Agysebészet és magánélet rózsafüzérrel

Prof. Dr. Csókay András agysebész a Budaörsi Polgári Kaszinó szervezésében előadásában nyíltan és szabadon állt ki hite mellett, illetve a magyarság vagy az orvoslás oly fontos erkölcsi kérdései mellett. Beavatott korábbi tévedéseibe, tévelygéseibe, majd az Istennel való szoros kapcsolatának kialakulásába, a vele való folyamatos beszélgetéseibe, imádságaiba.

 

 

Dr. Lipták András, a Budaörsi Polgári Kaszinó elnöke megnyitójában röviden bemutatta az est előadóját. Prima Primissima díjas, mérnök és orvos végzettségű, agy- és idegsebész. Szakterületén számos egyedülálló módszernek a felfedezője, ötgyerekes családapa. Olyan munkára váltotta a mérnökséget, ahol ingyen is szívesen dolgozna. A betegágyak mellett nemcsak az orvost találjuk, hanem a hitre való buzdítás apostolát is.

Csókay András először kiemelte, hogy a mai estén elsősorban a férfiaknak fog beszélni, és ösztönzi őket arra, hogy ne csak eszükkel gondolkozzanak, hanem a szívükkel is, ugyanis ha mindenre logikus választ keresünk, belefáradunk.

Az est során a professzor úr gyakran idézte Barsi Béla ferences atyát. Ezúttal a következő idézetet osztotta meg a hallgatósággal: a vallás a legnagyobb közügy. Mindezt a hit erejével lehet megmagyarázni, hiszen a legapróbb szívdobbanást is Istennek köszönhetünk, tehát ez a legnagyobb közügy.

Egy nagy ugrással Albert Einsteinnel folytatta gondolatait: a tudomány vallás nélkül sánta. Ezzel elérkeztünk napjaink problémájához: mi is a tudomány? Mi tagadás: elég széles értelmezést hallhattunk. A magyarság legnagyobb tudománya a választások előtt több mint 2 hónappal, hogy le kell folytatni a megtévesztett, hiszékeny emberekkel azokat a beszélgetéseket, amelyekkel elgondolkoztatjuk őket. (Politológusok szerint a választók 15-18%-a várhatóan nem fog elmenni választani. Érdekes, ennek a rétegnek a 90%-a MSZP-s kötődésű. De hisztériakeltéssel az a csoport megmozdítható! Fékeznünk kell a hisztériakeltéseket.) Tudomány az orvoslás, az űrkutatás, de nagy tudomány a kamasz gyerekeinket átsegíteni a nehéz időszakokon. Az is tudomány, hogy tud egy szegény család egy jó vasárnapi ebéddel jóllakatni mindenkit.

Hogyan segíti tudományos munkánkat a hitünk? Eccles, Nobel-díjas ausztrál agykutató ki merte mondani: az emberi elme nem anyagi termék, nem az emberi agy működésének a terméke. Ebből a kiindulási pontból meg tudunk magyarázni titokzatos, érthetetlen öngyilkosságokat (Márai Sándor, Wass Albert, Ferenczi Éva). Az agyunk egy kivitelező szervünk (mint a kéz, láb, szem), csak magasabb szinten van differenciálva, olyan, mint az autó kormánya. Tehát: ha az agy meghibásodik, megtörténhet ? akár hívő embereknél is ? ez a drámai tett. Mindezektől függetlenül ettől még az ember elméje rendben lehet a Jóistennel. Ahhoz, hogy nehéz helyzetekben eszünkbe jussanak jó gondolatok, ahhoz jó gondolatok kellenek. Ezeket a kreatív gondolatokat meg kell próbálni minél gyorsabban mobilizálni. Hogyan erősíthetjük a kreativitást? Az agykéregben hihetetlen mennyiségű információt tudunk elraktározni. A felidézés nehéz. Ahol a belső, érzelmi világunk van, megindul a jelölés az információkhoz, s amit ?megpecsételünk? érzelmi motivációs felütéssel, ezeket vissza tudjuk hívni. Hogyan tudjuk ezt a belső világunkat mozgatni, gazdagítani? A kulturális élmények mellett a vallási, spirituális élmények, a hit, a kapcsolat a Jóistennel gazdag belső világot teremt. Imádkozással meg tudjuk teremteni a pozitív, gyors emlékezés alapjait. Ezért is hirdette az embereknek Pál apostol, hogy szüntelenül imádkozzatok. A kis csodák az imádságon keresztül születnek. A hitbeli tudásunk is elkopik, ha nem eddzük. Ha nem forgatjuk lelki kardunkat, nem fog eszünkbe jutni a nehéz helyzetekben a helyes megoldás. Ennek bizonyítására egy 2003-as estet hozott fel. Kiújuló agydaganattal kezelt egy beteget, akiről már lemondtak. Ez a beteg azonban élni akart, mert még dolga volt az életben. Így elvállalta a műtétet, ugyanis imádkozás közben megjött a belső hang: ?menj le a boncterembe gyakorolni!? Azóta minden reggel 6 órakor ott kezdi a napját, gyakorol. Furcsának tűnik, de igaz: a mai ember, így az orvosok egy jó része is, menekül a haláltól. Pedig tudomásul kellene venni: a halál nem megsemmisülés. Ha ez az imádság által eszünkbe jut, nem fogunk félni a haláltól.

Aztán egy idő után viszolyogni kezdett a halottaktól. Elmaradozott a bonctermi gyakorlatokról, viszont ez meglátszott sebészi működésén. Aztán imádkozni kezdett, és eszébe jutott Teréz anya, akitől egyszer megkérdezték: miért van szükség a napi kétórás szentségimádásra? Azt válaszolta: ha nem lenne ez a napi 2 órás szentségimádás, nem ismerné fel a szenvedőben Jézus arcát, így nem tudná végezni áldásos tevékenységét. Így jutott el aztán a professzor úr addig a megállapításig: a boncteremben a keresztről levett Krisztus testét kell felismernie. Milyen keresztény vagyok, ha ettől viszolygok? Azóta nincs semmi baj. Fontos, hogy a halott és az orvos között szeretet kapcsolat legyen. Ezért minden alkalommal puszta kézzel megsimogatja páciense kezét…

Tetten érte szívében: hogyan löki előre a tudományt az imádság? Mi az, ami az elménkben van, de nincs az agyunkban. Ez nem más, mint a szabad akarat, amitől valakik leszünk, és nem valamik. Például az egypetéjű ikrek sok mindenben egyformák (külsőleg, a géneket szüleiktől örökölték), mégis szuverén egyéniségek. Az emberi személy mivoltomat annak köszönhetem, hogy szabad akaratom van, mert egyedüli teremtmény vagyok, egyedüli faj. Nincs egységes emberi faj, ez Darwin nagy tévedése. Az ember szabad akarata miatt ? az emberi személy mivolta alapján ? fel van szabadítva az élővilág törvénye alól. A fogantatás pillanatában a Jóisten beleleheli az igazi emberi elmét, lelket belénk, amiben a szabad akaratunk van. A szabad akaratunkkal aztán mi dönthetünk szabadon.

Napjainkban az emberek jó része eltévelyedik, bűnben él. Rabjai különféle szenvedélyeknek, házasságot törnek, amit halálos bűnnek tart. (A professzor saját válságos éveit sem titkolta el, amikor is egészen odáig jutott, hogy elköltözött otthonról. Persze aztán rájött hamar, hogy ?nem jó a disznóólban?.) Az eltévelyedésektől való szabadulás kizárólag emberi erővel nem megy, csakis Krisztus erejével. Az igazi boldogság a teljes szabadulás, ez csak Istennel lehetséges. Természetesen, a visszatérés a jó útra csak akkor történhet meg, ha a megbocsátást megkapja az ember embertársaitól, azután Isten is megbocsát. A megbocsátás csodálatos fegyver, lásd a tékozló fiú hazatérését. Kísértés ezután is lesz, az ördög mindig a legjobb öltözetben közelít felénk.

Végezetül egy személyesen átélt csodát mesélt el hallgatóinak. St. Gallenben tartott előadást egy kongresszuson 10 évvel ezelőtt angolul. Betanulta a szöveget, ám az egyik diánál elfelejtette a szövegét. Egy röpke fohászt fogalmazott meg magában, s a következő pillanatban kialudt a villany. Alig fél perc múlva újra lett áram, s addigra már eszébe jutott az elfelejtett szövegrész.

Az előadás végeztével a Buda Környéki Televízió riportere kérdezte Csókay Andrást Sebők Vivienről. (Köztudomású, hogy a kislány 2010-ben balesetet szenvedett, s azóta kómában van.) Mint a professzor úr kifejtette: a kómás beteg is értékes emberi személy, ő is érzi a szeretetet. Fontos, milyen környezetet biztosítunk számára.

Ezután dr. Lipták András, a vendéglátó Budaörsi Polgári Kaszinó elnöke beszélt a szervezetről. Elmondta: 10-11 éve működnek, főleg értelmiségi-polgári kaszinó. Sikeres előadásaikra a környék településeiről jönnek az érdeklődők.

 

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket