Berecz András előadása Mese a meséről… címmel
Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató, előadóművész a Mese a meséről… című estjén olyan énekeket, meséket mond el, melyekben nemcsak magyar, de távoli és hajdani közösségek is vallanak a mesemondásról, a meséről, a szóról. Magyar huszár, kínai császár fattya, ír udvari bolond, görög vándor bőre alá bújva talán őt magát halljuk – önmagát és közönségét csipkedve-csiklandozva – sok ezer éves mesterségén tűnődni.
Fehérváry Krisztina 2011-ben készített interjút a Folkrádióban, ahol Berecz András így nyilatkozott: „Meséink java az én szememben: egy-egy „tájvédelmi körzet”. Érdemes barangolni benne, közel hajolni, megízlelni minden szavát, szüneteibe beleszippantani. Ha valaki ezt a nyelvet beszéli, érdemes megismernie. Az idébb-odább rakható embert mindenesetre úgy kell nevelni, hogy ezzel semmiképpen ne találkozzék. Megronthatja. Aki népmeséinket szereti, egy kicsit már hazánkat is szereti. Nekem fontosabb, hogy a mesét át tudjam adni elevenen. Hogy ő magáért beszéljen. Többet dolgozik a mese énrajtam, mint én a mesén, így szerződtünk. Azért megpróbálok felsorolni néhány „pozitívumot”. A mesék, főleg az úgynevezett „tündérmesék” küzdelmet és irgalmat, vitézséget és becsületet tanítanak. Igaz szerelemre készítenek. Vigaszt is nyújtanak. Jól felépített, tömör és tartalmas beszédre nevelnek. Ha a végtelen éjszakákon és milliókon kipróbált népmesék kiforrott, tömörítő, képes gondolkozása vérré válik, a lényegre törő és lélekismerő beszédnek nyújt védelmet. Nagy szükség van rá ma, mikor sikeres az üres szó, a parádésan csomagolt üres beszéd.
A mesemondó arra jó, hogy a meséket frissen tartsa. Új életet leheljen beléjük. Olyan, mint a kincstárnok, számon tarja, ide- odarakosgatja őket, egész életében köztük matat. Nem győz betelni velük. Fényesítgeti, csiszolgatja őket. Újak után jár.”
Berecz András előadása Mese a meséről… címmel 2018. november 21-én, szerdán 19 órakor látható az Erkel Ferenc Művelődési Központban.
Forrás: Bereczandras.hu