Hírek

A tegnapi Csinibaba vetítéssel véget ért 10 részes, tavaszi-nyári sorozatunk. A filmvetítés után még a magyar férfi vizilabda csapat győzelmének is sikerült együtt örülnünk.
Köszönjük a részvételt az érdeklődőknek, a Nemzeti Filmintézet, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Kulturális és Innovációs Minisztériumtámogatását és a lehetőséget.

A Múzeumok Éjszakáján jártunk.

Ahogy a gépész igazított egy forgatógombon, hirtelen vakító fény gyulladt ki sercegő hang kíséretében. A felfelé szálló fehér füst és égett olajillat üzemszerűen kísérte azt a kísérletet, melynek során egy felszámolt mozi 110 éve padláson porosodó állókép vetítő berendezését a múzeum bemutatta a közönségnek. A filmszínház a mozgókép megjelenésével tartalékba tette az akkor már ósdi berendezést, majd elfelejtkeztek róla. Látszólag a berendezés múzeumba szállításával az érdekes történet le is zárult volna, ha a múzeum egyik ajtónyitásakor e sorok írója nem esett volna át egy jókora faládán. A láda bronzcsatjának felnyitása után feltárult az URÁNIA tanszergyártó Rt. iskolások részére készített üveglemezes kivetíthető fotográfiáinak sok tucatja.

Ma se tudni, ki lehetett a jótevő, de – ahogy a feliratos üvegképeket megláttam – már tudtam, hogy ezeket fogom a Múzeumok Éjszakáján vetíteni. Az amerikai vetítőgép és a magyar fotósorozat méretei teljesen egyeztek. Már csak a szorgos optikai, elektrotechnikai, mechanikai munka volt hátra – és az eredmény nem maradt el: a századforduló Lánchídját, középületeit, az akkor magángyűjtemények festményeit, szobrait ki tudjam vetíteni -szénpálcák ívfényének segítségével. Az ívfény történeti előadás, meg a perui gyűjtőmunka elemzése, tárgyainak kézbevétele után, összesen 18 eszközt hoztak működésbe a Múzeum dolgozói.

Szabadi Balázs a színes nagyfeszültségű villámok mestereként brillírozott. Illés László a tengeralattjáró háborúban oly nélkülözhetetlen Lissajous-görbék élő bemutatójával varázsolt el mindenkit. A Titanic egyik kortárs Morse-szikraadójának kipróbálása S. O. S. jelek adásával izgalmas ujjgyakorlatnak tűnt, de Mózer úr áramszolgáltatásával az S. O. S. gyakorlatot igazi csatahajó-ívlámpán is el lehetett végezni, nemcsak rádióhullámokkal. Az ókori frigyláda nagyfeszültséggel működő rekonstrukciója is a különlegességek sorát gyarapította. A balsorsú Scharnhorst csatahajó működő modelljét festett háttérrel üzemeltette Eszes Zoltán.ű

A századfordulós Röntgen-technikából nemcsak egy Röntgen-csövet lehetett tanulmányozni, de a zsebtolvajok is okulhattak: dr. Jeszenszky Sándor segítségével a gép egy lezárt pénztárcát is átvilágított.

A műsort a szokásos utcai fényözön zárta, melynek során a világ egyetlen, még működő, eredeti Ganz-áramátalakítóval és kapcsolószekrénnyel működő köztéri ívlámpája kigyulladt, megvilágítva a szakkönyvtár bőrkötésű évszázados köteteit.

Szirmai Gábor

Budakeszi Hírmondó 2024. július

A KesziKult az idei nyarat kulturális újítással színesítette Budakeszin: „Kisvárosi nyári esték” címmel négyestés koncertsorozatot állított össze mellyel – bájos kisvárosi miliőnket hangsúlyozva – Budapest és a Zsámbéki-medence nagyobb környezetének közönségét is megcélozta.

A rendezvényeknek a Széchenyi István Általános Iskola kövekkel kirakott, levendula illatú, mediterrán hangulatú udvara adott méltó helyszínt az Árpád fejedelem téri új épületben.

A zenei felhozatalt rendkívüli változatosság jellemezte: a nyitó esten a Zongorista Találkozó boogie-woogie koncertjét hallgathattuk meg.

A három zenész látványos színpadi fordulatok közepette vívta tüzes boogie-woogie párbaját. A vérpezsdítő ütemeket hallva lehetetlenség volt ülve maradni! Többen a közönség soraiból táncra perdültek, méghozzá ámulatba ejtő koreográfiákkal előrukkolva.

Kárász Eszter líraibb hangvétellel folytatta a sorozatot. Edith Piaf életét és pályafutását bemutatva naplórészleteket, ismert és kevésbé ismert sanzonokat adott elő harmonika- és hegedűkísérettel, megidézve régmúlt szerelmeket, életérzéseket a 20. századi Párizsból. Meghitt hangulatot teremtettek a sanzonkirálynő gondolatai és szerzeményei: együtt sírtunk és nevettünk a nézőtéren. Harmadik este Duka Elemér csellóvirtuóz érkezett hozzánk a Gipsy Banddel. Fúziós zenéjükben a tradicionális cigányzenétől kezdve a klasszikus és modern zenékig változatos repertoárral álltak a közönség elé. Ez utóbbi – például a Queen együttes bohém rapszódiájának zseniális átirata a cimbalom-cselló-nagybőgő hangszertrióra – olyan páratlan hatást keltett, amit a közönség vastapssal jutalmazott. A minőségi muzsika úgy ringatta lelkünket, mint a tenger hullámzása egy felüdítő nyaraláson.

Földes László Hobo önálló estje zárta a rendezvénysorozatot. Monodrámájában nemcsak saját életéről mesélt, hanem Magyarország helyzetéről, közhangulatáról is az elmúlt évtizedekben. Különböző életszakaszai tükrében visszaemlékezve zenékkel, levelezésekkel és személyes történetekkel teremtett bátorító és megdöbbentően őszinte közeget a színpadon. Az idősebb korosztály nosztalgiázott, a fiatalabbak álmélkodtak, de mindenki talált személyes vonatkozásokat, inspiráló gondolatokat az elhangzottakban. A frappáns minimáldíszletek és Vidnyánszky Attila hamisítatlan rendezése fokozta a hatást.

Köszönettel tartozunk Budakeszi Város Önkor mányzatnak, az Érdi Tankerületi Központnak a helyszín biztosításáért, a Déryné Programnak a támogatásért, és kedves közönségünknek, hogy megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényeket. Folytatjuk!

Morvay Zsófia, KesziKult

Budakeszi Hírmondó 2024. július