Lakossági fórum az általános iskolai német nemzetiségi oktatásról

November 7-én, szerdán az Erkel Ferenc Művelődési Központban Schrotti János, Budakeszi Város Német Önkormányzatának elnöke fórumot tartott egy német nemzetiségi iskola alapításának lehetőségeiről. A fórumon részt vett Lampel László, az Országos Német Önkormányzat oktatási szakértője is.

17 órától a Széchenyi István Általános Iskola pedagógusai és a város vezetői hallgathatták meg az előadók által felsorakoztatott érveket a német nemzetiségi iskola alapítása mellett, majd 18 órától a szülők is csatlakoztak a hallgatósághoz. Dr. Győri Ottilia polgármester, Bakács Bernadett alpolgármester és dr. Szelenczy Gabriella jegyző mellett a fórumon vendégként részt vett Sárközi Márta, az Érdi Tankerületi igazgatója is.

Schrotti János felszólalásában elmondta, a Német Önkormányzat szeretne az önálló fenntartójává válni a SZIA-ban folyó nemzetiségi oktatásnak. Ez 12 nemzetiségi osztályt jelentene, ami további 4 osztállyal bővíthető lenne. Elhangzott, hogy ennek az infrastrukturális és egyéb feltételeit még tisztázni kell, minderről további tárgyalásokat kívánnak folytatni az épület jelenlegi tulajdonosával, Budakeszi Város Önkormányzatával, illetve a fenntartó Klebelsberg Központtal.

Schrotti János szerint a lényeg, hogy nem egy teljesen más elveken, oktatási rendszerrel működő intézményt szeretnének létre hozni, hanem a meglévőt szeretnék átvenni, majd fokozatosan átalakítani. A cél a nemzetiségi oktatás fejlesztése, azonban egy nemzetiségi gimnázium létrehozását nem tervezik, mivel a környező települések közül Biatorbágy és Budaörs is jelezte, hogy szeretnének ilyen intézményeket alapítani, tette hozzá Budakeszi Város Német Önkormányzatának elnöke. Lampel László a pedagógusok kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő, és az általános iskolai diákok továbbra is egy épületben tanulnának, így szerinte nem kell a gyerekek elszeparálódásától tartani. A szakértő hozzátette, az új helyzetben a tankerületi iskolai körzethatárok kialakítása az intézményfenntartók megállapodásától függ majd.

Az azonban biztos, tette hozzá Lampel László, hogy a magukat a német nemzetiséghez tartozónak vallókat az intézménynek kötelezően fel kell vennie, illetve azokat a körzetbe tartozókat is, akik úgy nyilatkoznak, hogy elfogadják a nemzetiségi oktatást. Szülői és pedagógusi kérdésekre válaszolva a szakértő úgy fogalmazott, a német nemzetiségi önkormányzatnak több lehetősége lesz plusz forrásokat bevonni a nemzetiségi iskola finanszírozásába, mint amennyit a jelenlegi iskolának a fenntartó biztosítani tud, konkrét számokat azonban az oktatási szakértő nem tudott mondani.

A körzethatárokkal kapcsolatban felszólalt Sárközi Márta az Érdi Tankerület igazgatója is, aki azt hangsúlyozta, megoldható, hogy csak budakeszi illetőségű gyermekeket vegyenek fel a nemzetiségi iskolába. A nemzetiségi osztályok átvételét egy új nemzetiségi iskolába ahhoz a feltételhez kötné, hogy az köteles legyen ellátni az integrált, sajátos nevelésű, igényű gyermekeket is.

Nem tehetik tehát meg, hogy a problémásabb gyerekeket „áttolják” az általános iskolába, tette hozzá Sárközi Márta. A fórumon többek között elhangzott az is, hogy a kezdeti években nem alkalmaznának német anyanyelvű tanárokat, de a későbbiekben ez is szóba kerülhetne. A szakértő szerint a jelenleg nemzetiségi osztályba járó, de nem német nemzetiségű diákok semmilyen körülmények között sem kényszerülnének arra, hogy akaratuk ellenére a továbbiakban az általános iskolát válasszák.

Schrotti János azt hangsúlyozta, a mostani fórummal az volt a céljuk, hogy eloszlassák a téves információkat. A német önkormányzat első számú céljának nevezte, hogy a Tarkabarka/Kunterbunt Óvoda után egy német nemzetiségi iskola fenntartójává is válhassanak. Budakeszi Város Német Önkormányzatának elnöke zárásként megerősítette, minden lényegi kérdést még egyeztetniük kell, a döntéseket pedig csakis az épület jelenlegi tulajdonosával, Budakeszi Város Önkormányzatával, illetve a fenntartó Klebelsberg Központtal közösen hozhatják meg.