Get Adobe Flash player

Látogatóink

2010. november 20. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa1813
mod_vvisit_counterTegnap2787
mod_vvisit_counterEz a hét6015
mod_vvisit_counterMúlt hét17742
mod_vvisit_counterEz a hónap55736
mod_vvisit_counterMúlt hónap75864
mod_vvisit_counterÖsszesen3060365

Online látogatók: 36
Az Ön adatai: 54.81.231.226
,
Mai nap: 2017 aug. 23.

"A természeti környezet és épített kultúra kapcsolata"

Délvidéki utazás

A tanulmányi kiránduláson a SZIA hetedik- nyolcadik évfolyam 32 tanulója és a kísérő tanárok vehettek részt, azzal  a céllal, hogy megismerjük meg a magyar gyerekek a határon kívül rekedt magyarság életét, kulturális és természeti örökségeit.

 

 

1. nap (Szerbia, Lipicai ménesbirtok, Szabadka, Kishegyes)

A Tompa-Kelebia határon átérve a Délvidék, vagy Alvidék történelmével kezdtünk ismerkedni, megtudtuk, hogy a Szerb Vajdaság 1848 után lett autonóm tartomány.

Az első megállónk a határ után a Lipicai ménesbirtok volt Kelebián, ahol egy idegenvezetőtől megtudtuk, hogy nevelik ott a lovakat és mikortól versenyeztetik őket. Lehetőségünk nyílt arra is, hogy lovagolhassunk egy igazi lipicai hátán, sőt meg is kocsikáztattak bennünket. Itt a fehér ló a "szürke", a szürke az "almásderes", az apró pöttyös a "vasderes", a zoknis a "keselylábú", a herélt ló pedig a paripa.

Szabadkán elmentünk a városházára és megnéztük a város szecessziós nevezetességeit, például a Raichle-palotát. A harmadik megállónk Bajmok mellett volt, ahol az 1848/49-es kaponyai csataemlékművénél elhelyeztük egyik koszorúnkat. A negyedik megállónk Bácskossuthfalván folytatódott, ahol előbb elénekeltünk egy Kossuth-nótát, majd közelebbről is megnéztük a 300 éves fát.

 

2. nap (Óbecse, Aracsi pusztatemplom, alföld, Sóskopó)

Aznapi első programunk a Than Mór és Károly Emlékmúzeumban kezdődött Óbecsén. Kipróbálhattunk mindenfajta fizikával kapcsolatos játékos feladatot. A falakat Than Mór festményei díszítették. A délelőttöt fagyizással zártuk, majd megtekintettük a Türr István tervezte első automatikus zsilipet a Duna-Tisza csatornánál.

Majd buszra szálltunk az Aracsi pusztatemplom felé, amelyet még a 13. században építettek román és korai gótikus stílusban. Majd egy iszapon való járásra is volt lehetőségünk a Sóskopónál. A kopó név mocsaras területet jelent. Aki bemerészkedett a mocsár belsejébe, az térdig süllyedt a sárba. De megérte!


3. nap (Tarcal-hegység, ortodox monostor, Pétervárad, Újvidék, Táncház)

Elindultunk Péterváradra, de előtte még betértünk a kishegyesi általános iskolába, ahol épp ballagásra készültek. Az iskolában átadtuk az ajándék sportszereket, majd indultunk tovább a Mecsek hegység "testvére" felé. A Tarcal-hegység Nemzeti Parkjában egy idegenvezető szerbül mondta el és mutatta be egy egyórás túra során a park különlegességeit. A harmadik megállónkon az Újhopovói ortodox monostortort tekinthettük meg. A negyedik megálló a karlócai kör alakú templom volt, ahol a szultán és a császár 25 évre békét kötött. meghallgattuk a békekötés részleteit, majd a törökök után mi is írtunk a vendégkönyvbe.

Az ötödik megállónkon Péterváradon néztük meg azt az óratornyot, aminek az a különlegessége, hogy a nagymutató mutatja az órát és a kicsi a percet. Mi pont 15:15 kor voltunk ott. A programsor még Újvidéken sem ért véget, ahol ortodox és római katolikus templomban is jártunk. A jó hangulat a táncházban sem ért véget. Ha a tánclépéseket nem is mindenki vállalta "Az öreg zsidónak akkor vagyon jókedve..." nótát ma is mindenki fújta, s fújja ma is. Sőt tanár úr még az évzáró ünnepségben is felhasználta.

 

4. nap (Bácstopolya, Palicsi-tó, Zenta)

Utolsó délvidéki napunkon Topolyán álltunk meg először. A tájházban betekinthettünk egy szlovák család (erre utalt a világoskék ablak-, ajtókeret és gerenda) életébe. Majd a bognár- és kovács-műhelyben egy testvérpár foglalkozásaival ismerkedhettünk meg. Végezetül a topolyai templomban a környék földesurának és a templom építtetőjének sírját és egy Barabás-festményt néztünk meg. Következő állomásunk Zenta volt, ahol a Tisza-parti zentai csatában a magyarok elsöprő győzelmet arattak. Itt újból s egyben utoljára koszorúztunk.

A Palicsi-tó volt az utolsó programunk a Délvidéken. Megtudtuk, hogy itt régen gyógyvíz volt, amíg bele nem engedték a környék nagyvárosainak szennyvizét. így mára a tó elvesztette a gyógyító hatását. A tóra épített fürdőház a régi idők hangulatát idézte, amikor a nők állig begombolva külön fürödtek a férfiaktól, akik távcsővel kukkolták őket. A parton sétálva a paloták, szobrok, a két Zsolnay-váza is a Monarchia hangulatát idézte. És mintha az időjárás is tudta volna, hogy hazamegyünk, újra cseperegni kezdett az eső. Végül a buszon kikérdezett az idegenvezető, tesztelte figyelmünket és memóriánkat. Majd elindultunk a határ felé.

 

Budakeszi, 2016. június 15.

Selmeci Gergely és Kocsis Balázs

7. évfolyamos tanulók

2016.06.01-06.04.

SZERBIA, DÉLVIDÉK

HATÁRTALANUL pályázat alapján

FacebookIWIWGoogle bookmarkTwitterMyspace bookmarkBlogter.hu
Ma 2017. augusztus 23., szerda, Bence napja van.