Get Adobe Flash player

Látogatóink

2010. november 20. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa830
mod_vvisit_counterTegnap2912
mod_vvisit_counterEz a hét18415
mod_vvisit_counterMúlt hét19162
mod_vvisit_counterEz a hónap64854
mod_vvisit_counterMúlt hónap76489
mod_vvisit_counterÖsszesen3145972

Online látogatók: 36
Az Ön adatai: 54.198.58.62
,
Mai nap: 2017 szept. 24.

112 - Mikor hívjuk a segélyhívószámot, és mikor ne!?

Tájékoztató a 112 segélyhívószám jogszerű használatáról, valamint az attól eltérő használat esetén alkalmazható szankciókról!

 

Az Európai Unió területén 1991 óta működik a 112-es segélyhívószám, amely az Európa Tanács szándékai szerint az Unió polgárai számára minden tagállamban azonos elvek alapján biztosítja az egységes kapcsolatfelvétel lehetőségét a segítséget nyújtó készenléti szervekkel. A 112-es szám szinte egész Európában, így Magyarországon is ingyenesen hívható vezetékes illetve mobil telefonról.

Magyarországon a nemzeti segélyhívószámokat nem szüntették meg. A nemzeti segélyhívószámokon (104 mentők, 105 katasztrófavédelmi szerv és 107 általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv),mind pedig az egységes európai segélyhívószámon (112) kezdeményezett hívásokat országosan a Szombathelyi és a Miskolci Hívásfogadó Központ 112-es hívásfogadó operátorai (továbbiakban: operátor) kezelik.

2014. március 13 és 2017. március 31 között a hívásfogadó központok mindösszesen 14 469 144 hívást kezeltek, amelyből 2 952 786 volt valós segélyhívások, 1 559 736 az információt kérő hívások, 94 291 a rosszindulatú hívások, 9 862 331 pedig az egyéb, intézkedést nem igénylő hívások száma. A hívásfogadó központba érkező hívásokból még mindig közel 70% az, ami nem igényel intézkedést.

Csak és kizárólag emberi élet, anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető, valós veszélyhelyzetben lehet hívni a segélyhívó számot, ezáltal kérni a mentők, katasztrófavédelem/tűzoltóság vagy rendőrség beavatkozását.

A veszélyhelyzet szubjektív fogalom, így azt nem lehet pontosan meghatározni, azonban az alábbi néhány példa arra vonatkozik, hogy a készenléti szerveknek milyen esetekben van vagy lehet intézkedési kötelezettségük:

 

-          közvetlen vagy közvetett életveszély áll fenn, az érintett nagy mennyiségű vért veszít, láthatóan nem kap levegőt, eszméletvesztés után nem tér magához, csillapíthatatlan fájdalma van, baleset, súlyosabb sérülés érte (csonttörés, elállíthatatlan vérzés) zavarttá válik, nem lehet vele kommunikálni, ön-illetve közveszélyes;

-          az állampolgár súlyos, emberi élet(ek)et veszélyeztető közúti, légi, vasúti, vízi balesetet szenvedett vagy annak résztvevője;

-          több ember halálát okozó járványos megbetegedés, mérgezés vagy kábítószer túladagolása esetén, radioaktív sugárzás, vagy veszélyes anyag kiáramlása miatt;

-          az állampolgárok életében jelentős fennakadás, emberi élet(ek)et veszélyeztető esemény történt( tűz, földrengés, árvíz,  viharkár, épületomlás, gázszivárgás, szélsőséges meteorológiai helyzet);

-          valamilyen bűncselekmény szemtanúja, sértettje (pl.: emberölés, fegyveres rablás, lopás, garázdaság, verekedés);

-          eltűnt vagy öngyilkos szándékú személy megtaláláshoz kér segítséget a bejelentő, ismeretlen kisgyermek találásáról, kánikulában zárt gépkocsiban hagyott kisgyermekről vagy állatról, rendkívüli időjárási viszonyoknál hajléktalan személy közterületen alvásáról van információja;

-          a közlekedési jelzések megrongálódását, működő képtelenségét vagy egyéb vészhelyzeteket (gyerekek köveket dobálnak az autóútra), közlekedési akadályokat (pl.: közút veszélyes szennyeződése), közüzemi zavarokat (pl: leszakadt veszélyes, szikrázó villanyvezeték, úttestre kidőlt fa, ami a közlekedést akadályozza) észlel a bejelentő;

-          rendkívüli halál történik (pl.: vízből kivetett elhunyt személy találása), körözött vagy elővezetni kívánt személy, vagy körözött tárgy (gépjármű, ékszer) hollétéről van információja, talált tárgyról, elhagyott ?gyanús csomagról?, állatról, esetleg álrendőrök, házaló ügynökök, házaló adománygyűjtők működéséről van tudomása.

Mi a teendő segélyhívás kezdeményezésekor?

 

A segélyhívást fogadó operátor bejelentkezése után röviden, világosan, érthetően el kell mondani, hogy mi történt. Fontos, hogy a bejelentő megőrizze a nyugalmát, és elmondja a nevét, címét, visszahívható telefonszámot. Az operátornak az esemény típusától függően- annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, melyik készenléti szerv beavatkozására van szükség- további információkat kell kérdeznie az állampolgártól. Az operátor által feltett kérdésekre a minél gyorsabb segítségnyújtás érdekében, egyértelmű, lényegre törő válaszokat adjon.

 

Az operátor által feltett legfontosabb kérdések:

-          Hol történt az esemény?

-          Mi történt?

-          Kinek van szüksége segítségre?

-          A bejelentő milyen telefonszámon hívható vissza?

-          Van-e közvetlen életveszély?

-          Vannak-e sérültek? Hány sérült van?

-          Folyamatban van-e még az esemény, ha nem akkor mennyi idő telt el az esemény és a bejelentés bekövetkezése között?

-          Van-e tűzre utaló jel?

-          Szükség van-e műszaki mentésre vagy útlezárásra, forgalomirányításra?

 

Fontos hogy az állampolgára bejelentés során a lehető legpontosabban határozza meg az esemény helyszínét, egyértelmű cím hiányába annak megközelítési módját.

 

Ezekben az esetekben NEM kell a segélyhívó számokat hívni:

 

-          Valótlan esemény bejelentése;

-          Rosszindulatú hívás kezdeményezése;

-          Elfelejtette a PIN kódját;

-          Szórakozni vagy játszani szeretne a telefonnal;

-          Csak a telefon működőképességét szeretné kipróbálni;

-          Kizárólag anyagi kárral járó közlekedési baleset, ahol a résztvevők meg tudnak egyezni a felelősség kérdésében;

-          Közlekedési információ kérése;

-          Jogi tájékoztatás céljából;

-          Általános információk kérése;

-          Magántulajdonban levő ingatlan tetőszerkezetének megrongálódása, amennyiben életveszély nem áll fenn;

-          Épületről járdára leomlott vakolat, amennyiben életveszély nem áll fenn;

-          Belvíz okozta vízkár

-          Közterületi tűzcsapok meghibásodása;

-          Magántulajdonban lévő ingatlanon kidőlt fa által okozott káreset, emennyiben életveszély nem áll fenn;

-          Darázsirtás és méhbefogás érdekében, amennyiben életveszély nem áll fenn;

-          Hozzátartozó kórházi elhelyezésével kapcsolatos információ kérése;

-          Nincs szüksége a rendőrség, katasztrófavédelem/tűzoltóság vagy a mentők azonnali beavatkozására.

 

Az indokolatlan hívások túl terhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak.

Csak indokolt esetben lehet a 112-es segélyhívó számot hívni!

A szabálysértés tényállásai:

A szabálysértésről és a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi. II törvény 206/C §-a alapján:

Aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetéséről eltérő célból, szándékosan felhív, szabálysértést követ el. (Segélyhívó számok eltérő igénybevétele)

 

A szabálysértésről és a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi. II törvény 175 §-a alapján:

 

Aki a hatóságnál vagy a közfeladatot ellátó szervnél veszélyhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el. Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül. (valótlan bejelentés)

 

A SIM kártya nélküli telefonról (vagy rejtett számmal rendelkező) érkező szabálysértő hívás esetén is megállapítható, hogy honnan és milyen készülékről indították a hívást. Ebben az esetben is van lehetőség a szabálysértési eljárás lefolytatására.

 

Fontos hogy mindenki csak veszélyhelyzet esetén hívja a 104-es, 105-ös,107-es és a 112-es segélyhívó számot! A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele és a valótlan bejelentés szabálysértésnek minősül, ami akár százötvenezer forintig terjedő pénzbírságot, valótlan bejelentés esetén akár elzárást is vonhat maga után!

Készítette:

Kürtösi Pál r. ftőrm.

Budakeszi-Remeteszőlős körzeti megbízott

 

Forrás: ORFK

FacebookIWIWGoogle bookmarkTwitterMyspace bookmarkBlogter.hu
Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van.