133 éve vásárolta meg Budapest a Budakeszierdőt
Budakeszi közigazgatási területe 37 km² (3700 hektár), aminek a 2/3 része 22 km²-es (2200 hektár) erdősültség. Ez a hektár szám még kiegészíthető további 710 hektárral, mely közigazgatásilag ugyan a II. és XII. kerülethez tartozik, mégis, mi, budakesziek, ezt az erdő részt is sokan városunkhoz tartozónak véljük. Ezt a korábban Budakeszihez tartozó erdőrészt ugyanis 1893-ban megvásárolta Budapest, de ennek ellenére ezt a térképeken a mai napig is Budakeszierdőnek nevezik.
Ha ezt a hozzánk fizikailag és érzelmileg is oly közel álló Budakeszierdőt is „hozzátoldjuk” településünk 2200 hektár nagyságú erdősültségéhez, összeségében egy csaknem 3000 hektáros erdősültség öleli körbe városunkat, mely méreteiben országosan is ritkaságnak mondható. Cikkünk most ennek a településünktől 133 éve megvásárolt Budakeszierdőnek a történetével ismerteti meg olvasóinkat, hisz sokan talán nem is tudják, hogy a Budakeszit körülölelő erdőség Magyarország egyik legnagyobb zöld területe, mely magában rejt egy különös történetet, a Budakeszierdő sajátos történetét.
Ezt az erdőrészt a Székesfőváros 1893-ban – más források szerint 1892-ben – vásárolta meg Budakeszitől 600 000 koronáért, melyet aztán az 1930. évi XVIII. törvénycikk alapján csatolták a fővároshoz. A városrészt eredetileg Erdődűlőnek nevezték. Ezzel a vásárlással az erdő kivágását, Budakeszi terjeszkedését akarták megakadályozni.
A budakeszi Erdő utca elnevezése is ehhez az időponthoz köthető egyes feltételezések szerint, ugyanis ebben az időben településünk ezen lakott része az erdőig terjedt. A főváros ezt követően sétautakkal látta el a Budakeszierdőt, mely így már korán, a millenniumi időktől kezdve kedvelt kirándulóhellyé vált.
Az erdőben több völgy – pl. Virágvölgy – és köztük olyan kisebb magaslatok találhatóak, mint Ingovány, Meredek-csúcs, Diófás-tető, Magas-kő. A területet javarészt tölgyesek, bükkösök és betelepített fenyvesek borítják. Elzártsága és jó levegője miatt 1901- ben Korányi Frigyes kezdeményezésére megépítették az Erzsébet királyné Szanatóriumot, amely ma az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevet viseli.
Ugyanide épült a budai MÁV Kórház és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet – egykor Fodor József TBC Intézet – is. Ide helyezték át az első világháborút követő országvesztés után az Ógyalláról költözni kényszerülő csillagvizsgálót, valamint itt épült fel a KFKI kutatóintézete is. Ha a Budakeszierdőnek – így, egybeírva hivatalos és ismert –, ennek a napjainkban 710 hektáros területnek a határát körbejárjuk fentről, a Petneházy-réttől elindulva, egy hihetetlenül impozáns névsort állíthatunk össze: Petneházy-rét – Budakeszi laktanya – Szép Juhászné – János-hegy – Tüdőszanatórium – Virágvölgy – Csillebérc (1948-tól a rendszerváltásig úttörőtábor volt itt) – Központi Fizikai Kutató Intézet, aztán visszafele fordulva Nagyszénászug – Makkosmária – Magyar Honvédség Rehabilitációs és Utókezelő Intézete (néhány éve még MÁV Szanatórium), Országos Rehabilitációs Intézet. (egykor Fodor Szanatórium).
Ezek mellett még 1949-ben megépült Gyermekvasút –észak-déli irányban átszeli az erdőt –, melynek három vasútállomása van a Budakeszierdőben.
A Normafa, mely a Margitszigettel és a Városligettel együtt Budapest leglátogatottabb kirándulóhelye napjainkban is, a Budakeszierdő túlfelével határos. Két fontos történelmi útvonal is érinti a Budakeszierdőt: az egyik Makkosmáriától a Normafáig halad, ma ez egy szakaszon turistaútvonal – zöld kereszt jelzéssel –, a másik pedig a forgalmas Budakeszi út.
Mindkettő már a középkor óta használatban volt, a mai Budakeszi helyén lévő Alsó- és Felsőkeszi falvak lakosainak jelentettek összeköttetést Buda városával. Leggyakrabban kereskedők használták ezeket. A Budakeszierdő – és általában véve a Budai-hegység – mai erdőterülete 1990 környékén nyerte el jelenlegi nagyságát, azóta nincs érdemi változás.
A városi erdők szerepe ugyanakkor – a klímaváltozás és az ökológiai válság új kihívásai miatt – ma még inkább felértékelődik, mint a századfordulón. Az egyik legfontosabb kincs, amit ezek az erdők nyújtanak, az továbbra is a friss levegő: nem véletlen, hogy annak idején két egészségügyi intézmény is létesült tüdőbetegek számára.
Horváth Jenő
FORRÁS: PESTBUDA.HU, AMIKISVAROSUNK.HU, BUDAKESZI CSALÁDI MAGAZIN, FORTEPAN.HU, ADOMÁNYOZÓ: BOR DEZSŐ