Az istenhívő tudós

Dr. Hámori József, a Budakeszin lakó professzor a Protestáns Kör felkérésére február 21-én, csütörtökön a Kálvin-teremben mutatta be mesterét, dr. Szentágothai Jánost, életének meghatározó eseményeit és tudományos munkásságát. Élvezetes előadásában élet közelbe hozta a nemzetközi hírű tudós-polihisztort.

 

?Áldás, békesség! ? köszöntötte a megjelenteket dr. Darkó Jenő, a Protestáns kör elnöke, majd egy Máté-evangéliumbeli idézettel adta meg az est alaphangulatát. Dr. Hámori József ? visszautalva a bibliai idézetre ? először dr. Szentágothai János legendás Biblia-ismeretéről beszélt, még élőbeszédben is gyakran használta. ?Könnyű volt neki, kiváló memóriával áldotta meg a sors? ? vélekedett Hámori József. Még idős korában is rengeteget tudott idézni a Bibliából. Ez nem elsősorban dicsekvésre való dolog, hanem a szókincs fejlesztésére való. Mindezt annak is köszönhette, hogy az akkori iskolák nagy hangsúlyt fektettek a memoriterekre. Ma már az iskolákból, sajnos ez szinte kiveszett.

 

A következőkben Szentágothai János családjáról ejtett néhány szót az előadó. Nagyszeben környéki erdélyi szászok. Apja is orvos volt, illetve mind a négy (!) fiú testvére ezt a hivatást választotta. Áttelepültek Magyarországra, Budapesten, a Rákoshegyen laktak. A Cukor utcai elemi iskolába járt, ahol kitűnő tanítója volt. 1922-ben került a birodalmi német gimnáziumba, ami már a húszas években is Hitler-ellenességéről volt híres. Remek iskola volt, sok mindent megtanult, tovább fejlesztette tudását. A német nyelvvel nem volt problémája, hiszen otthon rendre németül beszéltek. 1940-ben magyarosította nevét, és vette fel a Szentágothai nevet, demonstrálva elkötelezettségét magyar hazája iránt.

 

1930-ban került a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására. Itt ismerkedett meg Lenhossék Mihállyal, az anatómia professzorral, aki kiváló pedagógus volt. Ő vezette be Szentágothait a kutatás technikájába. Már akkor, 26-28 évesen olyan technológiát talált ki, amivel válaszolni lehetett olyan kérdésre, hogy az idegrostok hol kezdődnek és hol végződnek. Ezzel már akkor híres ember lett.

Az egyetem elvégzése után Lenhossékhoz került, 28 évesen már magántanár, ami egészen fantasztikus teljesítmény. Behívták katonának, szerencsére nem orosz, hanem amerikai fogságba esett. Itt sokszor kisegítette ? anatómusként ? amerikai sebész kollégáit különböző műtétekben. 1946-ban tért vissza Magyarországra. Családja a háború alatt Svájcban tartózkodott, már akkor két lánya volt, a harmadik 1947-ben született. (?Okos embernek csak lánya születik.?)

 

1947-ben került Pécsre, itt egy olyan intézetet vett át, ahol semmiféle technikai feltétel nem állt rendelkezésre. Mindezek ellenére jelentős tudományos eredményeket ért el, pl. hogy milyen kapcsolat van az egyensúlyozási rendszer és a szemmozgató izmok között. 1950-ben angol nyelven ki is juttatta eredményeit külföldre, így ott is elismert ember lett. A fő téma természetesen az agykutatás volt. Kimutatták, hogy a kisagyba menő idegrostok az agytörzsből jönnek. Az ötvenes években publikálták mindezt, hatalmas feltűnést keltett.

A hazai elismerés sem maradt el: 1948-ban és 50-ben is Kossuth-díjat kapott, igaz, hogy akkor még nem volt lakása? A kitüntetésért kapott húszezer forintért Pécsett vett lakást.

A pécsi időszaka alatt (1946?63) világhírű iskolát teremtett. Szentágothai beceneve ?Öreg? volt, hiszen rengeteg fiatallal dolgozott együtt. Minden munkatársától megkövetelte, hogy a kutatás mellett tanítson is. Ő maga kiváló előadó volt, munkatársai gyakran beültek előadásaira? 1952-ig minden hétfőn a medikusoknak bibliaórát tartott!

A munkaidő reggel kilenctől este kilencig tartott! Este hat óra körül kijött szobájából, a fiatalok ilyenkor körülvették. Szeretett és tudott jól beszélni, hihetetlenül nagy tudásanyagot halmozott fel. Minden témakörben otthon volt, különösen szerette az irodalmat, különösen Goethe-t, a képzőművészeteket. A 60-as években egyszer például Juhász Ferenc József Attila sírjára című versét ?elemezte?. Azt mondhatjuk, hogy a kultúra egészében jelen volt az intézetben.

Érdekes kettősség, hogy egy tudós egyszerre istenhívő is. Igazából ez nem kettősség, ez a két dolog összetartozik. Így vallott erről önvallomásában: ?A világ, az élő természet minden eleme hajszálpontosan illeszkedik össze, akárhol élnek is. Ez egy csodálatos harmónia. Ez nem jöhetett volna létre magától vagy véletlenül. E mögött egy Teremtő akarata kell, hogy álljon.? Majd egy másik helyen: ?A Teremtő teremtette a világot. A semmiből kellett az Istennek megteremtenie. Majd ezután megszabta, hogy milyen irányba fejlődjék a világ, a fejlődés melyik fázisában jelenjenek meg az élőlények, majd az emberek.?

Életének utolsó éveiben sokat foglalkoztatta a tudomány és a hit kapcsolata, mert hogy a kettő nem választható el egymástól. Egyszer így vallott erről: ?Az apostoli hitvallás minden szavát valósnak hiszem, és azt vallom, hogy a halálunkkal nem szűnik meg az életünk. Ám gyarló tudósként, úgy hiszem, nem feladatom a ?miként? részleteinek kutatása. Hiszek a Mindenhatóban. És ha az Isten mindenható, amint én azt kétség nélkül hiszem, akkor semmi okom kételkedni abban, hogy megvan a hatalma rá, hogy engem bármely módon, amelyen jónak látja, fölemeljen.?

Összefoglalva: volt egy óriási formátumú tudósunk, feltétlenül Nobel-díjra lett volna érdemes.

2012-ben ő lett az ?év embere? az UNESCO-nak.

 

Szabó Tibor Mihály

 

A Buda Környéki Televízió összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket