A fejlesztéshez a kormány 12 millió, a város 5 millió, helyi vállalkozók és lakók 3 millió forintot biztosítottak.
Köszönöm Győri Ottilia polgármester asszony és kollégái munkáját, illetve a helyi vállalkozók és lakók támogatását! A budakörnyéki játszóterek felújítását folytatjuk!
Visszatekintés
Ha valaki tizenöt év távollét után látogatna el Budakeszire, számos településrészre rá sem ismerne! Településünkön az elmúlt tizennégy év alatt teljes városrészek öltöttek új, szebb arcot. Érdemes felidézni, honnan indultunk 2010-ben, és mire vagyunk a legbüszkébbek az elmúlt másfél évtizedből.
Lakosságarányosan a legtöbb forrást Makkosmária városrész fejlesztésére fordítottuk.
Ez a korábban hétvégiházas, kertes településrész a rendszerváltást követően robbanás szerűen benépesült, így sok feladatunk volt és van jelenleg is a szükséges infrastruktúra megteremtésére.
Végzőseink és szüleik a mai napon hagyományteremtő szándékkal fáklyás felvonulást szerveztek Makkosmáriára, hogy hálát adjanak az elmúlt évekért, és kérjék Isten segítségét az előttük álló feladathoz, megmérettetéshez.
2. választókerület • Fidesz-KDNP
Tisztelt Választópolgárok!
Az első szó a köszöneté, hiszen hét alkalommal is megtiszteltek bizalmukkal, így már 1994 óta lehetek az Önök képviselője Budakeszi 2. számú választókerületében. Ez idő alatt több tisztségben szolgáltam városunkat: az előző ciklusban alpolgármester voltam, jelenleg a Közlekedési és Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság alelnöke vagyok. A három évtizednyi képviselőség során rengeteg tudást és tapasztalatot halmoztam fel. Nagyban segíti az önkormányzati munkámat az is, hogy születésem óta Budakeszin élek, jól ismerem városunkat, az itt élők szükségleteit, gondjait, és osztozhatok örömeikben. Legtöbbjük személyes jó ismerősöm. Családommal választókerületünkben, a Rózsa közben élek, feleségemmel három gyermeket nevelünk. A Közlekedéstudományi Intézet munkatársaként az Építési és Közlekedési Minisztériumban dolgozom. Itt munkám során lehetőségem van rálátni a közigazgatás magasabb szintjére, valamint további gyakorlatot szerezni a szolgáltatói és önkormányzati szféra szereplőivel való együttműködésben, a kormányzati döntéshozatali és a jogalkotói munka előkészítésében. A jelenlegi ciklus kezdetén, 2019-ben komoly célokat tűztünk ki magunk elé. Akkor még nem számítottunk olyan váratlan, az egész országot komoly kihívások elé állító problémákra, mint a pandémia (covid) vagy a háborús szankciók következményei. Ezek tükrében különösen értékesek azok az eredmények, amelyeket fel tud mutatni városunk, függetlenül attól, hogy azokat saját erőből, saját forrásból vagy kormányzati segítséggel valósítottuk meg. Lényeg, hogy mindez Budakeszi és lakói érdekeit szolgálja! Városi szinten ilyen, kimagasló fejlesztésnek tekintem például a szakorvosi ellátás létrehozását és folyamatos bővítését, a tanuszoda megépítését vagy a vállalkozói park létrehozását. Választókerületemben több fejlesztés is megvalósult: egyebek mellett sikerült végre eltávolíttatni a Kossuth és Erdő utca találkozásánál éktelenkedő trafóoszlopot a rajta lévő trafóval és a kapcsolódó vezetékekkel, új burkolattal láttuk el a Jókai, a Kossuth és a Táncsics utcát, kiemelt megvilágítással és villogó jelzéssel biztonságosabbá tettük a Fő utcán az Erdő utcai gyalogátkelőt, a Pátyi úton pedig már megkezdtük egy új zebra építését. Átépíttettük a piacot és rendeztük a környezetét. Hamarosan kezdődik az Erdő és Napsugár utca találkozásánál lévő rácsos víznyelő teljes átépítése. A Fő utca menti zöld területeken egyre több virágos szigetet láthatunk a BVV Kft. jóvoltából. Sajnos az Iskola köz vízelvezetésének és burkolatának teljes felújítására és a Fő utca páros oldalán lévő járdák átépítésére csak a következő ciklusban lesz lehetőség, de ezek előkészítése már megkezdődött.
A Közlekedési és Fejlesztési Bizottság elnökeként büszke vagyok arra, hogy – pártpolitikai és világnézeti hovatartozástól függetlenül -kiválóan együtt tudtunk működni a bizottság tagjaival, kizárólag a szakmai munkára koncentrálva. Ezúton is köszönöm a munkájukat és együttműködésüket!
Szűkebb szakterületemen, a közösségi közlekedés terén sokat léptünk előre az elmúlt ciklusokban és az utolsó években. Már kevesen emlékeznek arra, amikor csak egy 22-es járatunk volt a Dózsa térig. Ennek meghosszabbítása, a Lidl áruházhoz történő betérése, a 222-es szárnyjárat és a 922-es éjszakai járat, a Kelenföldre közlekedő 188 és 188E járat ma már mindenkinek természetes, de sokat kellett dolgozni érte. Mint ahogyan azért is, hogy végre olyan bérletünk legyen, amellyel immár Pest vármegyében és a fővárosban egyaránt igénybe tudjuk venni a közösségi közlekedést, és a 14 éven aluliak díjmentesen utazhassanak. A kék buszok vonalain ma már csak új, környezetbarát elektromos- és gáz meghajtású járművek közlekednek. A buszsávnak és a Dózsa téri végállomás áthelyezésének tervei elkészültek. Mindezek természetesen nem valósulhattak volna meg a kormányzattal való jó együttműködés nélkül, de Budakeszi kezdeményező, ösztökélő és teherviselő szerepe nélkül sem.
Olyan városban szeretnék élni, amelyben minden korosztály jól érzi magát. Azon dolgozom, hogy a gyerekeinknek Budakeszi ne csak a lakóhelyük, hanem szerethető otthonuk is lehessen! Képviselői és élettapasztalatomat, kapcsolatrendszeremet szeretném továbbra is a közösségünk szolgálata érdekében képviselőként kamatoztatni, ehhez kérem további szíves támogatásukat! Tisztelettel:
Ohr Alajos
Visszatekintés
Ha valaki tizenöt év távollét után látogatna el Budakeszire, számos településrészre rá sem ismerne! Településünkön az elmúlt tizennégy év alatt teljes városrészek öltöttek új, szebb arcot. Érdemes felidézni, honnan indultunk 2010-ben, és mire vagyunk a legbüszkébbek az elmúlt másfél évtizedből.
Új arcot öltött a déli városrész is.
Ennek egyik előfeltétele volt a régi szennyvíztelep bezárása, és a legkorszerűbb új, környezetbarát szennyvíztisztító építése (2015) a lakóövezettől távol.
2024. március 20-án rendeztük meg iskolánkban a házi vers-és prózamondó versenyt, melyre tanulóink hagyományosan jól felkészülten és izgatottan érkeztek☺️. Találkozónkat a SZIA Népdalfesztivál két kiemelkedő tehetsége, Vilcu Hadrian L’aurelius 5.a és Gömbös Zelda 4.a osztályos tanulók gyönyörű éneke nyitotta meg. Ezután kezdődhetett is a megmérettetés.😊
Annak ellenére, hogy mindenki gyönyörűen szerepelt, a zsűrinek döntenie kellett, hogy kik képviseljék iskolánkat a területi fordulón.
Íme a helyezettjeink:
1-2. évfolyam vers zsűri: Joóné Szász Mária, Papp Ildikó
1-2. évfolyam próza zsűri: Szántó Dóra, Dula Éva
3-4. évfolyam vers zsűri: Kiss Brigitta, Simon Katalin
3-4. évfolyam próza Zsűri: Szántó Dóra, Dula Éva
5-6. évfolyam vers zsűri: Havasi Gabriella, Knipper-Kékesi Andrea
5-6. évfolyam próza zsűri: Havasi Gabriella, Knipper-Kékesi Andrea
7-8. évfolyam vers zsűri: Illisz Balázs, Győri Krisztina Mária
7-8. évfolyam próza zsűri: Illisz Balázs, Győri Krisztina Mária
A területi fordulón első helyezettjeink képviselhették intézményünket, melyet Pátyon a Bocskai István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tartottak április 20-án.
Ujváry Luca 4.b osztályos tanuló III. helyezést ért el;🙌
Gratulálunk a helyezetteknek! Szép munka volt!🥰
Köszönjük a munkát a felkészítő pedagógusoknak és a zsűrinek!🫶
Merkl-Mihály Andrea (humán munkaközösség)
Dr. Dömötörné Papp Hargita 1. választókerület • Fidesz-KDNP
Tisztelt Budakesziek!
Köszönöm a lehetőséget, hogy beszámolhatok az első választási ciklusomban, 2019-ben megfogalmazott választási terveim megvalósításáról. Minden szempontból nehéz éveket hagyunk magunk mögött. Gondoljunk csak a COVID-dal kapcsolatos időszakra, amikor megismertük a home office rejtelmeit. A közelünkben dúló háború következményei is begyűrűztek napjainkba. Ennek ellenére, hihetetlen mértékben gyarapodott, szépült városunk, az itt élők örömére. Mágnesként vonzza a szép természeti környezet, a jó levegő a fővárosból kiköltözőket. Más településekkel ellentétben, itt egyre nő a gyereklétszám intézményeinkben. Szívemhez természetesen az oktatás és az oktatással kapcsolatos feladatok állnak a legközelebb. Oktatási stratégiát készíttettünk, a lakossági igények felmérése mellett. Javítottuk az óvodai és bölcsődei elhelyezés feltételeit. Új óvoda épül a régi Szivárvány Óvoda helyén. A Forfa épületét lebontották, és helyén a Wudisuli 4 tanteremmel gyarapodik. Mindkét beruházás kormányzati támogatással valósul meg. A lehetőségeinkhez mérten, javítottuk a közlekedés feltételeit. Gyalogátkelő épült a Tarkabarka Óvodánál. Elkészült a Kossuth köz vízelvezetése és útburkolata. A Himnuszszobor környezetét térburkolat teszi szebbé. Új aszfaltozást kapott az Erdő utca felső szakasza, valamint a Mezei Mária utca teljes hosszában. Útjavítás történt a Gyöngyvirág és Jókai utcában. A Petőfi utcában leomlott támfalat az eredeti állapotba sikerült helyreállítani. A Fő utca-Erkel utca kereszteződésénél lévő vízelvezetőre új rács került.
Köszönöm a támogatásukat! Kérem, hogy a továbbiakban is együtt szépítsük, tegyük még biztonságosabbá, élhetőbbé városunkat!
Dr. Dömötörné Papp Hargita
tel: +36 30 90 60 594
e-mail: hargita05@gmail.com
Visszatekintés
Ha valaki tizenöt év távollét után látogatna el Budakeszire, számos településrészre rá sem ismerne! Településünkön az elmúlt tizennégy év alatt teljes városrészek öltöttek új, szebb arcot. Érdemes felidézni, honnan indultunk 2010-ben, és mire vagyunk a legbüszkébbek az elmúlt másfél évtizedből.
Nézzük tehát időrendben, kezdve a Barackos városrésszel.
2011-ben a Márity László utat többnyire üres telkek övezték. A lakóingatlanok építésével párhuzamosan önkormányzatunk is megkezdte az intézményfejlesztést ezen a területen. A fejlesztések nem valósulhattak volna meg a kormány támogatása nélkül, azonban fontos leszögezni, hogy a támogatások nem maguktól érkeznek: valamennyi fejlesztést a városvezetés kezdeményezte, és minden egyes adóforint megszerzéséhez elszánt és kitartó érdekérvényesítő tevékenységre volt szükség.
Mint azt a 32. oldalon található beszámolóban is olvashatjuk, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium felért a csúcsra röplabdában, melynek nem volt számottevő múltja Budakeszin. Történetük a 2007/2008-as tanévben indult el, amikor „hét lány tanulónk kopogtatott a tanári ajtón…” – emlékezik vissza Balogh Dániel testnevelő tanár a kezdetekre. Vele készült interjúnkban ismerkedhetnek meg olvasóink a prohászkás röplabda sport páratlan sikereivel, akár romantikusnak is mondható történetével.
Három héttel ezelőtt taroltak a diákolimpia „B” kategóriás országos döntőjében a prohászkás lányok és fiúk. Kapunk egy rövid beszámolót?
Balogh Dániel: Pontosan 30 évvel ezelőtt rendezték meg az első, akkor még amatőr elnevezésű, ma már „B” kategóriásnak nevezett röplabda diákolimpiát, mely a versenyengedéllyel, játékosigazolással nem rendelkező tanulók országos bajnoksága. Az idei döntőt Debrecenben tartották, melyen 20-20 vármegyei és budapesti középiskola győztes leány és fiú csapata vett részt – mintegy 560-an (csapatonként 12 játékos + 2 kísérő). A háromnapos verseny során mind a leány, mind a fiú csapatunk bejutott a vasárnapi döntőbe. A lányok Békéscsaba ellen 3:0-ra, a fiúk a veszprémi Lovassy ellen 3:1-re győztek. A röplabda diákolimpiák 30 éves története során most fordult elő először, hogy a lányok és fiúk ugyanabból az iskolából győzzenek. Aki a mostani döntőn nézőként vagy szurkolóként ott volt, tanúsíthatja, hogy minőségi és a további évekre előremutató az a teljesítmény, amit ott láthatott a két csapatunktól. Több volt a belefektetett munka, az elköteleződés is a sportág iránt a diákjainkban, mint ami egy középiskolai „amatőr” csapattól elvárható lenne. Ezeknek a nagyszerű fia-CD tal sportolóknak ez az élete, úgy, hogy a kiemelkedő sportteljesítmény mellett, kiemelkedőek a tanulásban is. Nyugodtan mondhatjuk: csúcsra ért a Prohászkában a röplabda.
Ráadásul lányainknak ez már a második címvédése, azaz zsinórban a harmadik győzelmük. A fiúk pedig a tavalyi bronzérmet cserélték le egy még nemesebbre. Persze a kezdeti évek nehezebbek voltak, de kivártuk az időnket! Mindemellett tovább emeli a kedvenceink sikereinek fényét, hogy az országos döntőn résztvevő csapatok edzői egy belső szavazáson a fiúknál a legtechnikásabb játékos címet Szabó Jenő feladónknak adták, a lányoknál pedig Mrenkó Sára szélső ütő lett a legjobb támadójátékos..
A legjobb felkészítőkről is szavaztak?
B. D.: Nem, ott ez úgymond a bajnoki címhez jár, azaz a mindenkori győztes csapat edzője kapja meg. Így a srácoknál Szabó József edző és testnevelő kollégám kapta meg ezt az elismerést, a lányoknál pedig jómagam részesültem ebben a szakmai megbecsülésben. Fontos kiemelnem Nagy Blanka és Bunda Olivér szerepét is, akik edzőként szintén a csapatok mellett voltak Debrecenben.
Ilyen sikerek után joggal vetődik fel a kérdés, miképpen is indult el ez a történet?
B. D.: A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban 1991 szeptemberében kezdődött meg a tanítás. Tornatermünk hosszú éveken át – egészen az új tornacsarnok 2015. évi megépüléséig – a régi, nagyon kicsi, szűkös, ún. kápolna tornaterem volt, így sok éven át, inkább a szabadtéri lehetőségeinket kihasználva, a kézilabda és a foci voltak a meghatározó labdajátékok. Szép sikerekkel büszkélkedhettünk ezekben a sportágakban is.
Ilyen helyzetben egyáltalán, hogy jelenhetett meg a röplabda iránti igény?
B. D.: A 2007/2008-as tanévben hét lány tanulónk kopogtatott a tanári ajtón, hogy kísérjem el őket Nyíregyházára, a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége által szervezett mérkőzésekre. Kérdeztem tőlük, hogy milyen sportágról van szó? A válasz az volt, hogy röplabda! Én akkor csodálkozva kérdeztem vissza: röplabda? Finoman jeleztem nekik, biztos, hogy rossz helyre jöttek, mert nekem nagyjából semmi közöm a röplabdához. Mondták, hogy tudják, de azért keresnek, mert azt hallották, hogy „a tanár úr szabad lesz a hétvégén és nekik csak egy kísérő kell”. Hát, így kezdődött…
Elkísértem őket, nagyon jól éreztük magunkat. És akkor ott megfogott ennek a játéknak a miliője, engem, aki eddig csak fiúkkal, focival és maximum kosárlabdával foglalkoztam. Nyilván a lányokkal való munka is teljesen eltérő, hozzájuk is máshogy kellett, kell viszonyulnom. Velük tapasztaltam meg, hogy sokkal erősebben szükséges a lelki tényezőkkel foglalkozni az esetükben, mint egy fiúcsapatnál.
Tehát a hét lány kérésére és a nyíregyházi, váratlan kiruccanás hatására döntött úgy, hogy röplabda bázist fog megteremteni a Prohászkában – egy az ön számára addig idegen terepen -, ahol csak a kicsi és szűk, röplabdára tulajdonképpen alkalmatlan kápolna tornaterem állt rendelkezésükre?
B. D.: Nem volt ilyen elgondolás, a kezdetekben biztosan nem. Inkább csak megtörténtek a dolgok. Egykor a TF-en röplabdából is kellett vizsgáznom, de a nyíregyházi KIDS versenyig nem igazán foglalkoztam ezzel a sportággal. Ezért aztán újra leporoltam a szakkönyveket, utánajártam a legújabb oktatóvideóknak. Felkutattam, amiket el lehetett érni a TF-en keresztül. Eljártam az NB I-es MTK röplabda edzéseire, illetve kiváló kollégáimhoz, Dezső Bélához Budaörsre és Schulek Dávidhoz, aki a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium testnevelője. Az évek alatt aztán letettem a középfokú röplabda edzői sportoktatói vizsgát, és talán még az is előfordulhat, hogy a szakedzőit is el fogom kezdeni a TF-en, ki tudja!?
■ Nulláról indulva, elképesztően nehéz lehetett az első néhány év!
B. D.: A lányoknak és nekem is a tanulás évei jöttek. Sokat küzdöttünk. Az első években csak a régi kápolna tornateremben voltak az edzéseink, ami nagyon kicsi volt. Ez a hátrányos helyzet néha vicces szituációkat eredményezett: ha eljutottunk diákolimpiára és rendes szabvány pályán ment a mérkőzés, nem is mertek kimenni a lányok a pálya széleire, mert nem azokhoz a méretekhez voltak hozzászokva. Csak hogy érzékelje az olvasó, nálunk a pálya szélessége 6 méter, a hosz-szúsága 14,5 méter volt, a hivatalos nagypálya méretével szemben, amely 9 m x 18 m. És emellett még az alig 5 méteres belmagasság is szokatlan volt, a labdák nagyon hamar elérték a plafont… – viszont megtanultunk jól fogadni! Később lehetőséget kaptunk a SZIA tornatermében, ahol mi festettük fel a hivatalos méretű röplabdapálya vonalait, hogy a hajnali órákban ott edz-hessünk, mert csak akkor nem volt foglalt.
A Nagy Sándor József Gimnázium tornatermében is kaptunk edzési lehetőséget, ugyancsak nagyobb pályán, mint amilyen a mienk volt. Még most is nagyon hálásak vagyunk ezekért a lehetőségekért.
Aztán szép lassan kinőttük a diák sportkört, és ezt látva az akkori igazgató asszony, Kőrösiné dr. Merkl Hilda javasolta, hogy próbáljuk meg a jövőben egyesületi keretek között tovább csinálni a röplabdát. Ennek folyományaként 2010 óta a Budakeszin is ismert Balu Sport Egyesület (Baluswim) röplabda szakosztályaként működünk. Ezer hála és köszönet Visontai Balázs barátomnak, aki egyből megteremtette az egyesületi működés szükséges feltételeit. Bár játékosaink azóta sem leigazolt játékosok, de tagsági jogviszonyunk van a Magyar Röplabda Szövetséggel. Klasszikus utánpótlás-neveléssel foglalkozunk.
Ebben az évben a prohászkás lányok mellett a fiúk is a dobogó felső fokán álltak Debrecenben, első alkalommal. Mikor a 2007/2008-as tanévben elindult az előbbiekben megismert körülmények között a röplabdázás, még csak lányok űzték ezt a sportot. A fiúk mikor csatlakoztak?
B. D.: Egy-két év eltelt azért, míg a fiúk focihoz szokott ingerküszöbét sikerült meghaladni. És ebben azért nagy segítségemre voltak a csinos röplabdás lányok, hiszen ők csalogatták le a fiúkat az első edzésekre. Ha jól emlékszem, az első fiú csapatunk 2013-ban lépett pályára Taksonyban, és 2018-ra már a megye négy legjobb csapata között voltak a fiúk is.
Az elmúlt évek kiemelkedő eredményeit látva nem kétséges, hogy a szakosztályban kemény szakmai munka folyik, sok edzéssel.
B. D.: A legnagyobbaknál három labdás és egy atlé-tikai-erőnléti-koordinációs edzést tartunk heti négy alkalommal, mely már-már eléri az igazolt játékosok egyesületi edzésmunkáját.
Ehhez a munkához már kisebb szakmai bázis is szükséges. Kik ők?
B. D.: Kollégáim, volt tanítványaim, barátok jól összeszokott csapata. Pataki Katalin tanárnő és röplabda edző, ő az U15-ös korosztályért felel, a héten csapatával diákolimpia országos elődöntőn fog meccselni Nyíregyházán. Jelli Klára tanárnő, volt röplabdásom, aki az eggyel kisebbekkel készül, és szintén országos elődöntőbe jutott csapatával. Nagy Blanka, volt tanítványom, jelenleg harmadéves pszichológus hallgató, vele együtt dolgozunk a nagylányoknál. Hellner Donáta tanárnő, volt tanítványom, kiváló erőnléti edző. Kutasy Pali kollégám, aki a kisebb fiúkkal versenyzett ebben a tanévben, illetve ő foglalkozik azokkal a lányokkal, akiknek megtetszik a röplabda, és épp az első tapasztalataikat gyűjtik ebben a sportágban. Kovács Benedek jelenleg TF-es hallgató, aki a kezdő fiúkkal dolgozik. Szabó József testnevelő tanár és röplabda edző, egykori NB I-es játékos (Vasas, Miskolc, OSC), aki a fiú bajnokcsapat edzője. Bunda Olivér, aki a TF-es évekből a mentorom volt, röplabda szakedző végzettséggel rendelkezik, és a fiú és lány kiemelt csapatokkal is foglalkozik. Korábbi NB I-es játékos (Nyíregyháza, TFSE), aki a fiú utánpótlás válogatottnál is évekig dolgozott mint másodedző.
15 éve indult el a Prohászkában a röplabda. Gondolom, több játékosuk érettségi után kirepülve, igazolt játékos lett. Tudna mondani néhány nevet?
B. D.: Persze, elsőnek Schumicky Ilust, aki a Budaörsnél NB I-es játékos lett, ő nálunk kezdett röplabdázni, később pedig a Cisztereknél folytatta. Jelli Klára szintén a Budaörsnél játszott, illetve Nagy Blanka az érdi Deltánál lett NB II-es játékos. De nem szeretnék megfeledkezni Matkó Zsófiról (MTK) és Somkuti Vicáról (Győr) sem, akik klassz röplabdások lettek. És még számtalan tanítvány, akik az egyetemi csapatban folytatták tovább ezt az izgalmas játékot.
A teremröplabdázás mellett jelentős sikereket érnek el évről évre a Magyarországon is egyre népszerűbb strand röplabda diákolimpiákon is.
B. D.: Budakeszin sajnos nincs strandröplabda pálya – ó, bárcsak lehetne! -, ezért részben teremben készülünk, ami ugye egy kicsit fából vaskarika, részben pedig a Beach Sport SE Vadaskerti úti strandröplabda komplexumában bérlünk pályát alkalomszerűen. Igazán jó lenne, ha Budakeszin is megvalósulhatna legalább egy szabadtéri pálya! Sokat lendítene Budakeszi szabadidős sportolási lehetőségein, biztosan sokan lennének vevők erre az új mozgásformára. Májusban Csepelen rendezik meg 16 pályán a strandröplabda diákolimpia országos döntőt, ahol a mieink is indulni fognak. Nagy reményekkel várjuk ezeket a boldog és önfeledt napokat! Nagylányaink 2019 óta folyamatosan elsők, és az az érzésem, hogy idén is jók leszünk.
A strandröplabda addiktív: a napsütés, a jó hangulat, a finom homok érzete a talpunk alatt magával ragad, így könnyen a szenvedélyünk lehet ez a nagyszerű szabadidős sport.
Ma már egyértelműen elmondható, hogy a Prohászkában jött, látott és győzött a röplabda?
B. D.: Igen, szerintem mondhatjuk ezt. Fontos az eredmények miatt is, de talán még fontosabb a közösségépítés szempontjából. Mikor az
érettségiző, röplabdás diákjaink lezárják az itt eltöltött 8 évüket, mindig egy kis fogadás keretében köszönünk el tőlük mi, pedagógusok. Az itteni meghitt beszélgetések alapján biztos vagyok benne, hogy ezek a sikerélmények, a cél elérése érdekében befektetett egyéni erőfeszítések, ami sok-sok nehézséget és lemondást is rejt magában, mindig nagyon sokat jelentenek majd nekik későbbi életük során. Csapatsportág révén talán ezek a legfontosabbak: együtt fejlődő közösség, egymásba vetett hit, és az elvégzett munka.
Horváth Jenő
