és kétségtelenül Európa egyik legmodernebb iskolája készült el. Az épület megnyitó ünnepélyén 2013. szeptember 2-án Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke vágta át a nemzeti színű szalagot.

 

 

2008/2009-ben a gondolat szintjén született meg az új iskola terve, s nem sokkal ezután ? 2009 nyarán ? Törökbálint Város Önkormányzata döntött is arról, hogy a megnövekedett iskolai férőhely igény, valamint a város lakói sportolási igényének kielégítésére iskola és sportközpont építésébe kezd.  A létesítményt építési koncessziós szerződés formájában kívánta megépíttetni és 8 esztendőn át üzemeltetni. A döntés alapja az volt, hogy 2009 júniusában Törökbálintra helyezte székhelyét az egyik legnagyobb mobiltelefon-szolgáltató, s annak iparűzési adója 2-2,5 milliárd forint éves többletbevételhez juttatta a várost.

A közbeszerzési eljáráson kiválasztott beruházó évi 1,4 milliárd forintot kért a létesítmény megépítéséért és üzemeltetéséért. A város joggal bízott abban, hogy ezt az összeget helyi adóbevéteiből fedezni tudja. Az építkezés 2010. május 25-én kezdődött meg.

2010 novemberében a helyi adókról szóló törvényben olyan változás lépett érvénybe, mely alapján a távközlési szolgáltatók helyi iparűzési adójukat nem a székhely szerinti településeken fizetik meg, hanem kötelesek a szolgáltatást igénybevevők számlázási címei szerinti települések között megosztani. A törvénymódosítás következtében a város olyan jelentős összegű bevételtől esett el, ami az elindított iskola projekt megépítését követő finanszírozást, az üzemeletetés vállalt költségeit már nem tette vállalhatóvá, így kénytelen volt a város az akkor már 44%-os készültségű beruházás leállítása mellett dönteni.

 

Az Önkormányzat kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a PPP projektek felszámolására létrehozott Államtitkársággal, továbbá a Konzorcium vezetőjével, a finanszírozó bankkal számos egyeztetésre került sor. Jelentős fejleménynek értékeli a város képviselő-testülete, hogy az objektív helyzetbemutatás nyomán az Új Széchenyi Terv rövid időn belül megjelenő kormányzati bejelentése már vállalásba helyezte a törökbálinti iskola-beruházás befejezését. Az Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. november 23-án az eredetileg szerződött műszaki tartalommal, a kivitelező Swietelsky Kft. eredeti, 2010-ben adott árán vállalta a beruházás átvételét és befejezését. Szoros műszaki ellenőrzés mellett 2013. augusztus 15-ére a beruházás befejeződött, az iskola és tornacsarnok épületrészekben, kertészeti területeken. Hátra van az uszoda és kapcsolt részeinek próbaüzeme, gépészeti üzempróbája, melynek szerződésszerű teljesítésére 2013. szeptember 30-áig fog sor kerülni.

A beruházás fontosságát jelzi, hogy az épület megnyitó ünnepélyén 2013. szeptember 2-án Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke vágta át a nemzeti színű szalagot.

 

?Fontos nap ez Törökbálint város életében. Minden idők legnagyobb helyi közcélú beruházásának avatása mérföldkő egy település életében. Az intézmény Törökbálint és a környék lakóinak készült, mindannyiunk büszkesége? ? kezdte beszédét Turai István, Törökbálint polgármestere.

?Törökbálint város valami olyasmit kapott, amit maga álmodott és tervezett meg, s amelynek építését, berendezését szinte naponta, hetente figyelemmel kísérte ? folytatta a polgármester.

Még 2009 nyarán döntött a város vezetése arról, hogy a megnövekedett iskolai férőhely-igény és a sportolási lehetőségek bővítésére iskolát és sportközpontot épít. Bátran kezdtünk bele, hiszen az elhatározás alapja az volt, hogy 2009 júniusában Törökbálintra helyezte székhelyét az egyik legnagyobb távközlési-szolgáltató, s annak helyi adója a várost hozzájuttatta a megvalósításhoz szükséges forráshoz.

Az építkezés 2010. május 25-én meg is kezdődött. 2010 novemberében azonban olyan változás állt be az adótörvényben, amely lehetetlenné tette a beruházás folytatását, s az akkor már feléhez közeledő építkezés leállt.

Segítségért a Kormányhoz fordultunk. Az Új Széchenyi Terv rövid időn belül megjelenő kormányzati bejelentése már vállalásba helyezte a törökbálinti iskolaberuházás befejezését. A tárgyalások a feltételekről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel ezt követően kezdődtek meg.

2012 júliusa és novembere között folytatott intenzív egyeztetések eredményeképpen született meg a megállapodás a beruházás folytatásáról, mely a következő ? fontosabb ? döntéseken alapult:

?  Törökbálint város eladta az Államnak jelképes, 1 forintos áron a létesítmény 7,1 hektáros belterületi ingatlanát, hogy az Állam saját tulajdonán építtethessen;

? Az Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az eredetileg szerződött műszaki tartalommal, a kivitelező Swietelsky Magyarország Kft. eredeti, 2010-ben adott árán, azaz 6,7 milliárd forintért vállalta a beruházás átvételét és befejezését;

? Törökbálint város a két év leállásból származó többletköltségekből 725,8 millió forint megfizetését vállalta, melyet további 70 millió forinttal egészített ki a létesítmény eszközeinek és felszerelésének beszerzésére.

? Az Állam külön 106,8 millió forint támogatást nyújtott a létesítmény melletti utca felújításához, melyet a város önkormányzata 15 millió forinttal egészített ki.

A tárgyalások eredményes lezárását követően, tavaly novemberben ? szinte napra pontosan két éves leállás után ? az építkezés folytatódhatott. Az állam átvette a beruházást, és befejezte a létesítmény építését.

 

Ebben a 18 ezer négyzetméteres létesítményben a 25 tanterem mellett egy lépcsős konferenciaterem és egy 500 négyzetméteres közösségi tér szolgálja nemcsak az oktató- nevelő munkát, hanem a város kulturális igényeit is. E két terem ? tiszteletünk jeleként ? két, Törökbálinthoz szorosan kötődő, országos hírű és munkásságú pedagógus nevét viseli:

dr. Fekete József professzorét, a Műegyetem Tanárképző és Pedagógiai Intézetének alapítójáét, valamint  dr. Zsolnai József professzorét, az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógia Központja alapító igazgatójáét.

Az intézmény sportlétesítményének legnagyobb eleme ez a sportcsarnok, mely testnevelési órák megtartására három szekcióra osztható, az iskolai időszakon kívül pedig akár nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas küzdőtérrel és közvetítő rendszerrel rendelkezik.

A sportlétesítményt kétmedencés uszoda egészíti ki. A gyermekek úszásoktatására egy kisebb medence szolgál, míg mellette egy 33,3 méteres versenymedence található, amely mozgatható végfallal 25 méteressé alakítható.

A sportközpontban két fallabda pálya, fitneszterem, szauna, gőz- és sókabin is található.

A létesítmény udvarán iskolakert, szabadtéri sporteszközök és műfüves pálya várja a látogatókat.

A létesítmény energiaellátását nagyrészt megújuló energia biztosítja: összesen 180 darab, 100 méter mélyre fúrt kút télen és nyáron 14 Celsius fokon áramló közegből nyeri ki, illetve szállítja el a hőenergiát. Nagy teljesítményű hőszivattyúk ezzel a megújuló energiával fűtik az épületet, melynek kiemelkedően magas a hőszigetelése. Az uszoda vizének és csarnokának a fűtését az épület tetejére telepített napkollektor-rendszer végzi.

Fontos tudni, hogy az új létesítmény egyben újabb munkahelyek megteremtését is maga után hozta. 47 új munkatársam gondozza, őrzi az épületet, teljesít szolgálatot a létesítményben. Mindez nyilvánvalóan jelentős fenntartási költséggel jár együtt, ám az épület jellege, gazdaságos energiafelhasználása, valamint különösen a sport- és szabadidős szolgáltatások árbevételei hozzá fognak járulni a működtetés költségeihez.

Mi ebben a városban nem alaptalanul bíztunk hazánk Kormányában. Itt ez a szép intézmény, és hogy ez elkészülhetett, azt elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és és kormányának köszönhetjük.

Ugyanakkor azt is köszönjük, hogy ezzel a nagyvonalú gesztussal egy időben a város 1,6 milliárd forintos adósságállományából 60%, közel tehát 1 milliárd forint átvállalásáról is döntöttek.

Külön köszönetemet fejezem ki a város nevében Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszonynak, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársainak, akik sok-sok órát áldoztak arra, hogy a beruházás állami átvétele minden tekintetben jogszerű, gazdaságos és átlátható legyen.

Köszönet azért a külön segítségért, mely az intézmény előtti utca felújításához teremtett ugyancsak állami forrást.

Itt köszönöm meg az Állam nevében tulajdonosként eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, vezérigazgatójának és szakmai igazgatóinak, jogi munkatársainak önzetlen, odaadó alapos munkájukat.

Ugyancsak köszönetemet fejezem ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megbízott lebonyolító és műszaki ellenőr szervezetnek, a CÉH Zrt.-nek és munkatársainak.

De köszönjük a kivitelezőnek, a Switelsky Magyarország Kft.-nek, vezetőinek, a cég szakembereinek, számos alvállalkozójának a kitűnő munkát. Az általában természetes, hogy egy építkezés kapcsán a kivitelező, a megrendelő ? és mint most ? önkormányzatunk mint a majdani üzemeltető között szakmai viták, nézeteltérések vannak. Az azonban ritkán fordul elő, hogy a kivitelező értője és befogadója legyen a kéréseknek, kérdéseknek. A Switelsky Magyarország munkatársai e ritka kivételnek számítottak, jó partnereink voltak, köszönet illeti ezért őket.

Köszönettel tartozom munkatársaimnak, Hajdu Ferenc és Elek Sándor alpolgármester uraknak, képviselő-testületünk tagjainak, városunk korábbi és jelenlegi jegyzőjének, irodavezetőinek, hivatalunk szakembereinek.

Köszönet illeti a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola igazgatóját, Keszler Márton urat és tantestületét türelmükért, áldozatvállalásukért, mellyel a felszerelések, berendezések meghatározását, átvételét segítették.

Külön említem meg név szerint Molnár Tibor polgármesteri referens urat, aki egy személyben lelke, beruházói szakmai felügyelője és irattára volt ennek a négy esztendeje tartó projektnek.

Nem vagyok tisztában, hogy Miniszterelnök Urat tájékoztatták-e arról, miszerint ez a létesítmény, amit most átad, az az intézmény-beruházásnak az első fázisa volt?

Az építési engedélyt ugyanis eredetileg két részre bontva kértük, ebben az első fázisban az iskola, a sportcsarnok és az uszoda épült meg.

A második fázist már az indításkor későbbre halasztottuk, így ennek a beruházásnak az nem volt része. Az iskola udvarának területén ugyanis egy szabványos méretű focipályát, terveztünk atlétikai létesítményekkel, futókörrel, távol- és magasugró hellyel. Öltözők és lelátó, valamint esti világítás tenné teljessé a sportlétesítményt.

Az elmúlt hetekben jelentették be a helyi sportegyesületek igényeiket létesítményeink használatának ütemezésére. Én azt látom ebből, hogy egyre szélesebb a sportolni vágyó fiatalok száma, és szerencsére egyesületeink kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlás-nevelésre. Ezek az igények nem csak a csapatsportok területén jelennek meg, de egyre jelentősebben az atlétika területén is.

Szeretnénk, ha megépülhetne a sportpálya is. Ha a város egy kicsit jobb gazdasági helyzetbe kerülhetne, és ha a helyi gazdasági társaságok továbbra is élni fognak a sporttámogatások társasági adókedvezményével, akkor ez a sportpálya is megépülhet rövidesen.

Mi szeretnénk ennek érdekében mindent megtenni. Kérjük azonban Miniszterelnök Úr és Kormánya korábbiakban már megtapasztalt segítő támogatását is.

Az iskola, a sportcsarnok és az uszoda készen áll. Sokan nagy áldozatokat hoztak azért, hogy megvalósulhasson. Most rajtunk, rajtatok, fiatalokon a sor, mert én úgy hiszem, közületek fognak kikerülni a jövő Hosszú Katinkái és Szilágyi Áronjai.

Legyen így!?

 

Az elhangzott beszédet hatalmas taps követte. Ezután Vaszi Anna 9. b osztályos tanuló Juhász Gyula Himnusz az emberhez c. versét szavalta el.

 

?Amikor a fiadat oktatod, a fiad fiát is oktatod? ? kezdte beszédét Aradszki László országgyűlési képviselő úr. Mindehhez nemcsak szándék, lélek és elkötelezettség kell, hanem a tárgyi feltételek biztosítására is szükség van. Ez utóbbi itt, Törökbálinton adott. Az iskola új épülete szerencsés időben keletkezett, hiszen az új köznevelési törvény alapjaiban változtatja meg az új generációk felnövekedését. Az új iskolarendszer nem a globalizmust, az egoizmust, az elszemélytelenedést fogja hirdetni gyermekeinknek. Sokkal inkább arra lesz hivatott, hogy a tudást emberközpontúsággal, erkölcsös megközelítéssel érjük el, szolidaritásra, a közjó érdekében tevékenykedő magatartásra neveljen. Az iskola ne ?versenyistálló?? legyen, hanem az életre való felkészítés reális tere legyen.

 

Az új iskola átadása nemcsak Törökbálintnak nagy nap, hanem a nemrég megalakult Érdi járásnak is.

 

Az átadó ünnepség végén Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke emelkedett szóra. Beszédének elején megígérte, ha ők maradnak a választások után kormányon, be fogják fejezni a teljes komplexum építését.

Az új oktatási intézmény Bálint Márton nevét viseli, ez példamutató, hiszen a névadó évtizedekig Törökbálinton nevelte az ifjúságot.

?Manapság Európa országai háttérbe szorulnak, válságos éveket élünk. Nincs egységes recept a kilábalásra. Mi, magyarok 2010-ben arra jutottunk, ne csak toldozgassunk-foldozgassunk, alapvető változásokra van szükség például az oktatásban is. Helytelen volt például, hogy az iskolák gyermekmegőrző intézményekké süllyedtek, és milyen furcsa látvány volt a sok tébláboló iskoláskorú gyerek az utcákon tanulási időben. Nem fogadhatjuk el, hogy a nevelés háttérbe szorult. A neveléshez hozzátartozik a test nevelése is. A mi felelősségünk, hogy felébresszük a gyerekek igényét saját fizikumuk iránt. Ezzel is magyarázható a mindennapos testnevelés tavalyi bevezetése.

Az erkölcsi nevelés teremti meg a feltételét, hogy gyerekeink megfelelően tájékozódjanak a világ dolgaiban, szilárd értékrendet vallva. Mindez indokolja a hit- és erkölcstan idei bevezetését az első és az ötödik évfolyamban.

Mi hiszünk abban, hogy a mai fiatalok fogják ismét naggyá tenni Magyarországot. Ezért fektettünk és fektetünk hatalmas energiákat a kultúra, az oktatás és a sport megújítására. Emiatt vette át az állam az iskolák működtetését, megszüntetve az ország különböző részein lévő iskolák közötti különbséget. Céljaink eléréséhez szükség van ilyen hatalmas beruházásra is, mint itt Törökbálinton. A rendszerváltoztatás óta ilyen méretű iskola nem épült hazánkban. Ez a beruházás nemcsak Törökbálint sikere, hanem az országé.?

 

A miniszterelnök úr köszönetet mondott többek között Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselőnek, aki rengeteget harcolt a beruházás sikeres megvalósulásáért.

?Ma már Magyarország képes fejleszteni iskoláit. 2010 óta 359 iskolafejlesztési programot indítottunk. Egy világméretű válság idején ez több mint figyelemreméltó.

Oktatási rendszerünk nem konzerválja az egyes társadalmi csoportok közötti szakadékokat, hanem esélyt ad minden gyereknek a tanulásra, előre jutásra. Ebből a szempontból is fontos, hogy ingyen juthatnak a tankönyvekhez idén ? első lépésként ? már az első osztályosok, illetve a rászorulók.

Olyan oktatási rendszert akarunk felépíteni, ahol nemcsak tanulni, hanem tanítani is érdemes. Ezért lép életbe szeptember 1-jétől a pedagógus életpálya modell.

Ott tartunk, hogy beléphetünk a bérek ésszerű, gazdaságilag indokolt emelésének korszakába. Először az egészségügyben dolgozók, majd a pedagógusok kaptak jelentős béremelést.

El fogunk jutni olyan szintre, hogy minden diák ilyen modern, gyönyörű iskolába járhat, mint a törökbálintiak? ? fejezte be a beszédét Orbán Viktor.

Az átadó ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

 

Ezt követően a Buda Környéki Televízió interjút készített számos magas rangú politikussal, iskolaigazgatókkal, szülőkkel:

Selmeczi Gabriella szóvivő,

Német Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter,

Pesti Imre kormánymegbízott,

dr. Tarnai Richard kormánymegbízott,

dr. Aradszki András országgyűlési képviselő,

Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő,

Turai István, Törökbálint polgármestere,

Elek Sándor, Törökbálint alpolgármestere,

Szabolcs Attila, Bp., XXII. kerület polgármestere,

dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere

Keszler Márton iskolaigazgató,

Dr. Német István korábbi iskolaigazgató,

Hajdú Péter,

Sarka Kata.

Az interjúk tartalmát hamarosan írásban is közöljük.

 

Balczó Kornélia, Kiss Orsolya és Szabó Tibor Mihály

Az eseményen készült fotók ide kattintva megtekinthetők.

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket