Bemutatkozik a Budakeszi Erdészet

Buda környéke felettébb szép vidéke hazánknak. A terület egyik gazdája, a Budakeszi Erdészet a Buda Környéki Televízióval együttműködve mutatja be a Hírmondó olvasóinak ezt a gyönyörű területet.

A Pilisi Parkerdő Zrt.-t 1969-ben alapították ? kezdte a bemutatást Lomniczi Gergely, a parkerdő szóvivője. Fő feladata az erdőkezelés, illetve a pihenés, kikapcsolódás biztosítása a főváros környéki kirándulók számára. Csodálatos kirándulóhelyek tartoznak a parkerdőhöz, pl. a Rám-szakadék,  Dobogó-kő, a Budai-hegység stb. Évente kb. 15 millió látogatót fogad. Az erdőgazdaság 65 ezer hektár állami területet kezel (1 hektár = 10 ezer m?). Legfontosabb feladatnak tekintik az erdőállomány fenntartását, ami nem könnyű feladat, hiszen a terület 2/3-a valamilyen fokú természetvédelmi védettség alatt áll. További feladat a parkerdő-gazdálkodás, ami elsősorban a turisztikai infrastruktúra működtetését jelenti (utak, turisztikai központok). Az illetékességi területen 10 erdészet működik, ezek közül az egyik a Budakeszi Erdészet, amelynek a központja a Budapest?Telki közötti úton található. Ide tartozó terület a Vadaspark mögötti terület, a mamutfenyők, Páty, Zsámbéki-medence és Nagykovácsi. Az erdő kezelését 3 erdőmérnök végzi (csemeték ültetése, az erdő nevelése, a természet közeli gazdálkodási módszerek irányítása, a parkerdei infrastruktúra, illetve a vadászatok szervezése). A mérnökök mellett erdőtechnikusok dolgoznak, akik irányítják a fakitermelést, valamint az erdőnevelési munkákat végzőket irányítják.

2011-ben alapították az első tündérkertet, ahol kb. 500 fácska található. Idén a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfajtáit gyűjtöttek össze. Az új, másfél hektáros részbe került a kb. 160 oltvány. A cél: az őshonos fajták megőrzése, tulajdonságaik leírása, dokumentálása. De ide tartozik a növényekkel kapcsolatos különböző népszokások, hiedelmek összegyűjtése.

A Pilisi Parkerdőgazdaság dolgozóinak összlétszáma kb. 300 fő. A központ Visegrádon található.

Keszléri József, a Budakeszi Erdészet erdészetvezetője Csergezán Pál szobránál folytatta a bemutatást. Gondolom, nem sokan tudják, hogy Csergezán Pálban az iráni sah udvari festőjét is tisztelhetjük. Több szobor is található a szoborparkban, a közelmúlt jeles vadászainak állítottak itt emléket.  A parkerdőgazdaság budakeszi vadászháza 1964-ben épült, az akkori igényeknek megfelelően. Tíz kétágyas szoba található itt. Ez a terület volt a szocializmusban a párt és állami vezetők vadászatainak színhelye. Hazai potentátok mellett a keleti blokk prominens személyiségei is megfordultak itt, sőt a nyugati politikusok közül is jó néhányan. A rendszerváltás után a vadászati tevékenység üzleti alapon működik, itt lőtték azt a vaddisznót, akinek agyara világrekordnak bizonyult. Minden hazai nagyvad előfordul itt és lőhető (muflon, vaddisznó, dám- és gímszarvas).

Apatóczky István nyugalmazott erdész a telki erdő határán lévő Anna-lakról mesélt. Először őrházként funkcionált az 1800-as évek második felében. A XX. században előtérbe került a vadászati hasznosítás. 2001-ben újították fel. Itt alkotott a már korábban említett Csergezán Pál.

A Budai-hegység legmagasabb csúcsa (559 m) a Csergezán-kilátó, ami a legfrekventáltabb kirándulóhelyek közé tartozik. 2004?2005-ben épült Basa Péter tervezésében, aki a Budakeszi területén lévő református templomot is tervezte. A kilátót két irányból lehet megközelíteni: a Telki út felől, illetve Nagykovácsi buszvégállomás kiindulóponttól a zöld háromszög jelzésen. Ha innen körbetekintünk, pazar látványban lehet részünk! Itt található a Sisakvirág tanösvény is. A szocializmus idején kerítéssel körbezárt, turisták elől elzárt terület volt ez. Állami és pártvezetők részére tartottak protokoll vadászatot, ezért túl nagy volt a vadállomány az erdő vadeltartó képességéhez képest. Manapság természetes erdőgazdálkodást folytatnak, a cél a megfelelő vadlétszám elérése.

Végül Apatóczky István a Budakeszi Arborétumról ejtett néhány szót. 1949-ben vette át ezt a területet az erdészet. 1955-ben vetődött fel a területen nem őshonos fák telepítése. 1972-ig mintegy 1100 növény került ide erre a 25-30 hektáros területre. A látogatási idő az erdészet honlapján olvasható.

Szabó Tibor Mihály

fotók: Huber-Szabó Lőrinc

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: