Budakeszi 25 éve város – Dr. Győri Ottilia 15 éve polgármester
„…mindig lesz felújítandó járda és utca, de az intézmények, amelyeket építettünk, talán száz év múlva is szolgálják majd a budakeszieket!”
■ 2010. október 3-án választották meg először polgármesternek, azóta további három önkormányzati választáson kapott bizalmat a budakesziektől. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre és az elmúlt másfél évtizedre?
Dr. Győri Ottilia: A közigazgatás, az önkormányzati világ sosem volt ismeretlen számomra, hiszen az alapszakmám igazgatásszervező. Kezdetben nagy budapesti kerületek polgármesteri hivatalaiban dolgoztam, később aztán pénzügyi és jogi diplomát is szereztem.
Mégis egészen más, amikor az ember bekerül egy önkormányzat képviselő-testületébe, hivatalnokból döntéshozóvá válik. Ebben a folyamatban is volt egy fokozatosság: 2006 és 2010 között önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként dolgoztam városunkért, ezt követően lettem polgármester 2010-ben. Végigjártam a hivatalnoki és döntéshozói munkát fokról fokra, de mégis nap mint nap tanulok új dolgokat. Ezért is szeretem ezt a munkát: amellett, hogy dolgozhatok egy városért, az itt élő emberekért, amellett nagyon változatos, sokféle kihívást és feladatot tartogat. Sokan csak a protokolláris részét látják ennek a munkának, amikor a polgármester átad egy új épületet, egy játszóteret, beszédet mond egy ünnepségen, részt vesz egy bálban. Ugyanakkor ez csak a felszín. A munka oroszlánrésze az a rendkívül sok háttérfeladat, szervezés és lobbitevékenység, ami elvezet egy sikeres fejlesztés átadásához. Ez nagyon sok felelősséggel is jár, hiszen a legfontosabb döntésekért a mindenkori polgármester egyszemélyi felelősséget is visel, a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában.
■ Bizonyára a sok előkészítő munkának köszönhető, hogy második polgármesteri ciklusában, 2014 és 2019 között rekordszámú fejlesztés valósulhatott meg Budakeszin. Mire a legbüszkébb ezek közül?
Gy. O.: Nagyon sok minden történt az elmúlt tizenöt év alatt. A második ciklus is egy tervszerű és szerves építkezésnek volt a része. Ekkor zajlott a legjelentősebb intézményfejlesztési programunk, amely során csaknem az összes oktatási-nevelési és egészségügyi intézményünket felújítottuk, bővítettük vagy új épülettel gazdagítottuk. A bölcsődeépítés, óvodafelújítás és bővítés, iskolaépítés és felújítás, a régi egészségház teljeskörű átépítése és a szakrendelések beindítása mind-mind ebben a ciklusban történt. Nagyon fontos volt új, korszerű és környezetbarát szennyvíztisztító telepünk megépítése, amely ivóvíz-minőségűre tisztítja a szennyvizet! Ráadásul a felszabaduló régi szennyvíztelep helyén egy jövedelmező gazdasági fejlesztés valósulhatott meg, a vállalkozói park, mellette pedig napjainkra egyre szerethetőbb szabadidőparkot hoztunk létre.
Az építkezés, az épület mindig csak a kereteket teremti meg. Akkor töltődik meg élettel, szakmai tartalommal, hogyha ott olyan szakemberek, olyan nagybetűs Emberek dolgoznak, akik az itt élőkért teszik a dolgukat nap mint nap. Én azt gondolom, hogy ilyen kollégáink vannak a bölcsődékben és az óvodákban, ilyenek a tanáraink, de a közművelődési szakembereinkre, a szociális és egészégügyi dolgozóinkra is gondolhatunk, és természetesen a polgármesteri hivatal munkatársaira is. Sok szakember közös munkájának eredménye az a sok-sok fejlesztés, amivel találkozhatnak a budakeszi lakosok.
■ Úgy tudom, hogy van egy szívügye: az egészség. Ezt igazolják a sport- és egészségügyi fejlesztések Budakeszin. Az Ön ötlete és állhatatossága nélkül ma nem lennének szakrendelések Budakeszin, és az Egészségügyi Központ sem létezne.
Gy. O .: Amikor 2018-ban felújítottuk a régi egészségházat, valóban én javasoltam, hogy a korábbi hat helyett tíz rendelőt alakítsunk ki, helyet biztosítva a jövőbeli szakrendeléseknek. Tudni kell, hogy akkor még nem léteztek társadalombiztosítási finanszírozású szakellátások Budakeszin, minden szakrendelésre a fővárosba kellett járni. Elsőként önkormányzati költségvetésből öt szakellátást indítottunk, majd ehhez sikerült állami finanszírozást szerezni és húszra bővíteni, ma pedig már több mint harminc szakrendelést biztosít regionális összehasonlításban is jelentős intézményünk, a Budakeszi Egészségügyi Központ.
Mindig fontos fejlesztési szempont volt, hogy Budakeszi regionális központ legyen, amely fontos közszolgáltatásokat nyújt a környéken élőknek. Ezért volt nagy eredmény, hogy 2013-ban járási székhely lett városunk. Emellett tizenkét önkormányzat önkéntes együttműködéséből jött létre a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás, amelynek szintén Budakeszi a székhelye, tavaly pedig a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az egyik alelnökévé is megválasztottak. Mindezek azért fontosak, mert ezek a kapcsolatok teszik lehetővé újabb és újabb fejlesztések megvalósítását településünkön. A budakeszi lakosok régi álma volt a tanuszoda, ezért én személyesen kértem Orbán Viktor miniszterelnöktől a megépítését, és járásközponti pozíciónk az elbírálásnál komoly szerepet játszott abban, hogy ez meg is valósulhatott. A közeljövőben szintén olyan fejlesztések várhatóak, amelyek a központi szerep nélkül nem valósulhatnának meg, például nem jöhetne létre mentő-és tűzoltóállomás és az Erdész téren lesz, de igaz ez a Zsámbéki-medence autóbuszos közlekedéséhez kapcsolódó fejlesztésekre, a buszsáv-projektre is. A sportberuházásokra ez ugyanúgy érvényes, mint a kultúra területére.
Mit emelne ki a jelenlegi, negyedik polgármesteri ciklusából?
Gy. O.: Újabb utcákat újítunk fel, például a Darányi, Meggyes és Megyei utcákat. Hamarosan épül a Szivárvány Óvoda új épülete és a Művészetek Háza, és új műfüves futballpálya is létesül. Egyre többet foglalkozunk a digitalizációval, és a mesterséges intelligencia alkalmazásával is az önkormányzati munkában. Budakeszi – egyedüli kisvárosként – csatlakozott az UrbanTech mesterséges intelligencia alapú városmenedzsment programhoz, olyan nagyvárosok mellett, mint például Miskolc. Az ősz folyamán pedig egy nagy mesterséges intelligencia konferenciát is szervezünk itt Budakeszin, ahova Magyarország egész területéről érkeznek majd polgármesterek. Meghívtuk prof. Dr. Palkovics László miniszteri biztost, Dr. Dietz Ferencet, a Gábor Dénes Egyetem elnökét, emellett neves informatikusok és szakértők fognak előadásokat tartani erről az új technológiáról, amelynek az alkalmazása nagyon megkönnyítheti nemcsak a mindennapokat, hanem bizony a hivatali, önkormányzati munkát is.
■ Éppen huszonöt évvel ezelőtt avatták várossá Budakeszit, bár sokan – nosztalgiázva – ma is faluként emlegetik. Ön hogy látja: mennyire vált valóban várossá a település?
Gy. O .: Városunk gazdag múltú, pezsgő életű, befogadó és szerethető település. A beköltözéseknek köszönhetően a lakosság száma is megnövekedett, ennek minden előnyével és hátrányával. A közeljövőben eldöntendő kérdés lesz, hogy Budakeszin ki kell-e tenni a „megtelt táblát”, hiszen az infrastruktúra, az utak, a járdák és az intézményi férőhelyek nem tudták követni az elmúlt évtizedek robbanásszerű növekedését. Ezzel kapcsolatban önkormányzatunknak döntéseket kell hoznia. Az idei évben foglalkoznunk kell a temető és a repülőtér üzemeltetésének kérdéseivel, valamint a közétkeztetés ügyének megnyugtató rendezésével. Felreppentek olyan rémhírek, hogy a repülőterünket az önkormányzat szeretné megszüntetni. Szó nincs erről: a Farkashegyi Repülőtér egy új, magasabb minőségben fog üzemelni, hiszen a jelenlegi állapotok már nem méltóak a XXI. századhoz. Ennek érdekében üzemeltetési pályázatot írunk ki.
■ Visszatekintve milyennek látja ezt a tizenöt évet? Volt ebben egy igen nehéz időszak is, a koronavírus-világjárvány.
Gy. O.: Ha visszatekintek, azt tudnám mondani, hogy önkormányzati életünk hullámzó: voltak nagyon jó időszakok, és voltak nehezebbek. Úgy érzem, hogy most is egy nehezebb időszakban vagyunk. Sajnos a képviselőtestület munkájára ebben a ciklusban nem mondható el az az együttműködés, ami a korábbi ciklusokat jellemezte, pártállástól és mindenféle civilszervezeti háttértől függetlenül. A mostani képviselő-testületben, úgy tűnik, hogy az ellenzék érdeke az állandó konfliktusok fenntartása, ami nem vezet jó irányba. De azt gondolom, hogy ezen a problémán is túl fogunk jutni, és megtaláljuk a közös pontokat Budakeszi érdekében.
■ Mire a legbüszkébb, és mire emlékszik vissza legszívesebben?
Gy. O.: Ebben a munkában az a csodálatos, hogy lehet alkotni. Megszületik egy gondolat, amelyet megvalósítunk, és ennek eredménye örömet okoz az embereknek, hiszen megkönnyíti az életüket. Sok ilyen pillanat volt, ezért nagyon hálás vagyok. Mindig van újabb teendő, mindig lesz felújítandó járda és utca, de az intézmények, amelyeket építettünk, talán száz év múlva is szolgálják majd a budakeszieket!
És sosem felejtem el, amikor először szerveztük meg a Budakörnyéki Sörfesztivált. Tele voltunk kétségekkel, hogy szeretni fogják-e az emberek, mit fognak szólni hozzá? Aznap délelőtt rossz volt az idő, még az eső is esett, de délutánra kisütött a nap, elállt az eső, és egyszer csak elkezdtek jönni az emberek nagyon sokan. A koncertek során nagyon jól érezték magukat, és láttuk rajtuk azt a felszabadult örömet, amit ez a rendezvény okozott nekik. Akkor azt gondoltam magamban, hogy ilyen pillanatokért érdemes ezt a munkát végezni.
‘Sigmond Bertalan