Kotta nélkül hibátlanul

Véget értek a 2012. évi orgonahangversenyek. Nem mindennapi zenei élményben lehetett részük azoknak, akik szeptember utolsó szombat estéjén részt vettek az ?Újra szól az orgona…? c. koncertsorozat záróhangversenyén. Erdődy János, Bednarik Anasztázia, Varga Petra, Király Csaba és Kalocsay Károly után ez alkalommal Fassang László orgonajátékában, illetve  Kristófi Ágnes szopránjában gyönyörködhettünk.

A jeles eseményen részt vett Filó Kristóf kanonok-plébános úr, dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester, aki személyesen köszöntette a két művészt, Bakács Bernadett alpolgármester, a város képviselő-testületének számos tagja, Prof. Dr. Hámori József (Széchenyi-díjas magyar biológus, volt nemzeti kulturális örökség miniszter) és nagy számú közönség.

A hangverseny az ?orgona fejedelmének?, Bachnak C-dúr prelúdium és fúgájával (BWV 545) kezdődött, melyet az előadó kiegészített egy 3 szólamú largo tétellel (ennek a kiegészítésnek zenetörténeti okai voltak). Ezt követte egy másik barokk zeneszerző géniusznak, Händelnek ?Rejoice…? kezdetű áriája a Messiásból, Kristófi Ágnes előadásában. Ezután Haydn 6 darab zenélő órája következett, majd Mozart f-moll fantáziája, mely súlyos akkordjaival és virtuóz futamaival varázsolta el a közönséget. Ezután olasz földre ?kalandoztunk?, és meghallgathattuk Luigi Luzzi kevésbé ismert, de annál csodálatosabb Ave Mariáját, szintén Kristófi Ágnes tolmácsolásában. Kronologikus sorrendben haladva a hangverseny utolsó műsorszáma, a romantika egyik óriásának, R. Schumannak Négy vázlat c. műve volt, melyet a szerző eredetileg pedálos zongorára komponált. Itt csúcsosodott ki legjobban, hogy Fassang László  a regisztrációnak is nagy tudója.

Magam (aki a legtöbbet játszom ezen a hangszeren) is meglepődtem, hogy milyen földöntúli hangokat csalogatott elő ebből a relatíve kicsi hangszerből.

A koncert kötött programja itt véget ért, és ekkor következett a sokak által talán legjobban várt műsorszám: az improvizáció. Három rögtönzést hallhattunk, három teljesen különböző műfajban. Elsőként Czifra Zsuzsanna, a SZIA igazgatónője (aki a sorozat egyik legfőbb támogatója) kérésére egy Vangelis-filmzene főtémáját hallhattuk alaposan megvariálva, majd egy ősi adventi énekre, végül pedig Bach d-moll toccatájára hallhatunk lenyűgöző rögtönzést. Az ezt követő vastaps visszaigazolta várakozásainkat. A közönség kitartóan tapsolt, reménykedett, hogy lesz még egy ráadás, de az óra már 3/4 10-et mutatott, Fassang László ekkor hozzám fordult, és azt mondta: ?Lőrinc, én úgy érzem, hogy elmondtam mindent, amit akartam.? Így is történt, visszautalt arra, amit a koncert eleji köszöntőbeszédében, illetve műsorismertetésében utalt: utat találni a koncerthallgatók szívéhez. Megtörtént. Köszönjük szépen.

És végezetül köszönet illet mindenkit, akik nélkül ez a csodás este nem valósulhatott volna meg: elsősorban a két előadót, valamint mindenkit, aki támogatást nyújtott: Filó Kristóf plébános urat, Budakeszi Város Önkormányzatát és az Erkel Ferenc Művelődési Házat, s végezetül hadd nevesítsem legfőbb támogatónkat: Tóthné Fajtha Anitát, a művelődési központ mb. igazgatóját.

Az idei sikeres évadon felbuzdulva azon leszünk, hogy jövőre is szervezhessünk koncert-sorozatot, ehhez, úgy érzem, hogy jövőre is meg fogunk kapni minden támogatást. A második éve zajló koncertsorozattal hagyomány teremtődött Budakeszi kulturális életében, és azt tervezzük, hogy városunk minél több lakójának nyújthassunk felejthetetlen zenei élményt. Adja Isten, hogy úgy is legyen…

Sz. Lőrinc

Fotógaléria