Get Adobe Flash player

Látogatóink

2010. november 20. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa676
mod_vvisit_counterTegnap1013
mod_vvisit_counterEz a hét676
mod_vvisit_counterMúlt hét7220
mod_vvisit_counterEz a hónap23803
mod_vvisit_counterMúlt hónap41149
mod_vvisit_counterÖsszesen3586229

Online látogatók: 14
Az Ön adatai: 54.225.26.44
,
Mai nap: 2018 okt. 22.

Fekete Edit, a ?strapagrafikus?

A nyári uborkaszezonban kifejezetten üdítő erővel hat Fekete Edit kiállítása. Az Erkel Ferenc Művelődési Ház Erkel Mini Galériája ad otthont a hatalmas életmű egy kis szeletének, mely július 28-áig látható.

 

A kiállítás megnyitóját Vágvölgyi Attila grafikusművész tartotta. Bár hölgyek esetében nem illik az életkort firtatni, de Fekete Edit esetében büszkén mondhatjuk: 90 éves! Az Isten éltesse még sokáig!

Már gyerekkorában kitűnt rajztehetsége. Divatrajztanfolyamot végzett, vendéghallgató volt a Képző- és Iparművészeti Főiskolán, illetve esti hallgatója volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakának.

Érdeklődése elsősorban a rajzfilmgyártás felé irányult. 1942-ben már részt vett a magyar rajzfilmek készítésében Macskássy Gyula rajzfilmrendező csapatában. Az 50-es években megbízást kapott a magyar rajzfilmgyártást. A Macskássy-csapatot hívta meg az akkor még öttagú stúdióba. Hamar ? 1951-ben ? el is készült az első 15 perces színes magyar rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Majd évente sorra a következők: Erdei sportverseny, Kutyakötelesség, Két bors ökröcske. Egy mesefilmhez akár 20 000 rajzot is kellett készíteni, a forgatókönyvírástól a vágásig mindenben részt vett.

Fekete Editet meghívták az alakuló Magyar Televízió első munkatársai közé. A Grafikai Osztály vezetőjeként folyamatosan bővülő csapatot hozott létre. Munkatársai voltak például Bálint Ágnes meseíró, Katkics Ilona rendező. Készített főcímeket, rajzos összekötő inzerteket, animációkat stb. 1981-es nyugdíjazásáig állt az osztály élén. Természetesen a nyugdíjas évek is munkával teltek, telnek: számos folyóiratban publikál, és mind a mai napig ALKOT!

Mivel az első rajzfilmek sérülékeny tekercseken maradtak meg, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum 2012-től elkezdte kiadni a magyar, egyedi rövid animációs filmeket, így megmenti őket az enyészettől. (Kedves jelenet szakította meg a megnyitót: Vágvölgyi Attila egy DVD-t adott át a művésznőnek, amelyen a ?kiskakasos rajzfilmgyűjtemény? található.)

A következőkben a kiállítást mutatta be röviden Vágvölgyi Attila: ?Tekintsük egyfajta sűrített esszenciának ezt a tárlatot (?) Az alkotások palettája széles. Munkái között találhatunk hangszeres sorozatot, számok ihlette képeket, mesét, portrékat, emberábrázolást (?) Külön egységet képeznek a pajzs motívum köré felépített grafikák. Láthatunk absztrakt műveket, kollázsokat, montázsokat, ruhaterveket, tévéadások illusztrációit, feliratokat (?) A technika is változatos: ceruza, filctoll, zsírpasztell, montázs és vegyes technikák.?

Miért is Pajzs a kiállítás címe? ?Fekete Edit pajzs motívuma egy ívelt, erős parabolavonal része. E vonal egy olyan erős támasz, mely védelmet nyújt a kívülről jövő ártalmak ellen (?) Az alkotó is egyfajta pajzs mögé rejtőzik, védelmet találva az erővonalak mögött. Fekete Edit ezzel a képanyaggal kicsit megengedi számunkra, hogy betekintsünk a pajzsa mögé, és meglássuk az esendő embert, az érzések széles tartományát.?

A megnyitó beszéd végén Vágvölgyi Attila megköszönte a művelődési háznak, hogy helyet biztosított a kiállításnak, valamint a dolgozóknak a képek felrakásában nyújtott segítségéért. Külön kiemelte Fekete Edit unokahúgának, Rózsa Juditnak állhatatos, fáradtságot nem ismerő munkáját, amelyet a kiállítás előkészítésében, megszervezésében végzett.

Végül egy szép csokor átnyújtása után a kiállítást megnyitotta.

 

Körbejárva a kiállítást egy-két műről tett benyomásomat szeretném elmondani. Nagyon tetszettek a számokat bemutató sorozat tagjai, ahogy a számok, illetve az alakok görbületei kiegészítik egymást. Hasonlóan megragadott a fúvósok ábrázolása, amint megszólaltatják hangszerüket.

Én mind a mai napig szeretem a meséket, talán ezért tetszett nagyon az aladdinos kép, továbbá  A cinege kiscipője mesealakjai. Ismerős volt a Vers mindenkinek tévéadás illusztrációja.

A portrék nekem túlságosan elvontak voltak. Valóban kellően szuggesztívek, a tekintetek elmosódottak, a szemek szintén. Nyilván jobban kellene ismerni a művésznő munkásságát, így közelebb kerülhetünk az alkotásokhoz.

 

Mindenkinek ajánlom, hogy tekintse meg Fekete Edit kiállítását a művelődési házban, amely július 28-áig lesz látható.

 

Szabó Tibor Mihály

 

Fotógaléria megtekintése itt.

A Buda Környéki Televízió által készített összeállítás megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Ma 2018. október 22., hétfő, Előd napja van.