Képviselői informális tanácskozás a Városházán a Nagyszénászugot érintő szabályozási tervekkel kapcsolatban.
Többek közt a külterületi településrészen lévő ingatlanok megengedett beépítési százalékának módosítási lehetőségeiről is egyeztetnek.
A részönkormányzat több tagja és a főépítész is részt vesz a megbeszélésen.
„Múlt hétvégén, szombat reggel 6-tól vasárnap reggel 6-ig folyamatosan futottak a futók a 24 órás futáson a Budakeszi Sportpályán.
Összesen 267,59 km-t futottunk. Mindenki nagyon szépen teljesített, de kiemelném az éjjeli és hajnali futókat, akik közül páran 1 vagy másfél órát is futottak, hogy meglegyen a futó kihívás folytonossága.
Köszönöm a részvételt és gratulálok minden futónak! Erdős Kata (az esemény szervezője)” 
Női helyezettek: 1. Szonja Ráduj 2. Tóth Andrea 3. Judit Peter Férfi helyezettek: 1. Luka Kraljevic 2. Tóth Csaba 3. Attila Hajdu
2021/2022. tanévi Röplabda® Diákolimpia
Országosan 142 fiú és 155 lány iskolai csapat nevezett a 2021/2022. tanévi Röplabda® Diákolimpia V-VI. korcsoport „B” kategória versenyeire, amelyekből 20 – 20 csapat jutott be a debreceni országos döntőbe. A „B” kategória-megjelölés lényege, hogy az iskolai csapatok tagjai nem rendelkezhetnek röplabdás versenyengedéllyel, azaz a szó nemes értelmében amatőrök.
Közel 500 fő vett részt – csapattagok és edzőik – az április 8-10. között zajló országos döntőn, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség megbízásából a Hajdú-Bihar Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület szervezett.
Pest megyei diáksportban a röplabda nagyon népszerű, az idei tanévben 37 csapat nevezett ennek a kategóriának a versenyeire. Más megyékben előfordult, hogy nem is nevezett csapat. Így állt elő az a kedvező helyzet, hogy a lány és fiú megyei bajnokok mellett a második helyezett csapatok is részt vehettek az országos megmérettetésen.
A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium lány röplabda csapata 2016 óta veretlen Pest megyében, azóta minden évben képviselik iskolájukat, városukat és a megyét az országos döntőn. A csapat eddigi legjobb helyezése 2018-ban volt, akkor a negyedik helyet sikerült megszerezni. Ezen a szinten már másképp kell, lehet amatőr sportról beszélni, ugyanis az élcsapatok nagyon jól képzettek, a sportáguk szerelmesei, ami kellő motivációt nyújt az egész éves felkészüléshez.
Az edzők remek kapcsolatban vannak egymással, segítik a másik munkáját, gyakoriak a közös szervezésű tornák és a nyári edzőtáborok. A csapatok között egészsége a rivalizálás, de nagy szeretettel szurkolnak egymásnak a fontos meccseken.
Sajnos 2020-ban és a következő tanévben is kimaradt a diákolimpia az ismert okok miatt, így nagy örömmel kezdtük meg idén a felkészülést. Két iskolai csapatot is neveztünk kollégáimmal a versenysorozatra, és mindkét csapat várakozáson felül szerepelt: megyei bajnoki címet és bronzérmet szereztek a lányok.
Megfeszített felkészüléssel készültünk az országos döntőre, labdás edzésekkel, erőnléti felkészüléssel, edzőmeccsezéssel és sok-sok megbeszéléssel növeltük az elszántságot. A húsz csapatot 4 db. 5-ös csoportba sorsolták a szervezők, ahol mindenki játszik mindenkivel. Mi a pécsi barátainkkal (Babits Gyakorló), Debrecen, Szolnok és Tatabánya legjobbjaival kerültünk egy csoportba. A mérkőzéseken fokozatosan egyre jobb formát mutattak a lányok, felszabadultak, jókedvűek és nagyon határozottak voltak.
Csoportelsőként jutottunk tovább a legjobb nyolc közé, ahol a keresztjátékok során Ráckevét és egy kaposvári csapatot kellett legyőzni a döntőbe jutásért. Szombaton négy! meccsük volt a lányoknak és az utolsó mérkőzés este fél kilenkor ért véget (az első 8.00-kor kezdtük).
A vasárnapi döntőre szerencsére ki tudtuk pihenni magunkat, csak 11 órakor kezdődött a végső mérkőzés. Ellenfelünk a csoportunk másodikja, a debreceni Svetits Gimnázium volt, akik a keresztjátékok során nagy csatában szerezték meg a továbbjutást, így újra találkoztunk. A mérkőzés a csapat számára felejthetetlen volt, ha jellemeznem kellene őket szavakkal: hit, bátorság, erő és összetartás.
Végig nagyon erős tempót diktáltak a lányok, nyitásainkkal és az ütőink hihetetlen képességeivel nem tudtak mit kezdeni az ellenfél oldalán: a Prohászka magabiztos 3:0-s győzelemmel, végig veretlenül és szettvesztés nélkül lett a 2021/2022-es tanév diákolimpia bajnoka. Csáki Fannit az egész torna legjobb támadó játékosának választották az edzők. Szívből gratulálunk neki és az egész csapatnak.
A bajnokcsapat tagjai: Balogh Rozi, Csáki Fanni, Kovács Dorina (csapatkapitány), Beck Jázmin, Jordán Antónia, Szabados Dorka, Nagy Berta, Bodnár Maja, Varga Blanka, Mrenkó Sári, Frank Villő, Takács-Cordova Carolina.
(Balogh Dániel)
Fotók: Magyar Diáksport Szövetség/ Horváth Balázs – Blasius Photography és Balogh Dániel
[ngg src=”galleries” ids=”397″ display=”basic_thumbnail” thumbnail_crop=”0″]
BRINGÁRA FEL!
Március 19-én, szombaton 10 órától a Farkashegyi repülőtéren.
Street food büfék bőséges kínálattal a bejáratnál.
Léghajó a magasban, és repülős bemutató az égen, bringás mutatványok a Keszi Riders csapatától a talajon. 
Szabadtéri fitnesz produkció a jó kondiért, mindenkinek, aki csatlakozik!
A Góbé vitorlázó repülőnk avató ünnepsége a reptér előtt.
Mindez várja a budakeszieket a kerékpárutunk évadnyitóján a Farkashegyi repülőtéren most szombaton, március 19-én 10 órától!
Ugye, jössz? Hozd a bringád! Vagy ő téged. 
Ott találkozunk!
Köszönjük, Budakeszi! 
Ft gyűlt össze hétfő reggelig a budakesziek pénzadományaiból az önkormányzat segélyszámláján. Az összeget az önkormányzat megduplázza, így 
Ft áll rendelkezésre. A gyűjtést nem fejeztük be. Továbbra is lehet pénzt utalni az önkormányzatunk „Beregdéda társadalmi összefogás” nevű számlájára: Lakossági kérésre a Városháza portáján készpénzt is gyűjtünk a beregdédaiaknak. Adománygyűjtő pontokat hoztunk létre:
Széchenyi István Általános Iskola a Knáb János utcai FORFA épülete. Kapcsolat (az iskola portaszolgálatosa): 23/451532. a Híd Szociális, Család és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Erdő utca 83. szám alatti épületében is várják a lakossági adományokat. H-Cs-ig: 10-16 óráig. Pénteken 10-13 óra között. Kapcsolat: 06 23 451 279. Minden segítség számít!
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapjuk a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket.
Az emléknap időpontja arra emlékeztet, hogy a szovjet megszálló hatóságok 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Ez egyébként a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt. Megnyitotta egyben az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték. Ezután 1952-ben a Szovjetunióba vitték, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelésügyi miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét. Amikor azonban világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszatért baranyai szülőfalujába. Erőteljes nyomásra 1958 novemberében hozzájárult ahhoz, hogy a Népfront képviselőjeként az Országgyűlés tagja legyen. Betegsége miatt viszont ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok csak 1989-ben rehabilitálták.
Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált Sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Az Országház közelében álló bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg” – írta Milan Kundera cseh író.
A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata. Az áldozatok számát azonban megbízható adatok híján csak becsülni lehet. Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi ezt a számot. A világ több pontján — Prágától Budapesten át Washingtonig — állítottak már emlékművet a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak.
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót. Ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek. Mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról. 2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül a kommunizmus áldozatairól. A kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi- (az NDK állambiztonsági minisztériuma) börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít. Ebben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják.
A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020 novemberében jelentette be: a kormány tízmillió dollárral járul hozzá az amerikai Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány azon céljához, hogy múzeumot és kutatóközpontot építsen fel Washingtonban.
Magyarországon 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították. Ezt 2017. február 25-éig meghosszabbították. A második világháború végén vagy azt követően deportáltak számát 700 ezer és 1,1 millió közé teszik, közülük 300 ezren sohasem tértek haza. A tavalyi emléknapon, 2021. február 25-én a Magyar Nemzeti Levéltár online felületen közzétette a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát. Ez mintegy 682 ezer digitalizált kartont, az 1941-1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza. Ekkor kezdte meg működését a Gulag- és Gupvikutató Intézet is, amelynek feladata egyebek mellett az elhurcoltak adatainak tisztázása, pontosítása. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából minden évben országszerte megemlékezéseket tartanak.
(MTI)
Pénzügyi és Költségvetési Bizottság javasolja elfogadásra a költségvetés rendelettervezetet, amelyben szerepel 4 millió Ft-os keret, amelyből a helyi civil szervezeteket támogatja az önkormányzat.
Amennyiben a képviselő-testület február 15-én elfogadja a javaslatot, akkor az érintett szervezetek március 21., hétfő 16 órai határidőig pályázhatnak támogatásra.
„Mára Budavidék és az egész agglomeráció lakossága küzd a kiköltözési hullámot meglovagló építőipari lobbival. De miért is baj, ha egy város vagy falu „gyarapszik”? – kérdezhetné, akit egyébként nem zavar, hogy a természet zöldjét az aszfalt és beton szürkéjére cseréljük. Azért, mert ennek árát többszörösen mi, helyben lakók fizetjük meg – és egyre inkább nyilvánvaló, hogy a frissen beköltözők is.
Az agglomeráció egyre nagyobb nyomás alatt van: településeink nem a helyben élők, nem is tudatos település-tervezés, hanem a társasházépítő befektetők érdekei mentén növekednek. A jogi környezet ugyanis olyan, hogy szinte bármi, bárhová építhető. A beruházók ráadásul a nagyobb haszon reményében még ezt is gyakran kijátsszák. Közben a helyi közösségek és a környezet érdekeit az önkormányzatok jogkörök híján nem tudják érvényesíteni.
Ennek a veszélyes trendnek az ellensúlyozására indítottunk egy mára igen népszerű petíciót megmaradt zöldfelületeink védelmében, a megalapozatlan lakóövezet-bővítések ellen és az önkormányzatok megerősítéséért. Nem tartható, hogy miközben a helyi közösségek választott tisztségviselőktől várják joggal a megoldást, ők hatáskör híján nem tudnak lépni, végső soron nem tudnak helyi érdeket érvényesíteni. Ez lenne a feladatuk, és ha hatáskörmegvonással „kiskorúsítják” őket, esélyünk sincs arra, hogy hatékonyan védjék a települést.
Pedig a helyzet egyre durvább. Több helyen láthatjuk, hogy vége a szépelgésnek, már nem is „lakópark” elnevezés szerepel az utcai jelzőtáblán, hanem „lakótelep”. Miért is szépítenénk a valóságot, amikor sok helyen nem hogy park vagy közösségi tér, de járda sincs, a szükséges infrastruktúráról nem is beszélve. És a jelen helyzetben forrás sincs rá.
Vagy nézzük, mi történt például a pátyi Körtés 2 beruházással. Az önkormányzat egy állítólagos jogi kényszerre hivatkozva leszerződött a befektetővel, majd jóváhagyta a terület átminősítését, és már folyik is a közműtervezés és talajelőkészítés. A projektet többen vitatják, és még Budakeszin sem nézik jó szemmel (már akik tudnak róla): az odaköltözők egy része biztosan a településünkön fog átmenni a budai kerületek irányába, tovább növelve a zsúfoltságot az utakon.
És ott van még Biatorbágy, Herceghalom, Pilisjászfalu… hosszan sorolhatnánk a helyeket, amikben a beruházók fantáziát látnak. Mert nekik ez valóban remek üzlet – mi viszont mind ráfizetünk.
Először az adóforintjainkkal, mert az eladási árban soha nincs benne a megnövekedett igényt kielégítő infrastruktúra, másodszor pedig életminőségünkkel, mert lassan egy kórosan burjánzó elővárosban találjuk magunkat a zöldövezet helyett, amelyben eddig éltünk, és amiért szerettünk itt élni. És nemcsak mi, de gyerekeink is fizetni fogják ezeket a súlyos árakat, ha nem fogunk össze, és változtatjuk meg a rendszert.
A helyben élők érdeke és a környezeti érdekek – ezeknek kell előtérbe kerülni a befektetői érdekekkel szemben!”
„ Induló telepítőcsomaggal leptem meg Szigeti Balázst, a Nádas-tó Őrzői Civil Összefogás szóvivőjét. Boldog névnapot kívánok! ”
– írta ma a Facebook oldalán a polgármester.
„A budakeszi fiatal, Palágyi Balázs helyi vállalkozása 72%-os forgalomnövekedést ért el az elmúlt 3 hónapban, ezért kibővíti az egy éve alapított Catering Sharks Bisztrót. Balázs napján sok sikert kívánok neki! ”
– írta másik Balázs napi posztjában dr. Győri Ottilia.
;