Hírek

Akár a faállomány jelenős részének elpusztítására is képes kértevő bukkant fel.
Megjelent Magyarországon a kőrisrontó karcsúdíszbogár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei Beregsurány térségében bukkantak rá. A károsító észlelése nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban a kártevő első igazolt előfordulása.
A rovar akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ami azért érdemel városunk polgáraitól különös figyelmet, mert a Budakeszit övező erdőkben a magas kőris és magyar kőris a faösszetétel jelentős részét adja.
A bogár Ázsiából származó, invazív faj, a korábban behurcolt gombafertőzéstől amúgy is veszélyeztett, pusztuló kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. Lárvái a kéreg alatt fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.
A kifejlett bogár 8–14 milliméter hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfák lombvesztése, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 centiméter hosszú, cikcakk alakú lárvajárat.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket tapasztalják a környezetükben élő fákon, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébihnek. A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.

Különös elnevezése alapján első hallásra sokan el sem tudják képzelni, mitől is kell tartani. Egyelőre kevesen ismerik, de ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, akkor akár egész kertünket eláraszthatja ez az egyébként mutatós, Budakeszin is terjedő, idegenhonos növény.
Olvasóink körében élénk érdeklődést váltott ki az ugyancsak invazív, japánkeserűfűről szóló írásunk, ezért most újabb, egyre több helyen felbukkanó és nehezen kiirtható növényt mutatunk be.
A kínai alkörmös erőteljes növekedésű, évelő növény, amely vastag gyökérzetével szívósan kapaszkodik a talajba. Hiába vágjuk le a föld feletti részeit, gyakran rövid időn belül újra kihajt.
Az alkörmös elleni sikeres védekezéshez ezért nem elég egyetlen alkalommal beavatkozni. Legjobb idejekorán eltávolítani a fiatal növényeket, az idősebb példányok gyökérzetét pedig érdemes kiásni a földből, mert ha csak tőben levágjuk, szinte biztosan újra kihajt.
Agresszíven terjed, elnyomja a környezetében tenyésző más kerti növényeket. Dekoratív, sötét színű, bogyókból álló termését előszeretettel fogyasztják a madarak, melyek így aktívan hozzájárulnak a terjesztéséhez is. Ám ami a madaraknak csemege, az az embernek, különösen a növény sötétre érő terméséből eszegető gyermekeknek bizony árthat. A benne található hatóanyagok ugyanis hasmenést és gyomorfájást okozhatnak, ezért az alkörmöst mérgező növényként tartják számon.
Figyelem! Az alkörmös magjai vidáman átvészelik nemcsak a madarak emésztőrendszerének viszontagságait, hanem a komposztálást is, ezért szárait, termését érdemes a kukába dobni.