Kedves Szülők!
Az Árpád iskolaépületben a nyár folyamán digitális- és szerverfejlesztési munkálatok folynak, mely több rendszerünket is érinti, többek között a telefonhálózatot.
Fent említett ügyből kifolyólag ügyeleti napokon a vonalas számunk lehet, hogy nem lesz elérhető, ez esetben kérjük a következő mobilszámon keressenek Bennünket: +36 30 729 2758
Email címünk változatlan: szia.budakeszi@gmail.com
Köszönjük az együttműködést, megértést!
Ölveczki Sebestyén a Rákóczi utca 73. szám alatti családi házban lakáséttermet működtet. Itt él feleségével és kétéves kisfiával, akinek már saját játék grillezője van.
A hely neve Briquette, ami utal a faszénre, ami a fő „fűszerük”. Sikerük titka a mindent átható minőség és profizmus. Gratulálok !
Kedves Betegeink!
A mai napon felszerelték az új gyógytorna rendelőbe a REDCORD mozgásterápiás eszközt! A Redcord előnyei:
1. kötelek által nyújtott instabilitás, melynek mértéke mindenkire adaptálható a hevederek alkalmazásával
2. zárt kinetikus láncú gyakorlatok végeztetésének lehetősége az egész testen
3. saját testsúly/részterhelés
4. több ízületre, akár az egész testre kiterjedő mozgások
5. stabilizáló izmok fokozott aktivitása a testhelyzetek és az instabil közeg következtében
6. agonisták és antagonisták egyidejű kontrakciója
7. ízületekre ható nyíróerő csökkenése
8. mozgásszabadság, 3D-ban végezhető gyakorlatok
9. precíz, kontrolált mozgások, melyek nehézsége mindenkire adaptálható.
Illetve megérkezett a LÖKÉSHULLÁM-TERÁPIÁS ESZKÖZ is!
Ezek a fejlesztések is az Önök egészségét szolgálják! Köszönjük a támogatást!
Pócza Péter dr., intézményvezető
Kapcsolódó:
Nyári Művésztelep lesz július 31-tól augusztus 4-ig a Polgármesteri Hivatalban. Erről egyeztettünk a szervező Keszi-Art Egyesület vezetőivel.Önkormányzatunk ajándékba kapott egy festményt Serényi H. Zsigmond képzőművésztől, amit ma vehettem át. Köszönjük, ezzel is gazdagodik önkormányaztunk művészeti gyűjteménye.
A természetfilmezésnek kevés olyan nagyszerű, karakteres alakja van, mint a most 97. életévét betöltő David Attenborough. Filmjein és könyvein keresztül milliók kerültek közelebb a minket körülölelő élővilághoz. Trilógiájának első két darabja: Élet a Földön és Az élő bolygó, a zárókötetet az állatok viselkedésének szentelte. Az élet erőpróbái Attenborough szerint az egyed- és fajfenntartásért folytatott küzdelem eseményeit mutatja be, amelyek éppoly változatosak, mint maga az állatvilág.
Már a születés is nagy erőpróba: az életképesség első megmutatkozása, ahogy később az utódok nevelése, gondozása, az otthonteremtés, amely bizonyos madárfajoknál az udvarlás része is. Számos erőpróbát kell kiállniuk az állatoknak, hogy a genetikai versenyben győztesek legyenek, s ehhez az évszázadok során bizonyos fajok passzív, mások aktív stratégiákat dolgoztak ki. A születéstől indulva jutunk el újra a születésig, mintegy szemléltetve a folytonos, soha meg nem szűnő korforgást, mely a bolygó élővilágára jellemző, s melynek neve: élet. A könyv 30 év után jelenik meg újra, ezúttal átdolgozott, javított kiadásban, melyhez új fordítás is társult.
Lehoczki Katalin
Budakeszi Hírmondó 2023. június
Olvasna valami jót? Könyvtárunk friss beszerzéseit az alábbi linken érheti el
Filó Kristóf atyát, a Budakeszi Havas Boldogasszony-templom köztiszteletű plébánosát, Budakeszi díszpolgárát most nem mint híveit szolgáló papot kereste meg a Budakeszi Hírmondó. Ebben a könnyedebb hangvételű interjúban főzésszeretetéről, konyhai titkairól faggattuk őt. Már a plébánián kialakított konyhájának látványa is sokat elárul a külső szemlélőnek arról, hogy Kristóf atya számára mit is jelent ez a szenvedély.
Cikkünknek az ad külön aktualitást, hogy megjelent az Így főznek a magyar katolikusok – 52 hét, 52 recept című album, melyben katolikus főpásztorok, papok -köztük Kristóf atya – és világi hívek mesélnek magukról és kedvenc ételeikről. A kiadvány megvásárlása az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon és a bakonyszűcsi Daganatos Gyermekek Lelki Rehabilitációs Otthonát is támogatáshoz segíti. A kiadványt a Magyar Kurír forgalmazza és az Új Ember könyvesboltban, illetve online könyváruházban érhető el. Egy későbbi lapszámunkban tervezünk Kristóf atyával egy másik beszélgetést is, amely a klasszikus zene szeretetéről szól majd.
Mióta hobbija a főzés, és úgy általában a gasztronómia?
Filó Kristóf: Gyerekkoromban muszájból kezdtem el csinálni. Családunkban be volt osztva, hogy a testvéreimmel ki, hol segít a szüleinknek. Nekem vasárnap az anyám mellett volt a helyem, és bár egyáltalán nem örültem ennek, a konyhai alap dolgokat ott tanultam meg, és részben ma is ebből élek. Nem tudom, hogy lehet-e ezt egyáltalán hobbinak nevezni az én főzés tudományomat. Ez részben olyan megkerülhetetlen, mindennapi feladat az életben. Persze tudnék rendelni is, de azt bevallom őszintén, nem eszem meg, pedig nem vagyok finnyás, hisz legjobban az egyszerű parasztételeket szeretem, bár azért egy Wellington-bélszín elkészítése sem okoz gondot. Ma éppen granadír marsot (krumplis tészta) főztem, saját készítésű csalamádéval. Ám nem csak magamnak főzök ebédet rendszeresen, hanem a diakónus úrnak és a makkosi gondnoknak is.
Amit hobbinak neveznék ebben a főzésben, az inkább az, hogy szeretek örömet szerezni az embereknek. Mindenki azt mondja, hogy nagyon finom, nagyon jó, amit csinálok.
Ünnepi, rendkívüli alkalmakkor is főz?
F. K.: Én szoktam főzni akkor is az ebédet, ha bérmáláskor vagy a makkosi búcsúra jön Spányi Antal megyés püspök úr.
Farsangi fánkjának nagy a híre!
F. K.: Fánkot sütni nem nagy durranás, de azért megvannak ennek is a titkai. Farsang idején baráti társasággal, fiatalokkal több turnus bemutató fánksütést szoktam csinálni. Hát tudja, fél órát dagasztani…! 76 éves vagyok! Utána a karomat alig bírtam felemelni, de nagyon szeretem csinálni!
Nem lett volna könnyebb egy keverő géppel?
F. K.: Van nekem nagyon komoly gépem, de ezt kézzel kell csinálni, úgy a legjobb!
Milyen lekvárral ették meg?
F. K.: Rummal ízesített, saját befőzésű, felmelegített baracklekvárral.
Mi volt eddig a legkülönlegesebb étel, amit elkészített?
F. K.: Nem tudom, mi számít különlegesnek! Nagyon szeretem a steakeket, az egy külön tudomány! Nem mindenki tud steaket sütni. És nagyon szeretem a savanyú káposztából készült ételeket. Én magam készítem a savanyú káposztát. Minden év novemberében 30 kg-ot savanyítok borssal, köménnyel, birsalmával. Csak kevés sót teszek bele, így aztán főzés előtt nem kell kimosni. Karácsonykor már abból készül a töltött káposzta. Nem különleges savanyúság az almapaprika, de a barátaim nagyon kedvelik. 5 literes üvegekben viszik tőlem. Minden évben megkérdezik: „Van még?” Nagyon egyszerű a receptje. Mikor még Érden voltam esperes a 80-as, 90-es években, volt ott egy akkor már ritkaságszámba menő szénfuvarozó- költöztető lovas kocsis, akinek a feleségétől kaptam ezt a máig élő receptet, mely mindenféle savanyúság (uborka, csalamádé stb.) elkészítéséhez használható. 10 dkg jódozatlan asztali sót, 6 evőkanál kristálycukrot, 3 evőkanál mézet, egy csapott kanál borként, 1,8 liter hideg vizet és ecetet ösz-szekeverek és ráöntöm az üvegekben elhelyezett paprikákra, melyeket aztán lefedek és felteszem őket a polcra. Akár 2 év után is citromsárgán virít a paprika az üvegekben.
Ha már steak, ahhoz dukál sokszínű saláta is, finom öntettel! Gondolom ebben is nagy a jártassága…
F. K.: A steak egy különös, rendkívül finom étel, amel-lé harsány köretet, salátát nem kell csinálni. A legegyszerűbb és a legszokásosabb a Yorkshire puding. Lehet mellé vajon párolt zöldség vagy április-májusban spárga hollandi mártással. Klasszikus salátákat ehhez nem adnék.
Süteményeket is készít?
F. K.: Fánkot, pogácsát sütök, de nem vagyok édesszájú! Én a savanyút és keserűt kedvelem! Szoktam gyomorkeserűt is csinálni. A Péter-Pál-nap előtt leszedett, még zsenge zöld diót vodkával felöntöm, és otthagyom több hétig, aztán főzök egy jó adag karamellt, melyre a meg-keményedése után ráöntöm a vodkás, fekete diólevet. Ezt kis lángon megmelegítem, és egy csomó gyógynövényt (üröm- és benedekfű, tárnis-, angyalgyökér, stb.) teszek bele és két hétig állni hagyom, majd leszűröm és kész. Néha azért édességet is csinálunk két barátommal. Karácsony előtt, 23-án 160 db trüffelt készítettünk, a legkülönfélébb ízesítéssel – mogyorós, marcipános, rumos meggyes, keserű mandulás stb.
Mi a véleménye erről a csupa csoda, sztárséfes világunkról, melyet a nap 24 órájában önt elénk a média?
F. K.: Ezekkel csak egy hiba van: ha ezeket a szemnek csodálatos ételeket valaki megpróbálja otthon is megcsinálni, többsége ehetetlen lesz. Az csak egy nagy hókuszpókusz, amit ott látunk. Persze vannak kivételek. Magyarországon pl. Borbás Marcsi és Szél Tamás főzőműsorait nagyon szeretem nézni, bár ezek az adások általában egybeesnek a szombat délutáni miséimmel, így aztán csak ritkán láthatom őket.
Azt hiszem illő, hogy ezzel a kérdéssel zárjam ezt a beszélgetést. A Szentírás lapjain az evés nemcsak mint a mindennapok rendjébe illeszkedő rítus jelenik meg, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap. A húsvéti ünnepek kapcsán ennek különös jelentősége van.
F. K.: Az étkezésben mindig van valami szakral itás. Hogy kezdi Jézus a pályáját? Kánai menyegző. És hogy fejezi be? Utolsó vacsora. És közben mindig látjuk, hogy itt eszik, ott eszik. Az ellenségei azt mondják, hogy falánk, borissza ember, pedig ő csak szerette az életet. Ennek a szakralitásnak megmaradtak bizonyos szeletei a mai világban is, melyről az embereknek nincs tudomása, hogy ez miből is ered. Például, ha vendéglőbe bemegyünk, az az első, hogy üres asztalt keresünk, mert nem eszünk akárkivel. A vallásos ember – nem csak a keresztény – megköszöni az ételt Istennek, és kéri az ennivalójára az áldását. Jézus is, amikor azt mondja, hogy ,,Veletek maradok a világ végéig”, kezünkbe ad egy darab kenyeret, meg egy pohár bort. Ezen kívül még igen sok megnyilatkozási formája van az étkezés szakralitásának, amit a folklór megőrzött.
Horváth Jenő
Budakeszi Állami Általános Fiúiskola 1958-ban végzett VII/a és VIII/b osztályos tanulói 2023. május 4-én osztálytalálkozót tartottunk a Budakeszi Pizzériában. Óriási élmény volt újra együtt ünnepelni, együtt lenni a 65-ik évfordulón. Nosztalgikus hangulatban idéztük fel a múltat, a gyermekkori csínytevéseket, az egykoron együtt töltött diákéveket. Az élet sokfelé sodort bennünket, sajnos már sokan nincsenek közöttünk. Rájuk és elhunyt tanárainkra szeretettel emlékeztünk. A találkozó során sorsok, élethelyzetek mesélődtek el.
„A diákkori események ugyan halványodnak, de az érzést, az emlékeket örökké a szívünkben őrizzük!”
Üdvözlettel:
Barabási Márton és Osgyáni István szervezők
Egy nem megfelelő műszaki állapotban lévő és túlsúlyos kisteherautó az este folyamán az Erdő utcáról a Fő utca felé tartva felhajtott a járdára és jelentős anyagi kárt okozott.
A helyszínről elhajtott és a rendőreink fogták el.
Szerencsére személyi sérülés nem történt!
A városunkban élő, ide született budakeszi őslakos Kocsis Gábort egy véletlen folytán a Facebookon „fedeztem fel”. Nem mindennapi élettörténete alighanem sok olvasónk figyelmét keltheti fel. És ha még azt is hozzáteszem, hogy hasznaldfel.hu internetes portálja Facebook oldalának 216 ezer követője van, akkor úgy gondolom, még jobban felcsigázom az érdeklődést.
Hol kezdjük?
Kocsis Gábor: Talán a harcművészetnél, melyet 8 éves koromban kezdtem el gyakorolni. A taekwon-do nemcsak egy mozgásforma, hanem egy életszemlélet is, mely segíti a mentális-, lelki-, fizikai erő felszabadítását. Itt nem elvont fogalmakra, hanem a mindennapi életben is alkalmazható dolgokra érdemes gondolni. Megtanultam például, hogy annyit vehetik ki valamiből, amennyi munkát beletettem, megadom a tiszteletet más embereknek – annak is, akit tanítok -, és minden élőnek, és ha azt gondolom, hogy valamit már nem bírok tovább csinálni, akkor még legalább ugyanannyit bírok, mint amennyit addig megtettem.
Nem mondható szokványosnak a címben olvasható foglakozása: űrkutató mérnök…
K. G.: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportjában műholdfedélzeti elektronika fejlesztéssel foglalkoztam. Beleláttam valamenynyire az űrkutatás tudományos részébe is, de alapvetően mérnökként dolgoztam.
Ön nem politikus, nem ismert művész vagy sportoló, de még csak nem is botrányhős, celeb, mégis Face-book oldalának 216 ezer követője van. Elképesztően magas ez a szám! De miképpen lesz egy négydanos, teakwondós űrkutató mérnöknek ilyen nagy érdeklődést kiváltó weboldala?
K. G.: 2011-ben, 28 évesen, vezetés közben ért egy stroke. Ültem az autóban, szinte magatehetetlenül úgy, hogy előtte a testem semmi előjelét nem adta annak, hogy baj lesz. Dolgoztam, sportoltam, éltem, nevettem, majd egyik percről a másikra összeomlott az életem. Innen indul a története a hasznaldfel.hu weboldalamnak. Az volt a szerencsém, hogy kriptogénnek, vagyis orvosilag megmagyarázhatatlannak minősítették a stroke-omat. Nem volt genetikai oka, trombózis vagy más testi előzmény sem történt, az orvosok tanácstalanul tárták szét karjukat, így aztán kénytelen voltam magamba nézni. Ha senkire, semmire sem foghatom a történteket, akkor valahol csak én lehetek az, aki mindezt okozta magának. Elzáródásos stroke-om volt, ami azt jelenti, hogy ahol a vérrög vagy vérlemezke elzárta az oxigénben dús vér útját, ott meghalt az agyamnak egy része. Annak a funkcióját viszont átvette az agy egy másik területe, így gyorsan visszajöttek ezek az elvesztett képességeim. Ilyen csodákra is képes az agyunk.
A stroke-om után jött a feldolgozási folyamat. Sokat sétáltam Budakeszi utcáin és az erdőben, közben pedig rengeteg gondolat jött, amely segített perspektívába helyeznem ezt a váratlan csapást, és rájönnöm, hogy hol csúsztam le erről az Élet nevű játékról. Például rendszeresen végiggyalogoltam a járdaszegélyeken, hogy a stroke után elveszett egyensúlyérzékemet visszaszerezzem, és az egyik ilyen alkalommal ismertem fel, hogy pontosan úgy éltem addig az életemet, ahogyan a járdaszegélyen is végigmentem: csak arra koncentráltam, hogy ne hibázzak és végigjussak, közben viszont lemaradtam szinte minden csodálatos dologról, amit az úton láthattam volna.
Tehát ez a gyógyulási, feldolgozási folyamat vezetett oda, hogy elindította a weblapját?
K. G.: Igen, a saját lelki felépülésem érlelte meg bennem azt a gondolatot, hogy szeretnék a tapasztalataimból az embereknek visszaadni, hogy másoknak már ne kelljen olyan kemény harcokat megvívniuk. Felhasználtam, egyfajta erőforrásként tekintettem mindenre, ami velem történt, ezért is lett az oldalam neve „Használd fel”.
Magam sem gondoltam volna, hogy ekkora igény lesz egy ilyen jellegű weboldalra. A 2013-as elindulás óta több mint 1000 írásomat tettem közzé, a blogomat mostanra már tízezrek olvassák rendszeresen. De továbbra is ugyanazt gondolom, amit az indulásakor: ha csak egyetlen embernek is tudok segíteni, már megérte.
A hasznaldfel.hu azért jött létre, hogy értéket adjon az embereknek, segítsen a negatív tapasztalatok által fejlődni, szebbé varázsolva az életet. Szeretem megtalálni az élet apró csodáit; a világra irányuló gyermeki kíváncsiságot máig nem nőttem ki és nem is fogom. Megfigyelem a természet működését, figyelek az emberekre az utcán, nyitott vagyok arra, amit látok, így nagyon sok témát ad az élet az írásaimhoz.
(Néhány cikk címe a hasznaldfel.hu oldalán: „Gyerekek, gyerekek…. -15 dolog, amit a kisgyerekek jobban csinálnak nálad”, „Beszélgetések a kutyámmal”, „Amikor rád öntik a szemetet – avagy hogyan kezeld hatékonyan mások dühkitöréseit?”)
Ma már ez az oldal sokkal többről szól, mint a stroke!
K. G.: Napjainkban már alig szól a stroke-ról, sokkal inkább emberi kapcsolati nehézségekről, konfliktushelyzetek megoldásáról, saját belső vívódásainkra adott válaszokról. Így lettem az évek során coach, mentális segítő. Rájöttem, hogy ez az utam, nem pedig a számomra egyébként kedvelt mérnöki munka. Azt végleg feladtam, ami nem ment könnyen, hiszen a legnehezebb döntéseket általában nem a fontos és a nem fontos, hanem a fontos és az igazán fontos között hozzuk meg.
És végül egy kérés. Akik ismerik önt, tudják, hogy van három hihetetlenül fegyelmezett kutyája: Lord, Gertrúd és Gréta. Mutassa be őket nekünk!
K. G.: Mindhárman mentett kutyák, akikkel csúnyán elbántak embertársaink. Lordot egy sintértelepről hoztuk el a kivégzése elől. Két fogadott testvérét, Gertrúdot és Grétát kidobták 3-4 hetesen a pusztába, nem élték volna túl az éjszakát sem, ha nem találja meg őket a párom egy ismerőse. Hogy miért ilyen fegyelmezettek? Nem olyan nagy titok ez. Következetesség, bizonyos mértékű keménység és rengeteg szeretet. Csupán ennyi. Ezért van az, hogy például leülnek az úttest szélén akkor is, ha nem jön autó, mert következetesen tudják, hogy ez egy szabály, amiből nem engedek. Bármikor megjelenhet egy jármű, ezért csak akkor megyünk át az úton, amikor azt biztonságosnak ítélem meg és engedélyt adok az indulásra. Mindemellett az csak a látszat, hogy én tanítom őket fontos dolgokra, mert fordítva ez sokkal inkább igaz. Rengeteget tanultam a három kutyámtól a konfliktusok kezeléséről, a pillanat megéléséről, a belső egyensúly megtalálásáról – és összességében a nagybetűs Életről.
Horváth Jenő
