A Himnusz-szobor átadásának huszadik évfordulóját ünnepeltük
A Nemzeti Összetartozás Napja
Hargitay András úszó világbajnok, a szobor megvalósítását segítő PSZÜART Alapítvány kuratóriumának elnökeAz emlékmű harangjátékának hangjaival együtt énekeltük el nemzeti imádságunkat, Kölcsey Ferenc versét mind a nyolc versszakkal pedig a budakeszi Széchenyi István Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium és a Nagy Sándor József Gimnázium diákjai mondták el. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja és képviselője is.
– Az emlékmű és nemzeti imádságunk a közös sorsunk és a magyarság elpusztíthatatlan túlélésének a szimbóluma – mondta ünnepi beszédében Ohr Alajos önkormányzati képviselő. Hiszen a trianoni békediktátum a világtörténelemben párját ritkító kegyetlenséggel tépte szét ezeréves hazánkat. Hatásait ma is a bőrünkön érezzük, nem a múlt lezárt fejezete, hanem egy máig lüktető seb. Ugyanakkor hiszünk a magyarság nemzeti megújulásra való képességében: az államhatárok elválaszthatnak ugyan, de a nemzeti kötelékek felbonthatatlanok – hangsúlyozta. – Budakeszi önkormányzati képviselőjeként hiszem, hogy a mi felelősségünk nem áll meg a városunk határainál. Kötelességünk a határokon átnyúló összetartozás érzésének aktív ápolása és elmélyítése testvérvárosi, testvériskolai, családi és személyes kapcsolattartással, melyből külhoni nemzettársaink is, és mi is erőt meríthetünk – zárta szavait Ohr Alajos.
Hargitay András úszó világbajnok felidézte: amikor a szobor alkotója, V. Majzik Mária felkérte őt, hogy vállaljon szerepet a Himnusz-szobor megvalósításában, nem habozott igent mondani. Mint fogalmazott, egy sportoló számára aligha létezik felemelőbb dallam a magyar Himnusznál. Számára a Himnusz az 1969-es bécsi Európa-bajnokságon szerzett aranyérme óta az együvé tartozás jelképe. A felkérés nyomán tudatosult benne igazán, milyen mély jelentőséggel bír ez a nemzeti jelkép: leírhatatlan érzés, amikor tisztelete jeléül mindenki feláll a Himnusz zenéjére.
A V. Majzik Mária életmű-kiállítását gondozó Szuhánszky Gábor metodista lelkész a Magyar Örökség és Príma-díjas képzőművész legmonumentálisabb alkotásaként méltatta a Himnusz-szobrot. Felidézte az alkotó egyik meghatározó gondolatát is: „Nem azért születtünk a Földre, hogy csupa örömben legyen részünk, hanem hogy megváltozzunk, és bizonyos problémákra megoldást találjunk.” A lelkész szerint V. Majzik Mária művészetének ereje éppen a részletekben mutatkozik meg. Alkotásainak apró, mégis jelentős mozzanatai képesek megérinteni az embereket, és egész életükön át elkísérhetik őket.
Az ünnepség végén Boros Péter református lelkipásztor és Mesics Richárd római katolikus káplán Szuhánszky Gáborral együtt közvetítették Isten áldását, majd a Szózat Erkel Ferenc által megzenésített változatát hallgathattuk meg a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium vegyeskarának előadásában.
‘Sigmond Bertalan, Molnár Judit