Úrnapja Budakeszin

Az úrnapi ünnepélyes szentmise, körmenettel június 10-én, vasárnap volt városunkban. A húsvéti nagyszombat éjszaka bonyolult, ugyanakkor felemelően szép, szertartásánál talán csak Úrnapja látványosabb a virágszőnyeggel, amit az Oltáriszentségben jelenlevő Úr Krisztus tiszteletére készítettek a hívők.

Az Úrnapja (lat. Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini): az Eucharisztia ünnepe (Krisztus szent teste és vére).

Az albigensek és a valdiak vitatni kezdték Krisztus reális jelenlétét az Eucharisztiában. Ugyanebben az időben, 1209-ben Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia külön ünneppel való ünneplésére. Julianna 1229-ben beszélt gyóntatójának látomásairól, tanácsot kért teológusoktól, többek között Jacobus Pantelonistól, a későbbi IV. Orbán pápától.

Az Úrnapját 17 évig csak Lüttichben ünnepelték meg. Első officiumát (zsolozsmáját) Julianna ösztönzésére Johannes, ágostonos szerzetes írta prózában. 1246-ban Róbert, lüttichi püspök az egész egyházmegye számára kötelezővé tette az ünnepet. Halála után az ünnep elenyészett. Hugo a St. Caro OP bíboros, pápai legátus (a pápa személyes diplomáciai tisztviselője) tudomást szerezve az ünnepről, egész legátusi területén elrendelte az ünnepet, de nem lett maradandó hatása. 1261: amikor Jacobus Pantaleonis pápa lett, egy Éva nevű reklúza (remete) sürgette az akkori Henrik lüttichi püspököt, hogy kérje a pápától az ünnep általános elrendelését.

1264-ben IV. Orbán adta ki a Transiturus bullát, melyben általánossá tette az Úrnapja ünnepét. Céljaként az Eucharisztia melletti ünnepélyes hitvallást jelölte meg. Az ünnep officiumát (liturgiáját) az épp Orvietóban tartózkodó Aquinói Szent Tamással íratta meg, aki munkájában fölhasználta a cisztereknél már használatos himnuszokat is. Marescotti Szent Jácinta nyolcadában nyilvános szentségimádást kezdeményezett. IV. Orbán halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyházmegyéjében és Magyarországon (1271) fogadták be az ünnepet.

V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton (1311?1312) ismét felhívta a figyelmet az Úrnapjára, s ettől kezdve az ünnep gyorsan elterjedt az egész Egyházban, s évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott.

Úrnapi körmenet az Eucharisztia tisztelet nyilvános kifejezése. 1274/79: Kölnben vezették be, s a XIV. században sok német városban elterjedt. Célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben; illetve Krisztus felmutatása a világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. A néphagyományban Úrnapja a legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma.

A képtár megtekintéséhez kattintson ide.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon