Gyakran szoktam említeni budakeszi ismerőseimnek, hogy városunkban szinte megszámlálhatatlanul sok izgalmas-, maradandó életpályájú interjú alany él. Ezek egyike Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr, akit több évtizedes, kihívásokkal teli pályafutásáról faggattuk, ahol nem ritka, hogy 110-el húz rá a rámpára egy látványos autós borulásért, máskor meg hagyja, hogy felgyújtsák, aztán meg ló vonszolja végig a porban, vagy éppen a 30 méter magas várfal tetejéről zuhan a keskeny várudvarra.
Sok évtizedes tapasztalattal a háta mögött, néhány mondattal elmondaná, hogy mi is egy kaszkadőr feladata?
Gulyás Kiss Zoltán: A kaszkadőr feladata az átlagosnál veszélyesebb feladatok ellátása filmekben, színházi produkciókban, ahol legtöbbször a színészek testi épségének megóvása érdekében alkalmazzák őket testdublőrként, illetve azért, mert a színész – kellő gyakorlottság hiányában – nem lenne képes a jelenetet megcsinálni, bár vannak színészek, akik vállalják az ilyen helyzeteket.
Miképpen talált önre ez a veszélyekkel teli hivatás?
G. K. Z.: 1977-ben egy pomázi lovasiskolában lovagoltam, ahol egy tornász srác trükklovagolt, s én egyszer beugrottam a helyére. Pár hónap alatt megtanultam a trükklovaglást, ezzel hívtam fel magamra a figyelmet. Idősebb kaszkadőr kollégák láttak bennem fantáziát, így kerültem be a 80 huszár és a Csillagszemű című filmekbe. A 80 huszárban nem tudom pontosan, hogy látszom-e, csak az biztos, hogy kaptam egy nagy bajuszt, ezzel indult a pályafutásom.
Kik voltak egykor az első kaszkadőrök, ők milyen körből indultak el?
G. K. Z.: Ennek a bölcsője az 1960-as évektől kezdve Magyarországon az öttusasport volt. Ferdinándy Géza öttusa világbajnok és Pintér Tamás (Oroszlán) öttusaedző voltak ennek a zászlóvivői. Az öttusában öt sportágban jeleskedtek a sportolók, könynyű volt őket elvinni az akkoriban készült Várkonyi Zoltán által rendezett történelmi filmekhez, hisz nekik volt állóképességük, tudtak lovagolni és vívni. Nem volt még abban az időben kaszkadőrképzés. Egymástól lestük el a trükköket, mert mindenki féltékenyen őrizte a saját kárán tapasztaltakat. Az idő múlásával persze sokat fejlődött ez a veszélyes hivatás, egyre nagyobbak lettek az elvárások. Sok olyan feladat bejött, mely specifikusabbá tette ezt a munkát, amit már egy öttusázó nem lett volna képes ellátni. Gondolok itt például arra, hogy hiába lovagol remekül egy öttusázó, de az nem biztos, hogy szívesen esik le a lóról, vagy fel tud buktatni egy lovat. Ezek elsajátítása egy hosszú tanulási folyamat.
Tehát nyilván elindult egy szakirányú képzés…
G. K. Z.: Vezetésemmel működik a 2003 tájékán alakult Magyar Kaszkadőr Akadémia, melyen évente indítunk, általában 10 fővel, két éves képzést. A gyalogos szak adja a legátfogóbb tudást a legtöbb feladattal, a többi – motoros, autós, lovas – szak erre épül, hiszen benne van a verekedés, az eséstechnika, a vizes feladatok, a fegyvertechnika vagy a vívás.
Ezek szerint napjainkban már aligha engedheti meg egy film producere, hogy veszélyes helyzetekben a színészeket ne kaszkadőr dublőr helyettesítse?
G. K. Z.: A ’70-es évek közepén készült a Kísértet Lublón című film, melynek egyik jelenetében háttal ülve lovagolt vágtában, az amúgy jó fizikai adottságú, vagány, remek lovas Cserhalmi György. Ezt ma már nem engedhetik meg maguknak a színészek- és egy produkció sem, mert ha egy ilyen helyzetben lesérül egy fő alak, akkor mehet az egész, addig leforgatott film a kukába, miközben a legolcsóbb film forgatása is megközelítőleg napi 10 millió forint. A kaszkadőr tehát egyfelől védi a színészek testi épségét, másfelől pedig a filmek költségvetésének is biztonságot ad.
45 éve van a pályán. Hány film munkáiban vett részt ez idő alatt?
G. K. Z.: Az adatbázis szerint körülbelül 230 mozifilmről tudok, melyek többségében magyar és amerikai filmek. Ám ebben nincsenek benne a tv- és reklámfilmek, ezekkel együtt sokkal nagyobb ez szám.
Magyar filmek?
G. K. Z.: A 20 éve készült Hídember, ahol egy 400 lovas konvojt kellett vezetnem, reguláznom első lovasként a szilvásváradi dombokon, hogy ne legyen baleset. Ma már ezt digitális utómunkával, maximum 50 lovassal megcsinálnák. És emlékezetes volt a Tar Béla rendezte Sátántangó is, ahol lementük Bajára, a Fő térre, itt kellett végighajtani 20 lovat a fellocsolt, csillogó jégen.
És hadd említsek itt néhány már éppen elkészült történelmi, vagy készülő filmet is – sok csatajelenettel -, mely évtizedekig nagy adóssága volt a magyar filmművészetnek: Hadik, a leghuszárabb huszár, Aranybulla, Hunyadi, Petőfi. És az év végén elkészül a Báthory Erzsébet életéről szóló Tündérkert (ez még egyelőre csak munkacím) is. Jövőre pedig ugyancsak Magyarországon forgatjuk a Batu kán életéről szóló magyar-mongol-ausztrál-angol kooprodukciós filmet.
Hallottam, hogy a Hadik, a leg-huszárabb huszár harcjeleneteiben, óriási kaszabolás, látványos lovas rohamok láthatóak. A kaszkadőröket a film akciórendezőjeként ön készítette fel erre a nem mindennapi forgatásra.
G. K. Z.: Sőt, Trill Zsoltot is – aki Hadik Andrást alakítja a filmben – én tanítottam lovagolni három hónapon keresztül, a nulláról kiindulva itt, Budakeszin, a nagyszénászugi lovastanyán. Tudtam, hogy ezt nagyon akarja a művész dublőr nélkül és ez neki egy hatalmas érzés lesz! Egy olyan jelenetbe engedtem be, ahol mögötte 70 lovas rohamozott egy lejtőn, karddal a kézben. Eufórikusak voltak annak a jelenetnek a pillanatai, hatalmas erőt éreztem akkor ebben az alakításában. Ha felborult volna az a 70 ló, nem biztos, hogy kikerülték volna. És megcsinálta! Játszotta a szerepét és közben fél kézzel fogta a kantárszárat, a másik kezében pedig a kardot, miközben én mentem tőle 3-4 méterre egy quaddal és egy kamerával, amivel felvettük a jelenetet! Négyszer vettük fel ezt a lovas rohamot, szerencsére minden probléma nélkül. Nagy volt a felelősségem, de sikerült. Ez az érték már megvan az utókornak a filmvásznon.
Amerikai filmek?
G. K. Z.: A Royce-ban James Belushi kaszkadőr dublőre, az Én a kémben Eddy Murphy partnere voltam. Ez utóbbi filmben a budavári sikló szervizlépcsőjén futottam lefelé, ő meg jött a siklóban, és leütött. Óriási biztonsági meeting volt, hogy ki kerülhet hozzá közel, úgyhogy megtisztelve éreztem magam. 1996-ban Rob Cohen forgatta a Sárkányszív című mesefilmet Dennis Quaiddel, mely különösen emlékezetes maradt számomra.
Ez utóbbi forgatása során kapta az „őrült magyar” elnevezést.
G. K. Z.: Itt kaptam egy igazi adrenalinfröccs-feladatot a rendezőtől, aki a 30 méter magas zólyomi várfal tetejéről álmodott meg egy zuhanást, miután az ellenfelek már jól kiharcolták magukat. Pszichésen volt kemény, mert a várudvar és a torony közé egy 5 méteres résbe tudtuk csak betenni a légzsákot, ami fentről nagyon alattam volt. Azon túl pedig egy szakadék… Ráadásul karddal együtt kellett ugrani. De én akkoriban álmomban is ugráltam, annyira benne voltam az ilyenekben, hogy miután sokan nem vállalták, és odavittek engem, azonnal rábólintottam. Alig hitték el! Ekkor kaptam meg a stábtól ezt a megtisztelő, „őrült magyar” elnevezést.
Kapott olyan feladatot, amely még önt is meglepte, amitől megrémült?
G. K. Z.: Nem, de ez nem a bátorságom, hanem a rutinom miatt van.
Gondolom, jól fizetik a kaszkadőröket…
G. K. Z.: Ma már nagyon jó a gázsink! A rendszerváltás előtt, de még utána is évekig ez nem így volt. Ekkor elmentem maszek taxizni, voltam tűzoltókészülék- ellenőr, takarmánykeverő a lovardában… túléltük!
A digitális technika megjelenése mennyire változtatta meg a kaszkadőrök pozícióját?
G. K. Z.: A számítógépek nem fogják kiszorítani a kaszkadőröket, az akciók alapja mindig egy felvezető mozzanat, a kaszkadőr mozgása lesz. Ha ez kimarad egy ember zuhanásából, egy autós borulásból azon látszik, hogy az csak egy videojátékból lett kiragadva, mely hiteltelenné teszi az egészet. Ha valóban hitelessé akarnak tenni egy zuhanást az alkotók egy igényesen elkészített filmhez, akkor a felvezető mozdulatot meg kell csinálni. Ehhez le kell ugrani egy kaszkadőrnek öt-hat méter mélységben egy zöld, vagy kék háttér előtt, sok kameraállásból, melyet aztán utómunkával meg lehet hosszabítani.
Nagynevű világsztárok környezetében dolgozhatott. Milyenek testközelből ezek a hírességek?
G. K. Z.: Brad Pitt baromi jó színész, de rátett a hype-ra azzal, hogy a set és az öltözője közé felhúzatott egy 500 méteres zárt folyosót. Omar Sharifnak egyszer lehettem a dublőre, a Nagy Katalin című filmben, ő már egy ölelésével többet ért el, mint mások a nagy felhajtással. Nagyon sokra becsültem őt.
Sok éve van a kaszkadőr pályán. Gondolom volt néhány komolyabb balesete is.
G. K. Z.: Két alkalommal volt súlyos balesetem és ezek mellett sok kisebb sérülésem is volt. Ezeken túl, egyszer leégett a fejem is…
Két Guinness-rekordot is összehozott Veres Zoltán műrepülővel közösen. Szinte hihetetlen, hogy azokat is megúszta ép bőrrel!
G. K. Z.: Az egyiket a Lánchíd felett követtük el úgy, hogy egy repülőgép szárnyáról átszálltam a föléje érkező helikopterre. A másik rekordkíséretnél Veres Zoli két rámpa között repült, én meg átugrottam fölötte egy motorral.
Túl ennyi mindenen, hogyan tovább?
Néha még vállalok kisebb munkákat beugróra, de főként akciórendezőként, kaszkadőr szakértőként dolgozom. Van egy felépülése a rendszernek, hogy a kaszkadőr magában nem dolgozhat. Felelős kell, góré kell, aki megtervezi a lehető legnagyobb biztonsággal az akciójelenet kivitelezését. Nem biztos, hogy egy kaszkadőr, aki akció közben éppen nekimegy falnak, gondolkodik a külső tényezőkön. Kell egy tisztafejű valaki, aki átlátja a helyzetet. Ha például egy balfék odarak az útba egy lámpát, azt odébb kell tenni. És csinálom tovább a Magyar Kaszkadőr Akadémia elnökeként az utánpótlás nevelését, az alapítótársam, néhai Pintér Tamás (Oroszlán) szellemében, melynek a lényege a pontosság és a becsület. Megkaptuk özvegyétől az egykor használt kardjait, tőreit. Vizsgákon ezekkel vívhatnak a jövő kaszkadőrei.
Horváth Jenő
Budakeszi Hírmondó 2022 augusztus
