Budakeszin a kommunizmus áldozataira emlékeztünk
A szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt mintegy 600 ezer magyar közül minden harmadik, vagyis 200 ezer honfitársunk életét vesztette. A szovjetek által megszállt országokban szinte mindenki érintett volt: vagy úgy, hogy családtagokat veszített, vagy a bebörtönzés, kitelepítés, kényszermunkatáborok, kollektivizálás és a padlássöprés által, és a sor hosszan folytatható. Ez ellen lázadtak fel a magyarok 1956-ban, itt Budakeszin is – mondta megemlékezésében ‘Sigmond Bertalan alpolgármester. Majd így folytatta:
„Márity László és felesége 1956 október 13-án házasodtak össze. Kerek tíz nappal a forradalom felemelő, de egyúttal tragikus eseményei előtt. Október 26-án Márity Lászlót végzetes lövés érte, hosszú szenvedés után ’57 március 14-én belehalt sérüléseibe. A fiatal Márity Lászlóné alig 5 havi házasság után megözvegyült. Boldogságra készült.
A Sziklai Sándor ávós ezredes halálát megdöbbentően súlyos ítéletekkel torolták meg: a koncepciós perben 17 budakeszi lakost ítéltek el. Kivégezték Takács Kálmánt és Bokor Jánost. További 4 embert halálra, akik disszidáltak.
hat embert életfogytiglanra, és öt főt 5-15 évig terjedő szabadságvesztésre.
Többségükben szerény körülmények között élő, büntetlen előéletű fiatal munkásemberek voltak.
A bebörtönzöttek 5-15 év után szabadultak, ők és családjaik a rendszerváltást követő rehabilitálásukig viselték büntetésük hátrányos következményeit.
Megbélyegzett emberek, tönkretett életek – ők a kommunista diktatúra áldozatai!”